119226. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fékezőerő önműködő átállítására járműfékeknél
4 11922«. tolja s ebben a helyzetében odanyomva tartja mindaddig, míg a (2) emelő ereje, a jávmítoerhelés csökkenése ¡következtében, a (20) rugóterhelés értéke alá (hozzá- 5 adva még a (25) kamrában uralkodó nyomásnak a (16) orsóra kifejtett hatását) nem sülyed. Ha ez bekövetkezik, akkor az orsó felfelé kezd mozogni, mimellett a (29) szelei) záródik. A (16) orsó folytató tólagos felfelé mozgásánál a (28) szelep nyílik, úgyhogy a (25) kamra a (26) csatornán át lé^elenül. A (24) és (25) kamrák között ezáltal keletkező nyomáskülönbség következtében a (29) szelep a (16) 15 orsó lefelé való mozgásra igyekvő esetleges törekvésével szemben ismét ellenállást fejt ki, úgyhogy ennek következtében az orsó a felső véghelyzetében tartva marad. Annak biztosítására, hogy nyomólevegő 20 a (16) orsó mellett és a (26) légtelenítőcsatornán át ne távozhassák el, ha az orsó az alsó véghelyzetében van. a (22) és (23) ütközők ebben az állásban egymással szemben tömítő felületekként lehet- 25 nek kialakítva. A 4. ábra a (2) emelő számára való nyomólégterhelés- és szelepszerkezet kiviteli alakját mutatja. E szerint az ábra szerint a (2) emelő a (40) házban elrende- 30 zett (41) membrándugattyú (39) rúdjának támaszkodik. A rúd felső része kengyelalakú és az emelőt körülfogja. A membrándugattyú alatti (42) kamrának (43) csatlakozása van a nyomólégforráshoz. A 35 (39) dugattyúrúdnak a lefelé nyúló (39a) meghosszabbításán a (40) házban levő i44) tolattyúfelülettel együttműködő (45) íolattyúszelep van. A (44) tolattyúfelülétbe a (46. 47) és (48) csatornák torkollnak, uie- 40 Ivek közül a középső (46) csatorna a küilevegőre vezet, míg a felső (47) csatorna a (49) csatlakozáshoz, az alsó (48) csatorna pedig a (42) kamrától az (50) membrándugattyúval elválasztott (51) kamrához 45 vezet. A (39) dugattyúrúd felső véghelyzetében a tolattyú a (47) csatornát a (40) csatornával, a (48) csatornát pedig a (42) kamrával köti össze. Ha a (2) emelő ereje a (41) membrándugattyú alsó oldalára 50 ható nyomást legyőzi, iigyhogy a (39) dugattyúrúd lefelé tolódik, akkor a (45) tolattyú a (47) csatornát a (46) csatornától elzárja s ehelyett a (47) csatornát köti össze a (42) kamrával, miközben a 55 (48) csatornát a (42) kamrától elzárja s ehelyett a (46) csatornával köti össze. Eközben az (51) kamra légteleníttetik, úgyhogy a kis (50) membrándugattj úra ható nyomás a (42) kamrában ezután a (39) dugattyúrúd lefelé való eltolásához 60 és annak alsó véghelyzetében való megtartásához hozzájárul mindaddig, míg a (2) emelő ereje, az illető keréktengelyre ható terhelés csökkenése következtében annyira sülyed, hogy azt a (42) kamrában 65 levő nyomásnak a (41) és (50) dugattyúkra való ellentétes hatásai közötti különbség legyőzi. Ha ez bekövetkezik, akkor a (39) dugattyúrúd ismét a felső véghelyzetébe tolódik, mimellett az (51) kamra újólag 70 nyomólevegővel telik meg és az (50) dugattyú ellenereje megszűnik. Ha különösen enyhe átállítást akarunk elérni, akkor a (39a) dugattyúrúdmeghosszabbítást a folyadékkal telt (52) kamrában mozgó 75 (53) csillapítódugattyúval láthatjuk el. A találmánynak az 5. ábra szerinti kiviteli alakjánál a kocsi mindegyik végen a (3a), i 11. (3b) rugótámaszon ágyazott (2a), ill. (2b) emelő van, amelyet az (la), 80 i 11. (lb) rugófüggesztő révén az (a), ill. (b) kocsitengelyen nyugvó terhelés egy része működtet. A (2a) és (2b) emelők a helytálló (4a) és (5a), ill. a (4b) és (5b) ütközők között mozoghatnak és a (10a), ill. (10b) 85 hengerben mozgó, nyomólég által terhelt (9a), ill. (9b) dugattyú (8a), ill. (8b) dugattyúrúdjának támaszkodnak. A (10a) és (10b) hengerek mindegyike a (11) féklégvezetéktől jövő (30) vezetékhez van csa- 90 tolva. Ez a (30) vezeték és az ehhez kapcsolt (31) nyomólégtartány a (32) visszacsapószelepen át a (11) féklégvezetékkel van összekötve. A (31) nyomólégtartányból a (33) vezeték megy a (34) nyomólég- 95 szervomotorlioz. A (33) vezetékben a (35a) és (35b) háromjáratú csapok vannak; előbbit a (36a) csuklórúddal a (2a) emelő, utóbbit pedig a (36b) csuklórúddal a (2b) emelő működteti. A (35a) és (35b) három- 100 járatú csapoknak a kii[levegőre vezető (37a) és (37b) nyílása van, amelyen át a (34) szervomotor légteleníttetik, mihelyt a (2a) és (2b) emelők egyike vagy másika az (5a), ill. az (5b) ütközőtől meghatáro- 105 zott véghelyzetbe kerül. Ha a szervomotor légtelenítve van, akkor az a (38) visszavivő rugója következtében a kiindulási helyzetét foglalja el, amelynél a féket a kisebb fékezőerőfokozatra átállítva no tartja. Ha nyomólevegőt bocsátunk a szervomotorhoz, akkor az a féket a nagyobb fékezőerőfokozatra állítja át. Ha az (a), illetve (b) keréktengelyen nyugvó teher nem elegendő ahhoz, hogy 115 a (2a), illetve (2b) emelőt, a (9a), illetve a (9b) dugattyúra nehezedő nyomólégterhelés hatása ellenében a (4a), illetve (4b)
