119220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammonitrát tartalmú műtrágya előállítására
2 119220. szoros értelemben vett műtrágyasók esetén beválott, mészkő és dolomit, vagyis karbonátos kőzetek porának bekeverésére nem bizonyult minden további nél- 5 kül alkalmasnak. A keverés alkalmával ugyanis nagyon erős habzás következik be, ami egyrészt akadályozza a szükséges benső keveredést, másrészt nitrogénveszteségekhez vezet. A habzást ugyanis 10 nemcsak a kis mértékben mindig savanyú ammonnitrát hatására felszabaduló CÖ., okozza, hanem egyidejűleg ammónia és illetve ammoniumkarbonát is távozik. Az az önként kínálkozó rendszabály, 15 hogy neutrális ammonnitrátot használjunk, az ammonnitrátgyártás módszerei miatt nem követhető. Kísérleteink során kitűnt, hogy a habzás és az ezzel járó hátrányok nagvon 20 lényegesen csökkenthetők, ha a mészkőpor bekeverését a fenti eljárás kivitelére szükségesnél alacsonyabb hőmérsékleten eszközöljük. Kísérleteink, amelyeket a habmagasság mérésével a habképződés •25 mértékének megállapítására végeztünk, azt mutatták, hogy a habképződés 120° körüli hőmérsékleten — természetesen azonos összetételű ammonnitráttal és mészkőporral végezve a kísérleteket — 30 a 145° körül mutatkozó habnak alig egy huszadrésze, 125° körül alig egy tizedrésze és még 130—13ri°-on sem több, mint egy negyedrésze. E kísérletek eredményéből tehát az a műszaki szabály 35 volt levonható, hogy a mészkőpornak az ammonnitrátömledékbe való keverése célszerűen 135°-ot meg nem haladó, illetve ennél alacsonyabb hőmérsékleten végzendő. A keverési hőmérséklet meg- 40 állapításánál természetesen tekintettel kell lenni az ammonnitrátömledék víztartalmára és olvadási, illetve dermedési pontjára. Megállapítottuk, hogy a pl. 1% vizet tartalmazó ammonnitrátömle■45 dék 115°-on kezd olvadni, azonban a már megömlött 4% víztartalmú ammonnitrát megdermedés nélkül 105—90°-ra hűthető le, vagyis az ömledék túlhüthető. Ebből azt a műszaki szabályt vontuk le. 50 hogy a keverésre szánt ammonnitrátömledéket hűtés útján állítsuk elő, célszerűen az ammonnitrátgyártás bepárologtató készülékéből kilépő ömledéknek közvetlen lehűtésével az előre megállása pított hőmérsékletre. Azon kísérleteink során, amelyeket a mészkőpor bekeverhetési feltételeinek megállapítására végeztünk, kitűnt, hogy ez még 110°-on is elvégezhető, bár' ennél a hőmérsékletnél a kiváló kristályok az ammonnitrát- 60 ömledéket tejszerűvé teszik. A keverés azonban ilyen viszonylag alacsony hőmérsékleten akkor is nehezen megy, ha a mészkőport előzetesen hasonló, vagy magasabb hőfokra melegítjük is fel. Jó 65 végrehajtható azonban a keverés 120— 130° közötti hőmérsékleteken. Kitűnt továbbá, hogy az ammonnitrátban foglalt (a fenti kísérletek esetében kb. 4%-nyi) víz a keverés, majd 70 később az ammonnitrát kristályosodásakor felszabaduló hő hatására túlnyomórészt eltávozik, amit lényegesen elősegíthetünk száraz meleg légáramnak a keverő-, valamint a szemcsézőberendezésen 75 való átvezetésével. A kész termékben megmaradó víz kb. 0.3—0.8%. Ajánlatos a finomra őrölt mészkővagy dolomitport teljesen száraz állapotban s célszerűen a keverési, vagy ezt túl- 80 haladó hőmérsékletre előhevítve keverni az ammonnitrátömledékbe. A találmány szerinti eljárást mint különösen célszerű kiviteli módot, az ammonnitrátgyártás befejező művelete- 85 ként, következőleg foganatosíthatjuk. Az ammonnitrátlúg bepárologtatását végző berendezésből, pl. egy Kestner-féle bepárologtatóból kb. l()0°-kal kilépő, még kb. 4% vizet tartalmazó ömledéket 90 135—120° közötti hőmérsékletre hagyjuk lehűlni, majd a még kellőkép folyós ömledéket a keverő berendezésbe vezetjük, amelybe annyi finomra őrölt s célszerűen hasonló, vagy ennél magasabb 95 hőmérsékletre előhevített, teljesen száraz mészkő- vagy dolomitport vezetünk be, hogy a kész elegyben az ammonnitrát és a mészkőpor aránya kereken 50—50% legyen. A keverőbői kilépő teljesen homo- ioü genizált ömledéket bármely ismert módon, pl. forgókorongra való fecskendezéssel megdermesztjük. A keverő és a hűtő berendezéseken forró, száraz légáramot vezetünk keresztül. Végered- 105 ményben teljesen homogén elegvet kapunk, amely állás közben nem csomósodik, jól szórható és nitrogéntartalmában állandó. Az elegy nitrogéntartalma a felvett példa szerint 17—18%, víz- 110 tartalma kb. 0.5%. Természetesen a keverési arány beállítható pl. 15% vagy 20—21%, vagy tetszőleges más nitrogéntartalomra is. Az így előállított kész mütrágyakeve- 115 réknek egyetlen, azonban csakis a külső megjelenésére vonatkozó hátránya az, hogy a terméket szabálytalan pikkelyek, kH/OM
