119158. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
nok vannak és az. árnyékolórács (gs) feszültsége állandó. Ha az anódán nincs feszültség és az anóda az árnyékolórácstól (ds) távolságnál kisebb távolságban van, 5 akkor a feszültségeloszlás a 6. ábrán bemutatott feszültségoloszláshoz hasonló, kivéve, hogy a feszültségeloszlási görbe változása nem lesz olyan gyors ott, ahol a mező (0) potenciált ér el, azaz az anó-10 dánál. Különböző anódfeszültségeknél és különböző vezérlőrácsfeszültségekn él nagyjában ugyanazokat az anódaáramanódafeszülséggörbéket- érjük el, mint amilyeneket a 7. ábra. mutat. Ha az 15 anódát az árnyékolórácstól kissé jobban eltávolítjuk, például (di) távolságra, akkor a mező valamelyest az anóda előtt lévő ponton (0) potenciálú, ahelyett, hogy pontosan az anódán volna (0) potenciálú, 20 ami akkor áll fenn, ha. az anóda (di, ds) vagy (ds) távolságra, van. Ha. az anódát az árnyékolórácstól még jobban egészen (ds) távolságig elmozdítjuk, és az anódára bizonyos (pi) pozitív feszültséget alkal-25 mázunk, akkor a feszültségeloszlás görbéje a (0) feszültség tengelyét megközelíti, amint az ábra mutatja, és annak (0) lejtése lesz, azaz. az anóda előtti valamely pontnál sem nem növekszik, sem nera 30 csökken. Ennek a. jelenségnek valószínű magyarázata a következő: Amint az anóda. az- árnyékolórácstól mindjobban távolodik, az, árnyékolórácson átmenő elektronok sebessége csökken és azok meg-35 állnak, mielőtt az anódát elérnék. A megállott elektronok csak kevéssé törekszenek arra, hogy az árnyékolórácshoz visszatérjenek, azonban azoknak visszatérését az anóda felé mozgó más elek-40 tronok megakadályozzák. Ennek eredménye az, hogy esetleg elektronfelhő, amit általában tértöltésnek neveznek, alalkul ki az anóda előtti térben és az. elektronokon lévő negatív töltések a. mezőfeszült-45 ségne.k e ponton való csökkenését okozzák. Ez a térbeli állapot hatásában ugyanaz, mintha valódi katóda helyettesítené az elektronfelhőt, amely virtuális katódát alkot. 50 Ha az anódán. nincs feszültség, akkor az elektronok nem törekszenek arra, hogy e- felhőből az anóda felé áramoljanak. Ha az anódára kis pozitív feszültséget alkalmazunk, akkor a felhő külső széléről ter-55 mészetesen bizonyos elektronok az anóda felé vonzódnak és akkor lesz kis anódaáram. Ha az anódaíesziiltség növekszik, akkor mind több és több elektron vonzódik az anódához, a tél-töltés a virtuális katódánál kevésbbé sűrű lesz és mind 60 kevesebb hatást fejt ki az irányban, hogy az elektronokat az árnyékolórácstól az anóda felé való mozgásukban megakadályozza. Bizonyos pontig f!melynél az anódára pl. (pi) feszültséget 65 alkalmazunk, ia tértöltés hatásos oly irányban, hogy az anódái elérő elektronok szániát és így az anódát elérő árain értékét korlátozza. Ha az anódára (p1 ) feszültséget alkalmazunk, akkor az. eléktro- 70 nok a virtuális katódából kilépnek, mégpedig olyan gyorsan, ahogy érkeznek, azonban ennek ellenére az árnyékolórács és az anóda között van olyan körzet, ahol a feszültség minimális. A cső elméletileg 75 úgy tekinthető, mint a virtuális katódát és az anódát tartalmazó dióda. Ha mármost továbbra is (dr,) távolságban fekvő anóda mellett kissé nagyobb (pí) anódafesziiltséget alkalmazunk, akkor az ár- 80 nyékolórács és az anóda között még mindig lesz minimális potenciálú körzet, amint (gapa) szaggatott, vonal mutatja és az összes .elektronok még mindig elérik az. anódát. Ez. fennáll az összes (pi)-nél na- 85 gyebb anódafeszültségekre nézve egészen olyan feszültségekig, amelyek az; árnyékolóráosra felvitt feszültségeknél nagyobbak. Az anódaáram-anódafesziiltség-karakterisztikáfeat különböző vezérlőrács- 90 feszültségekre nézve az esetben, ha az anóda az árnyékolórácstól (ds) távolságban 9. ábra teljes vonalai mutatják, mimellc-tt (0) és (Epi) közötti görbe szakasz az anóda előtt kialakuló elektronfelhő 95 vagy virtuális katóda folytán lép fel. Minthogy Epi-nél nagyobb anódafeszültségek mellett a virtuális katódától az anódához. annyi elektron áramlik, amenyi az. árnyékolórácsról érkezik, az ianódia- 100 áriamban további növekedés nem. lép fel az anódafeszültségnek (Epi) fölé való növekedése esetén, ha a vezérlőrácson lévő (Eg) etőfeszültség nem változik. Ha az anóda 0 (dO távolságra van, az (Epi) anó- 105 dafeszültségek értéke a vezérlőrácselőfeíesziiltségtől függ. Ha az anódát az ár nyékolórács felé mozgatjuk (dó) távolságról (ds) távolságra, akkor a tértöltés határ görbéjét, jelképező 110 (O Epi) görbeszakasz az (O) feszültségtengely felé mozog, amint a szaggatott vonalú görbék mutatják. Másszóval, ilyen feltételek ni ellett a „virtuális dióda" elektródái közelebb vannak és kisebb anóda- 115 feszültségek mellett telítődnek. Ha az anóda a. (ds) kritikus távolságban van, akkor az
