119158. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

anóda és a virtuális katóda ugyanazt a helyzetét foglalja el és a vezérlőrács előfeszülisége által megengedett anódaáram maximális értékét rendkívül kis pozitív 5 anóda feszültség mellett ér i el, a vezérlőrácselőfeszültségére való tekintet nélkül. Az ilyen karakterisztikájú cső, amelyben kis pozitív anódafeszültség mindegyik vezérlőráeselőfeszültség mellett maximális 10 anódaárainot idéz elő, ideális cső, lamenynyiben maximális áram- és anódafeszültségváltozás engedhető meg és a cső maximális hatásfokkal működtethető. Ezek a feltételek olyan cső esetében forognának 15 fenn, amelyben teljesen homogén mező- és egyenletes elektronsebesség van és szekundérelektronok teljesen hiányoznak. Azonban szekundérelektronok a gyakorlatban mindenfajta üzemi feltétel mel-20 lett fellépnek és mindaddig amíg a feszültség az anódától az árnyékolóráesi felé növekszik, e szekundérelektronok az árnyékolórácshoz visszatérnek és nemcsak nagyobb árnyókolórácsáramot, hanem a 25 cső teljesítményében torzításokat is okoznak. Ennélfogva kivánatos a szekundéremissziós hatások elnyomása, úgy hogy a szekundérelektronokat megakadályozzuk abban, hogy az anódától az ámyékoló-80 rácshoz áramoljanak. Azt találtuk, hogy ha az anóda és az árnyékolórács közötti térben —10— —15 volt mezőfeszülséget létesítünk az anód áh oz képest, akkor az anódából amittált szekundérelektronok 35 nem képesek e téren át az árnyékolórácshoz áramlam. Az ú. n. elnyomórács, amely 0 feszültségen van és az árnyékolórács és az anóda között van elhelyezve, ilyen az anódafeszültségnél kisebb feszül tíO ségű körzet megközelítését biztosítja. Azonban az ilyen elnyomóelektróda jelenléte iaz árnyékolórács és az anóda közötti mező egyenletességét torzítja; így sok. elektront ai rövid egyenes pályáiból kité-45 rít és az elektronsebesség csökkenése folytán megakadályozza, hogy az elektronok az anódát elérjék, úgyhogy éles könyökű anódaáram-anódafeszültség-karakterisztikát nem kaphatunk. Másszóval a feszül t-50 ségeloszlás a cső különböző keresztmetszeteiben különböző, iigyhogy az anóda bizonyos részei több elektront kapnak, mint annak más részei. Ennélfogva nem egy meghatározott anódafeszültség ered-55 ményezi azt, hogy az összes elektronok az anódát elérik és maximális anódaáramot okoznak és így a karakterisztika könyöke nagyolni legömbölyödik, ilyen legömbölyített könyök mellett a megengedhető minimális feszültség, amelyre az anódaife- 60 szültség csökkenhet, az anódaáram-anódafeszültséggörbén jobbra tolódik, ami a minimális a-nódafeszültséget növeli és a cső hatékonysáigát csökkenti. Ennélfogva kivánatos, az árnyékolóráes és az anóda 65 között olyan mező létestése, amelynek az anódafeszültségnél legalább 10 vagy 15 volttal kisebb minimális feszültségű körzete van, minek folytán a mező nem torzul el. 70 Amint a 8. ábra mutatja, ilyen mezőviszcnyoikat úgy ériink el, hogy az anódát az árnyékolórácstól a kritikus (ds) távolságtól nagyobb távolságra helyezzük el. Ha az anódát az árnyékolórácstól pl. (d») 75 távolságra toljuk el, amint a, 8. ábra, mutatja és ha e távolságnál az anódán lévő feszültség olyan mező eloszlást eredményez, hogy az anóda és az árnyékolórács között van egy, az anódafeszültségnél 10 80 vagy 15 volttal kisebb feszültségű körzet, akkor minden pozitív anódafeszültségnél az anóda előtt torlasz alakul ki, amely megakadályozza, hogy a szekundérelektronok az árnyékolórácshoz áramoljanak, 85 minthogy a szekundérelektronok nem tudnak olyan mezőn áthaladni, amelyben a feszültség 10 vagy 15 volttal kisebb, mint azon a ponton, amelynél keletkeztek. A leírt árnyé'koltrácsú csőben a talál- 90 mány szerint tökéletes karakterisztikákat érhetnénk el, ha az anódát az árnyékolórácstól megfelelő távolságban rendezzük el, azonban a gyakorlatban a rácsokat rendszerint rácsoldalrudak tartják, arne- 95 lyefc 'a katóda és az anóda között ú. n. elektroaiiárnyékokat létesítenek, amelyeken át az elektronok közvetlenül a katódától az anódához nem áramolhatnak. Ezek még az anódán olyan szakaszokat 100 is létesíthetnek, ahol az anódát a katódából jövő primérelektronok nem érik. A találmány értelmében a rácsoldalrudak és az anóda között szorosan az árnyékolórács oldarúdjai mellett különlegesen kialakí- 105 tott ernyőket helyezünk el, amint az 1. és 2. álbra mutatja. Ezek az ernyők valószínűleg megakadályozzák, hogy a szekundérelektronok az árnyékolórács és az anóda közötti téren át az árnyékolórács- 110 hoz visszatérjenek; kísérleteink szerint u. i. az anóda és a rácselektróda között a cső eme szakaszánál nem alakul ki tértöltés vagy elektronfelhő, amennyiben az oldalrudak úgy vannak elhelyezve, hogy a 115 szekunderelektronok az árnyékolórácshoz visszatérhetnek, ami a esőkarakterisztikákat károsan befolyásolja. Ezek az oldal-