119073. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, különösenmagnetroncső és ahhoz való kapcsolás

kilép és a másik oldalon még a gyorselektronok pályája is visszahajlik. 2. A találmány szerinti csövet, mint öngerjesztésű generátort, úgy alkalmaz-5 hatjuk, hogy a belső rendszerben önálló rezgések gerjednek. Ekkor az szükséges, hogy a belső elektródák a katódával szemben pozitív előfeszültségűek legyenek. Úgy a belső elektródák előfeszüitsé-10 gét és méreteit (3. ábrában látható hasíték, vagy szembőség méreteit) mint a külső elekrródák előfeszültségét és méreteit, mely külső elektródák a belső rendszerre az áthatás arányban hatásosak, úgy keli 15 megválasztani, hogy a katódából kiinduló elektronáramnak csak egy része érje el a belső elektródákat, úgy hogy éppen a belső rendszer rezgései maradnak fenn. Az elektronáram főrésze átvezérlődik a 20 kívül fekvő, erősen pozitív teljesítményelektródákra. A belső folyamatok ugyanúgy játszódnak le, amint ezt az 1. ábra kapcsán ismertettük. 3. A találmány, szerinti cső mint vissza-25 csatolásos generátor úgy is alkalmazható, hogy a frekvenciát állandósító és fázisban kiegyenlített körökön át a belső és a külső rendszer között külső visszacsatolást alkalmazunk. 30 4. A találmány szerinti cső mint a frekvenciát megkétszerező berendezés alkalmazható, úgyhogy a külső elektródákat egymás közt villamosan rövidre zárjuk, minek következtében azok potenciáljai 35 egymás közt mindenkor egyenlőek. Ha a külső elektródák összekötőpontja és a katóda közé megfelelően hangolt rezgőkört kapcsolunk, akkor ott a belső rendszerben uralkodó alapfrekvenciával szem-40 ben kétszer akkora frekvenciájú rezgéseket vehetünk le. 5. A találmány szerinti cső mint modulátor is alkalmazható. A villamos rezgéseket az 1., 2., 3. vagy 4. alatt leírt módok 45 valamelyike szerint, vagy más módon állítjuk elő. A modulációs feszültségeket a belső vagy a külső rendszerben a mindenkori szükséglet szerint azonos fázissal, vagy ellentétes értelmű fázisokkal vezet-50 hetjük. 6. A találmány szerinti cső vevő kapcsolásban, közepes frekvencia képzése nélkül is alkalmazható, úgyhogy a vevőkörök csillapítását a külső rendszerrel és .55 az egyenirányítást külön-külön szabályozhatóan a külső rendszerrel, vagy fordítva eszközöljük. 7. A találmány szerinti csövet vevőkapcsolásban, közepes frekvencia képzésével úgy alkalmazhatjuk, hogy a cső ® egyik rendszere mint szuperponáló oscillator és a másik rendszer, vagy mindkét rendszer mint keverőrendszer, egyenirányító hatással, vagy anélkül dolgozik. 8. A találmány szerinti cső alkalmaz- 61 ható mint csővoltméter, célszerűen igen nagy frekvenciák esetén akként, hogy a földdel (katódával) szemben szimmetrikusan kiképezett, különösen negatív előfeszültségű belső rendszerbe, mely kapa- 7< citásszegény kivitelben készíthető, a mérő váltakozófeszültségeket vezetjük. Emellett a mérőforrás terheletlen marad. 9. A találmány szerinti cső alkalmazható mint egyenirányító, vagy mint 7! váltóirányító. 10. A cső alkalmazható mint rölé is. A csővel különféle működésmódok annál inkább elérhetők, mert a csőben az összáram és az elosztás egymástól függetlenül 8t szabályozhatóak. Az elektródákhoz menő elektronáram befolyásolható úgyhogy a katódából az időben állandó erősséggel kiinduló emissziós áramot mindkét rendszerrel az elosztás értelmében vezéreljük. 8! A cső, mint szabályozható erősítő és általában tetszőleges szabályozási célokra is előnyösen alkalmazható. Hogy a katódából kiinduló összáram nagyságát változtathassuk, a belső rendszer előfeszült- 9< ségét valamilyen ütemben megváltoztatjuk, úgyhogy az emissziós áram vezérlése bekövetkezik. Ez a nagyságában változtatható összáram a külső és/vagy a belső rendszerrel a külső elektródákra 9í váltakozva elosztható. A 7. ábra a cső kisütőrendszerének a katóda tengelyére merőleges metszetét mutatja. Úgy a külső rendszernek, mint a belső rendszernek két-két elektródája IC van. A belső elektródák sík (Jj) és (J2

) lemezek, a külső elektródák pedig (Aj) és (A2

) hengerszegmensek. Mindkét elektródapár a rendszer közös tengelyével párhuzamos. Az elektronok körülbelüli io pályáit az ábrában annak a feltevésével tüntettük fel, hogy a mágneses mező a belső és a külső rendszer közötti téren is áthatol, ami egyébként nem szükséges. Ha a mágneses mező hatásterülete a belső 11 rendszerre korlátozódnék, akkor az elektronok a belső rendszerből való kilépés után, mindenkori irányuk betartása mellett, nagyjából egyenes vonalban haladnak. Mivel a belső rendszer a katódát ii;