119073. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, különösenmagnetroncső és ahhoz való kapcsolás

szik, akkor az elektron szívalakú pályát ír le, mint ez a 3. ábrában látható. Az eddig leírt folyamatok egyenként vagy együttesen, illetőleg különféle kom-5 binációkban, a találmány szerinti cső belső rendszerében és bizonyos mértékig annak külső rendszerében is fellépnek. A 4—6. ábrák négyrészű belső rendszereket mutatnak. Ha az 1. ábrában 10 feltüntetett rendszer két példányát egymással keresztirányban áthatolva képzeljük, akkor a 4. ábrában feltüntetett rendszerhez jutunk. Az egymást átmetsző belső részeket elhagytuk. A szaggatott L5 vonalakkal feltüntetett villamos mezők a lemezek között minden pontban állandóak. Az 5. ábra a rendszer alapformájának egy másik változatát mutatja. A szögbe-JO tört elektródák helyét itt sík lemezek foglalják el, melyek azonban a mindenkori szögfelezők irányaiban állanak, tehát a katódához sugárirányban vannak elrendezve. Az elektródák közötti villamos J5 mezők belülről kifelé csökkennek. A 6. ábra az alapformának oly kivitele, mely a gyakorlatban alkalmazott, négyes osztású anódával kiképzett Habann-csőhöz hasonlít. A szögbetört elektródákat itt 50 is sík lemezek helyettesítik, amelyek a hromszögnek egyébként hiányzó harmadik oldala mentén, tehát a katóda körüli körhöz érintőlegesen fekszenek. A villamosmezők belülről kifelé növekednek. 55 A szimmetrikusan felépített, négyes osztású magnetron nagy előnye, hogy az elektronok szívalakú pályájára való figyelemmel az elektronoknak olyan opitmálislefutási szögeit kapjuk, melyek egy-10 mássá' szemben 90°-kal vannak eltolva. Ha valamely elektron fél körülfutás után még nem ér el (pozitív előfeszültségű) elektródát, akkor a négyes osztású magnetronnál önmagától adódik annak a 15 lehetősége, hogy az elektron további szívgörbe alakú pálya befutása után ismét fázisban helyesen kerül a szomszédos anódahasíték közelébe. A találmány szerinti cső működés-50 módjának megértéséhez szükséges fizikai fejtegetéseket ezzel lezárjuk. A következőkben a találmány szerinti csövek gyakorlatilag számbajövő alakjaival foglalkozunk. 55 A találmány szerinti csövekkel, melyeknek néhány jellegzetes példakénti kiviteli alakjait a 7—13. ábrák mutatják, az eddig egyáltalán nem, vagy csak tökéletlenül megoldható feladatok egész sorát teljesíthetjük. Ez alkalommal nyomaté- 60 kosán hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerinti csövek és kapcsolások, bár azok legfontosabb alkalmazási lehetősége a legrövidebb hullámok területén van, nincsenek rövid hullámok alkalmazására korlá- 65. tozva, hanem ugyanazokkal az előnyökkel közepes és alacsony frekvenciák mellett is alkalmazhatók. A különösen fontosnak tekintett feladatokat az alábbiakban röviden ismertetjük: 70 1. A találmány szerinti cső mint idegenvezérlésű erősítő alkalmazható, úgyhogy a belső rendszerhez idegen forrásból és pedig akár egyenáramú, akár váltóára mú forrásból vezérlőfeszültséget vezetünk és 75-a külső rendszerről a felerősített hasznos energiákat levesszük. A belső elektródák emellett a katódával szemben negatív előfeszültségűek lehetnek. A külső vagy teljesítményelektródák az elektronok 80 gyorsítása végett kell hogy pozitív előfeszültségűek legyenek. Adott potenciál esetén a mágneses mezei a belső rendszer (katódatér) belsejében pl. oly nagyra választjuk, hogy a belső rendszer hasíté- 85 kain át elektronok még épen nem léphetnek ki. Ha a belső vagy vezérlőrendszer elektródái között — a nyugalmi feszültségtől eltekintve, mely minden belső elektródára azonos — keresztirányú vil- 90. lamos mezőt építünk fel, pl. a két belső elektródára, illetőleg elektródacsoportra ellenfázisban kapcsolt váltakozófeszültség segélyével, akkor az elektronok pályái a hasítékok közelében felfelé hajlanak, az 95-elektronok tehát a belső rendszert elhagyhatják és kijuthatnak a külső elektródákhoz. Aszerint, hogy a belső rendszerben uralkodó villamos keresztmező milyen irányú, az elektronoK váltakozva, pl. 100 kétrészű rendszernél az egyik vagy a másik oldalon lépnek ki. (3. ábra). Természetesen dolgozhatunk közepes külső elektróda-nyugalmi árammal, úgyhogy a mágneses mezőt nemcsak oly erősre vá- 105 lasztjuk, hogy a közepes sebességű elektronok a belső elektródákon belül még épen a lehető legnagyobb zárt pályákon (határpályákon) a katódához visszatérnek, a gyorsabbak a külső elektródákhoz 110 repülnek, míg a lassabbak természetesen még nagyobb mértékben maradnak vissza, mint a közepes sebességűek. Ha ebben az állapotban a belső elektródák között keresztirányú villamos mezőt létesítünk, 115 akkor az egyik oldalon minden elektron «