119073. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, különösenmagnetroncső és ahhoz való kapcsolás
rendszere, úgy mint azt az 1. ábrában feltüntettük, két egymással párhuzamos (P2 ) és (P2 ) kondenzátorlemezből van. E két lemez között a (K) pontnál elek-5 trónt tételezünk fel, melynek kezdősebessége (v0 ) és a sebesség iránya tetszőleges. A (H) mágneses mező a rajz síkjára merőleges. Az erővonalaknak a rajz síkjával képzett metszéspontjait, illetőleg a mág-10 neses mező határait a rajzban kis keresztekkel jelöltük. Feltesszük továbbá, hogy a két (Px ) és (P2 ) lemez potenciáljai = ?2 és hogy a mágneses mező intenzitása akkora, hogy az elektronpálya 15 görbületi sugara kisebb, mint a két kondenzátorlemez egymástóli (d) távolságának a fele. E feltételek mellett az elektron zárt pályán mozog. Ha azt kívánjuk, hogy az elektron 20 hosszirányú elmozdulást végezzen, akkor a (Px ) és (P2 ) lemezek között <p2 —<Pi = 9 keresztirányú mezőt kell létesíteni, mimellett a f 2 > ? i feltételnek kell fennállnia. Ennek az a következ-25 ménye, hogy a körmozgást végző elektronok pályái ott, ahol a nagyobb (pozitív) potenciálú (P2 ) lemezhez közelebb jutnak, elnyúlnak, vagy felfelé hajlanak, míg ott, ahol ezek a pályák a 30 kisebb potenciálú (Pj) lemez közelébe jutnak, görbületi sugaruk kisebb, mint amilyen az a potenciálok egyenlősége esetén volna. Emiatt az elektron nem jut vissza a (K) kiindulási pontba, hanem 35 attól folytonosan távolodik, még pedig a lemezekkel párhuzamos irányban, mimellett sebessége az erővonalak irányára merőleges. A mozgás iránya a lemezekre tranzverzális mágneses mező és a longi-40 tudinális villamos mező irányainak függvénye. A (c) sebesség, amellyel az elektron a rajz síkjában jobbra vagy balra mozog a (v0 ) kezdeti sebességtől, a 9 villamos mező grádiensétől és a (H) mágneses 45 mező erősségétől függ és értéke a következő: Mivel az elektron közepes sebessége a villamos mezőre merőleges, úgy ebből a 50 mezőből munkát nem vesz fel, a vezérlés tehát teljesítményfogyasztás nélkül megy végbe. A (G) helyen az elektron elhagyja a kondenzátormező és a mágneses mező 55 határát. Ha a szegélyen fellépő hatásoktól eltekintünk, akkor az elektron a (G) pontban meglévő osztás irányában egyenes vonalban tovább halad és azt pl. a (P3 ),(P4 )felfogólemez nagy pozitívpotenciálja járulékosan gyorsítja majd felfogja. 6 Ez a (P3 ),(P4 ) elektróda—elméleti vizsgálatainknál — a lemezrendszertől oly távolságban van, hogy a (Px ) és (P2 ) lemez közötti mezőre való befolyása elhanyagolható. E vizsgálatainknál nem e játszik szerepet az a kérdés, hogy az elektron miként jutott a (K) pontba és miért van (v0 ) kezdeti sebessége. A 2. ábra az ismert kéthasítékos Habann-cső alapformája. Ennél a kivi- 71 telnél az elektron elsőrangú mágneses mező behatása alatt áll, ami felismerhető abból, hogy a lefogás helyéig (a kikötésig) csak egy, illetőleg egy fél hurkot fut be. Az 1—3. ábrákból szembetűnő a két- 7! hasítékos magnetron szokásos üzemétől eltérő különbség. Az elektron ugyanis nem köt ki a (Px ) vagy a (P2 ) elektródák valamelyikén, hanem az egyik hasítékon át kilép. Ez a tény más egyéb itt nem 8( érdeklő okoktól eltekintve abból magyarázható, hogy mindkét (Pa ) és (P2 ) lemez potenciálja az eredő elektronforrással szemben negatív, vagy hogy pozitív előfeszültség esetén a mágneses mező erős- 8? sége akkora, hogy az elektronpálya átmérője kisebb mint amekkora a belső elektródák közötti távolság. A lemezek közötti tovahaladó mozgás létesítése végett a két lemez között csak relatív 90 potenciálkülönbségre van szükség. Az egyes lemezek tehát — amennyiben csak a vezérlési folyamatról van szó •— az elektron eredőforrásával szemben abszolút értelemben pozitív vagy negatív, 91 illetőleg egyrészt pozitív és másrészt negatív előfeszültségüek lehetnek. Járulékosan erősen nyalábolt elektronáramot kapunk, ha a belső elektródáknak, amelyek megszakítás nélküli lemezelektródák, IC nem túlságosan nagy pozitív, vagy célszerűbben negatív előfeszültséget adunk. További változatot mutat a 3. ábra. Az elektródáknak az (S) hasítékok közelében fekvő részei áttörtek. Az elektródák 10 lehetnek rács- vagy hálóalakúak. Ha a mágneses mező iránya be van állítva és állandóan megtartja értelmét, akkor a lemezeket az elektronok lefutási irányának szem előtt tartásával úgy képezhetjük 11 ki, hogy azok csak az egyik oldalon vannak áttörve. Ha a villamos potenciál térbelileg nem állandó, hanem az elektronok (K) kiindulási pontjától (a katódától) a hengerszimmetria irányában növek- 11
