119028. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék mágneses hangolású rezgőkörökkel
tékony permeabilitású helyzetben van (A-pont). Ez annak tudható be, hogy az elosztott kapacitás és veszteségek a mag jelenléte folytán növekednek. A fenti pél-5 dáknál felhasznált mag és árnyékolóanyag olyan vasoxidérc, amelyet olykor „mágnesvasércnek" neveznek és vegyileg 1 rész FeO-ból és 2 rész Fes Os-ból áll. A természetben található ércet a kívánt 10 szemcsenagyságig őröljük és/vagy szitáljuk és a kovától, valamint más idegen anyagoktól mágnesesen elválasztjuk. A szokásos analízisekből kitűnt, hogy a legjobb eredményeket adó magnetit az 15 Amerikai Egyesült Államok Adirondac'k hegységéből származik és FesO« vagy FeO, Fe2 03 formulával jellemezhető. A vas atómsúlyszázaléka 72.4. Az FeO-nak az Fe5 03-hoz való súlyaránya. 31:69. 20 A vasrészecskék mérete. A magnatitrészecskék kívánt finomságát a következő tényezők határozzák meg: először, a kívánt permabilitás és a megengedhető veszteség (a finomabb részecskéjű magok-25 nak kisebb veszteségük, azonban kisebb permabilitásuk van); másodszor, a mechanikai szilárdság és a külső megjelenés (a finomabb részecskék szilárdabb és simább felületű magokat szolgáltatnak). A 30 permeabilitás és a veszteségek között mindegyik frekvenciakörzetre nézve egy legelőnyösebb kompromisszum létezik. A nagyobb részecskék nagyobb permeabilitást adnak, mivel valamely adott tö-35 megű ércanyag a természetben található állapotában tömörebb, mintha azt részecskékből kötőanyaggal szintétikus uton formázzuk. Azt találtuk, hogy 460 kilociklus körüli 40 frekvenciákhoz 40-es szitán áteső és 60-as szitán visszamaradó vasrészecskék a legjobb kompromisszumnak megfelelő magokat szolgáltatják. A vasrészecskék méretének befolyása a működési frekvenciák 45 elég tág körzetében nem nagyon lényegbevágó. Így 460 kilociklusra szánt magok 175 kilociklusnál is felhasználhatók, bár 30—40-es szitának megfelelő vasrészecskék valamivel jobb kompromisszumot ad-50 nak. Hasonlóképen 1000 kilociklusú és ennél nagyobb frekvenciákhoz a 60—80-as szitának megfelelő vasrészecskék valamivel jobbak, mint a 40—60-as szitának megfelelők. 10.000 kilociklus nagyság-55 rendű ultranagy frekvenciák számára 325-ös szitának megfelelő, vagy ennél nagyob finomság kívánatos. Kötőanyag. A kötőanyag egyrészt a vasrészecskéket összetartja, másrészt a mágneses részecskéket egymás között szi- 6 geteli és valószínűleg kenőanyagként is szerepel, amely lehetővé teszi, hogy a részecskék a formázás alatt szorosan egymás mellé csússzanak. Megjegyezzük, hogy kötőanyagként, szigetelőként és 6 kenőanyagként ugyanazt az anyagot használjuk. E célra a bakelit néven ismert gyantás fenolkondenzációs terméket ajánljuk, mi mellett célszerűen nem kezelt poralakú bakelitből indulunk ki és ehhez 7 oldószert adunk. Kívánsághoz képest szintétikus folyékony bakelitlakkot használhatunk. A kötőanyag és a vas aránya a vasrészecskék nagysága és a formázóművelet szerint változik. Azt találtuk, 7 hogy jó magokat kapunk az olyan keverékből, amelyben 1 térfogatrész kötőanyagra 14 rész 40—60-as szitának megfelelő magnetitrészecske esik. Formázás. Az előnyös formázóművele- g tet a következő fokozatokban végezzük: a) 14 rész magnetitrészecskét és 1 rész száraz bakelitport malomban keverünk. b) A fenti keverékből kb. 4 térfogatrészt 1 rész folyékony oldószerhez, mint í pl. acetonhoz adunk. A keverés folyamán a kötőanyag oldószerének egy része elpárolog és bizonyos idő után a massza szétválik és ismét szemcsés keverékké alakul, mi mellett a vasoxidrészecskéken száraz í bakelit szigetelőréteg marad vissza. c) A bevonatos (homokhoz hasonló) magnetitrészecskéket a forma tölcsérébe töltjük és a formát hideg formázás céljából kb. 3 tonna nyomással terheljük (14. c ábra). d) A hidegen formázott magokat a formákból eltávolítjuk, kemencébe helyezzük és 150—200 C°-on kb. 2 óra hosszat szárítjuk. líádiófrekvenciájú üzemhez jó karakterisztikákkal rendelkező magok előállításánál a magnetit formázásakor alkalmazott helyes nyomás rendkívül fontos tényező épen úgy, mint néhány egyéb, a találmány foganatosításánál szerepet játszó s az alábbiakban ismertetett tényező is. Bár a mágneses anyag sűrűségének növelése és ennek folytán a permeabilitás megfelelő növelése céljából a formázásnál igen nagy nyomás alkalmazása kívánatos, túlságosan nagy nyomásnál a mágneses részecskék a velük kevert szigetelőanyagot áttörik, ami nagyobb örvényáramveszteséget okoz. Túlságosan kis nyomás esetén a mágneses részecskék sűrűsége kisebb, ami túlságosan kis permeabilitást szolgáltat ahhoz, hogy jó
