119028. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék mágneses hangolású rezgőkörökkel

kat ebbe a helyzetbe állítjuk be, amit ,,maximnim-<helyzet"-nek nevezünk, akkor a tekercsek önindukciója csak anynyira változik, hogy a primer- és sze-5 kundórtkercsek közötti csatolási tényező lényeges változást nem szenved. Ezt a csatolást főkép a primér és szekundérteker -csek legbleső szomszédos szakaszai határozzák meg, amint a 11a. ábrával kap-10 csolatosan fogjuk részletezni. Hogy a magokat e ponton túl ne mozdíthassuk el, kívánság szerint különböző határolóelemeket alkalmazhatunk, bár ezek alkalmazását nem találtuk szükségesnek. Ilyen L5 elem plédálul a kisebb átmérőjű belső (73) hüvely, amtely a (31) hüvelybe tetszészerinti ragasztószerrel (73) hüvely, amely rinti ragasztószerrel beragasztható. A (17) és (19) csavarok hossza kívánsághoz ÍO képest csökkenthető, úgyhogy ezzel a „maximum-h©lyzet"-be való elmozdulását határoljuk. Azt, hogy a magok különböző helyzete esetén a primér- és szekundérteker-15 esek között a csatolás nem változik, az előállítási nehézségek kiküszöbölésével érjük el. Az a törekvésünk, hogy a magok mozgása csiak az önindukciókat változtassa, a hangolt áramkörök rezonan-0 ciapontjának beállítása céljából. A csatolást a burkoló árnyékolóház adott kivitele esetén főkép a primér- és szekundértekercseknek a (31) tartóhüvelyen mért viszonylagos távolsága határozza 5 meg. A gyártásnál ez a csatolás könnyen előre meghatározható ós kívánatos, hogy az állandó érték maradjon. E csatolás egyes egységeinek bármilyen változása ebből kifolyólag a szelektivitás-változás 0 a gyártás egyformaságát igen komolyan veszélyezteti. Más szóval a vasmagok sohase érjenek a primér- ós szekund ér tekercsek két szomszédos szakaszába, amelyeknek egymás között a legnagyobb köl-3 csönös induktanciájiik van. A 11. ábrán az (L) görbe az eredő önindukciót mutatja a magnak a 2. ábrán látható bármelyik tekercshez képest elfoglalt különböző helyzeteiben. Póldaké) pen a 11. ábrához csatlakozó 11a. ábrán a (27) tekercset ábrázoltuk nagyított léptékben. A 11. és 11a. ábráik egy vonalba vannak hozva olykép, hogy a 11. ábrán abszcisszaként felvitt maghelyzetek a 11a. 1 ábrán a tényleges fizikai viszonyoknak felelnek meg. Ha a 19 mm hosszú mag „maximumhelyzet"-ben van, akkor az iuduktaneia 1380 'mikrohenry, míg ha a magot eltvávolítjuk, akkor az induktancia 530 mikrohenry. A mag tényleges perma- 60 bilitása a „maximum-helyzet"-ben kb. 2.6. Ha a mag hossza 25 mm, akkor a hatékony permeabilitás kb. 3. Amint a 11a. ábra mutatja, a magot nem szabad az A-jelzésű helyzeten túl 65 balra tolni, mi mellett a mag működési körzete az (A) és (B) pontok között vau. Ennek egyik okát megérthetjük, ha a (D. E) ós (F) görbéket vizsgáljuk, amelyek a primér- és szekundértekercsek közötti szá- 70 zalékos csatolást bármelyik mag helyzetének függvényében mutatja, mimellett a különböző görbék a primér- és szekundértekercsek közötti különböző távolságokra vonatkoznak. A primér- és szekundérma- 75 gokat mindegyik görbénél egytformán toltuk el. A tekercsek legbelső szakaszai közötti távolság a (D) görbe esetén 16 mm, az (E) görbe esetén 12.7 mm és az (F) görbe esetén 9.5 mm. A méréseket 1000 80 ciklusú frekvenciánál eszközöltük. A görbékből kitűnik, hogy az említett távolság milyen lényegbevágó. A (D) görbe mutatja, hogy a működési körzetben egészen lapos csatológörbét kapha- 85 tunk, ha a távolság 16 mm. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál azonban 12.7 mm távolságot 'alkalmaztunk, de ennek ellenére az (E) görbéből láthatjuk, hogy az eredmények kielégítők. Az (F) görbe vi- 90 szont azt mutatja, hogy ha a transzformátortekercsek legbelső szakaszai között csak kis távolság van, a százalékos csatolá nagyobb mértékben változik, sőt a működési körzet baloldalának közelében gfo nem kívánatos mértékben csökken. Ha a különböző elemekre nézve az említett enyhe gyártási tűrést engedjük meg, akkor a rezonanciás maghelyzetek az (A) és (B) pontok között, azaz a vasmag íoo kívánatos működési körzetében fekszenek, mi mellett a mag elmozdulása 4.8 mm és középhelyzete (C)-J

nél van. Más szóval, a mag vége a legbelső tekercsszakasz melletti szakasz két vége között mozdulhat 105 el. Ennél a beállításnál az induktancia kb. 1060 mikrohenry (plus és minus 15%) és az átlagos effektív permeabilitás = 2. A ,'(Q)-görbét (illetőleg azt találtuk, hogy ugyanazon (L/C) viszony mellett a (Q) no vagy a jósági tényező és ennek folytán az erősítés, valamint a szelektivitás nem növekszik tetemesen, ha a magot a tekercs középpontjától (B-ponttól) befelé toljuk; a (Q)-tényező, amely kitolt magnál 115 78,89-ig emelkedik, ha a mag félig a tekercsben van (C-pont), de csak 91-ig emelkedik, ha a vasmag a maximális ha-