118965. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószelep nyomóközeggel működő fékberendezésekhez

lí 8965. 3 nyomóközeget, amely (horony a (2) szabályozódugattyú e helyzetében nincs lefedive. A (19) kibocsátód'ugattyú a (25) szabályozórugó hatása alatt a rajzon 5 feltüntetett módon a (20) hengerben baloldali véghelyzetében van és a lengőemeltyű rövidebb (11) karján lévő (12) pecek a (14) csuklótagban lévő (13) hasítték baloldali végével kapcsolódik, úgy« 10 hogy a kibocsátószelepet nyitott helyzetében tartja. Hyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy az (1) szaibályozóhenger két, (3) és (6) végén, toválbibá a (8) szabályozókam-15 rában uralkodó nyomás a fékvezeték vagy segédtartály rendes vagy állandó nyomása, viszont, minthogy a (15) kiboesátószelep nyitva van, ez utóbbi összeköttetést létesít a hármas szelep fékhen-20 ger felőli kibocsátónyílása és a szabad levegő között a '(21) nyíláson, (17) kamrán, (20) kibocsátóhengeren és (24) nyíláson át. Ha a fék használata után a fékvezeték vagy segédtartály nyomása csökken, ak-25 kor a (4) kamrában és az (1) henger baloldali (3) végénél uralkodó nyomás is megfelelően csökken, tehát a (2) dugattyú balra mozdul el, a (26) szivárgóhornyot befedi és lehetővé teszi, hogy a 80 (8) szabályozókamrában lévő nyomóközeg az (1) henger (6) végénél, a (2) szabályozóduggatyú jobboldalán a dugattyú bal felé történő elmozdulása következtében keletkező térben kiterjedjen. Ilymódon a 35 (8) szabályozókamrában a nyomás csökken és a (2) szabályozódugattyú mozgása mindaddig folytatódik, amíg ez a nyomás egyenlő nem lesz a (2) dugattyú szembenfekvő oldalán lévő (3) hengervégben és 40 (4) kamrában uralkodó nyomással, úgyhogy a (2) szabályozódugattyú esetleges helyzete pontosan megfelel annak a nyomásesökkenésnek, amely a fékvezetékben vagy segédtartályban előáll. 45 Megjegyzendő, hogy, minthogy a (2) dugattyú véghelyzetében, annalk két oldalán uralkodó nyomások lényegileg egyenlők egymással, ugyanúgy, mint a dugattyú elmozdulása előtt, ezért a nyo-50 inóközeg nem hajlamos a kiáramlásra a (8) kamrából a (2) dugattyú mögé. A (2) .szabályozódugattyú mozgását a lengőemeltyű (10) hosszabb karja átadja a (11) röividebb karnak, mely a rajta lévő (12) 55 pecket elmozdulásra készteti a (14) csuklótagban lévő (13) hasítékban e hasíték jobboldali vége felé, amikor is a (15) kibocsátó szelepet zárja és a (25) rugót részben összenyomja. Ha a fékberendezést fokozatosan akar- 60 juk oldani, akkor a fékvezeték és segédtartály nyomását a szokásos módon növeljük, amikor is a (2) szabályozódugattyú jobbra mozdul el és ilyimódon a nyomás a (8) szabályozókamráiban inind- 65 addig növekedik, amíg ismét egyenlővé nem válik a fékvezetéknek vagy segédtartálynak a (2) dugattyú szembenfekvő oldalára ható megnövelt nyomásával, mire a dugattyú a nyomóvezeték helyre- 70 állított nyomásnak megfelelő helyzetben nyugalomba jön. A fékvezeték fentemlített nyomásnövekedése a hármas szelepet a szokásos módon kibocsátó helyzetébe mozdítja el, 75 amikor összeköttetés létesül a fékhenger és annak kiürítő nyílása között, úgyhogy a fékhenger a (17) kamrával közlekedik. A (17) kamrában és a (20) henger (22) végében ilymódon előállott fékhengernyo- 80 más. A (19) kibocsátódugattyú baloldalára is hat és ezt a dugattyút a (25) szabályozórugó hatása ellenében jobbra mozdítja el mindaddig, amíg e nyomás ha- 85 tása nagyobb, mint a részben megfeszített (25) rugó ellentétes hatása. A (19) kibocőátódugattyú e mozgása folyamán magával viszi a (15) kibocsátószelepet mindaddig, amíg e szelep mozgása a (14) csuk- 90 lótag (13) hasi tékának bal vége és a lengő emeltyű rövidebb (11) karján lévő (12) pecek érintkezése folytán megszűnik. Ha azonban a (19) kibocsátódugattyú a (20) henger (22) végében uralkodó fékhenger- 95 nyomás hatása alatt folytatja jobbra irányuló mozgását, akkor a (19) kibocsátód aga ttyúban lévő (18) szelepnyílás szabaddá válik és a fékhengerből nyomóközeg áramlik be e nyíláson át a (20) ki- ]00 boesátóhenger jobboldali (23) végébe és innen a (24) nyíláson át a szabadba. Ily módon a fékhengerből mindaddig nyomóközeg áramlik ki, míg annak nyomása kellő mértékben csökken, hogy a (19) ki- 105 bocsátódugattyú a (25) szabályozó rugó hatása alatt balra mozduljon el és így a (15) kibocsátó szelepet ismét zárja, mire további nyomóközeg nem áramolhat ki a fékhengerből. 110 Láthatjuk tehát, hogy a fékhengerben fenntartott nyomás a (2) szabályozódugattyú helyzetétől, továbbá a lengőemeltyű helyzetétől függ, amit viszont az határoz meg, hogy a fékvezeték nyomása 115 mennyire közelíti meg rendes értékét. A fékvezeték nyomásának további növekedésekor ugyanez a folyamat ismétlődik,