118944. lajstromszámú szabadalom • Hegesztett vasúti sínkötés

MAGYAR KIRÁLYI iffll SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118944. SZÁM. V/a/l. OSZTÁLY. — JV. 3068. ALAPSZÁM. Hegesztett vasúti sínkötés. Dr. techn. Nemesdy-Nemcsek József államvasút! fő ni ériiök, Budapest, A bejelentés napja 1936. évi február hó 14-ike. Hosszabb sínek előállítását célzó hegesztett sínkötéseknél a sínvégek tompa vagy ferde illesztése mellett eszközölt egyszerű összehegesztés hegesztéístechni-5 kai okokból csak a thermit és ellenálláshegesztés alkalmazása mellett látszik kielégítőnek. Különleges hegesztő elektródákkal sem lehet a villamos ívfényhegesztésnél és gázhegesztésnél az eredeti 10 hengerelt sínanyag olyértelmű folytonosságát biztosítani, hogy az erőműtanilag egyértelmű volna az ép sínnel. Következik ez már aibból is, hogy a nevezett két hegesztési mód jósága a hegesztők meg-15 bizhatóságától függ és salak-zárványok, gázhólyagok majd minden hegesztésnél előfordulnak. Ezért régebbi hegesztéseknél csak a sínfejet hegesztették össze (annak a min-20 denütt szokásos Y alakú kivágása után), a síngerincet és síntalpat pedig vagy hegesztetlenül hagyták, vagy ezek összehegesztésének csak (alárendelt szerepet juttattak. A húzóerők felvételére a leg-25 különbözőbb szerkezeteket alkalmazták, így: behegesztett egyszerű vagy hasított hevederek a síngerinc mellett (ahhoz vagy a sínfej és síntalphoz hegesztve), síntalp felső oldalára hegesztett lemezkék, külön-30 bözőkép felhegesztett vagy zsugorító hatással felhúzott talplemezek vagy saruk stb. Rossz tapasztalatok, laboratóriumi próbák ós elméleti meggondolások végül is 35 odavezettek, hogy nyilvánvalóvá vált a hegesztett • síinkötések „tartamszilárdságának" (Dauerfestigkeit) elsőrangú fontossága. A találmány szerinti sínkötés, szerencsés módon egyesíti magában mind a 40 statikus túligénybevételek, mind a nagyszámú (milliókra menő) normális igénybevételekkel szemben várható ellenálló képességet, továbbá biztonságot nyújt, könnyen hegeszthető és gazdaságos. 45 Az új sínkötés lényegében egy a sínvégek talpai alá kerülő lemezből áll, amelyből bütykök, lemezek vagy lécek állnak ki olyformán, hogy a síntalpak megfelelően kivágott részeinek helyét 50 foglalják el és azokkal nagyjában a síntalp határsíkjain belül összehegeszthetők. Az első négy ábrán a vázolt gondolatnak egy kiviteli formáját mutatjuk be. A fej és a gerinc hegesztése a szokásos; 55 ez útóbbi hegesztése esetleg el is maradhat. Eredeti a találmány szempontjából a sínvégek összehegesztése a (B) vas vagy acélbetétko segítségével, amelyet a 3. és 4. ábrában felülnézetben és metszetben is 60 bemutatunk, lényeges része az (1) jelű lemez, amely a síntalp alsó lapja alatt a hegesztés helyén kedvező irányban feküdvén, hatásosan növeli meg a tehetetlenségi nyomatékot. Ezen lemezből nyúlik 65 ki a két (TI) és (T2) jelű lemezrész, melyek a két sínvég talprészeinek megfelelő kivágásait foglalják el az ábra szerint. Ezen kiálló lemezrészeik ferde oldalrézsüi (r) és a sín talp szintén autógén úton ki- 70 vágott részeinek ferde rézsűi (r) közti vályú töltetik ki hegesztési várattál.