118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

zott (96) lemezeket keskenyítjük vagy mindkét rendszabályt egyszerre foganato­sítjuk. Amint a 25. ábrán látható, az 1. sz. elektróda negatív előfeszültségű és a ó bemenőkörben az elektróda feszültségválto­zásai a negatív körzetbe esnek. A 4. sz. elektróda a kimenőkörnek megfelelő ter­helőkörökhöz kapcsolt elektródája. A 26. és 27. ábrán látható kiterített né-10 zetek a csőalakú 2. sz. elektródának a 23. és 25. ábra szerinti csövekben előnyösen felhasználható alakjait mutatják, amelyek a (100) fémlemez kicsákozásával készültek. A (96) lemezrészre eső sugarat a szagga-15 tott vonalú derékszögű négyszög jelzi. A 26. ábrán a (96) lemezrészek között de­rékszögű négyszögalakú nyílások vannak; ezek oiyan görbéket szolgáltatnak, amelyek általános jellegét a 24. ábra mutatja. A 2o 27. ábra a (96) lemezrészek közé iktatott (101) szárnyakat mutat, amelyek olyan alakúak, hogy a sugár egy részéi elnyom­ják, ha annak szélessége bizonyos értéket meghalad. A sugárszélesség növekedtével 25 ezek a (101) szárnyak a sugár kereszt­metszetének mind nagyobb részét nyomják el. Ily módon a 4. sz. elektróda karakte­risztikájának alakja a (101) szárnyak let­szésszerinti kialakításával tetszés szerint 30 módosítható. Ha ilyen szárnyak nincsenek, akkor a 23. ábra 4. sz. elektródájának áramkaraklcrisztikája a null tengelytől nö­vekvő gyorsasággal normálisan emelke­dik, ha azonnban a 27. ábra szerinti (101) 35 szárnyak helyesen kialakítottak, akkor a 4. sz. elektródának a lineáris karakterisz­tika előállításához szükséges áram feletti fölös árama a 2. sz. elektródára vivődik át, amint a 28. ábra mutatja. Ez esetben a -40 27. ábra szerint készített 2. sz. elektróda a sugár részeit löbb különböző keresztmet­szeten elnyomja és ezzel a 1. sz. elektródá­nak az 1. sz. elektródára vonatkoztatott olyan karakterisztikáját állítja elő. amety-45 nek — amint a 28. ábra mutatja - éles elnyomási értéke van. amely továbbá nagy meredekségű és lineáris, ami azt ered­ményezi, hogy a kimenőkör menli feszült­ségimpulzusok a bemenőelcktródát érő fe-50 szüllségimpulzusokkal pontosan arányosak. A találmány értelmében olyan eilektron­kibocsátó készülékek szerkeszthetők, ame­lyeknek sem a szckundéremissziólól. sem virtuális elektronforrások jelenlététől nem -55 függő negatív vezetőképesség-karakterisz­likájuk van. Az ilyen készülékekben a negatív ellenállás-karakterisztika gyakorla­tilag olyan állandó lehet, mint a készülék méretei és csupán a különböző -elektródák alakjától, helyzetétől és feszültségétől l'ügg. 60 Az ilyen készülékekben a negatív vezető­képességű működő elektródán fellépő fe­szültségnövekedések olyan sugarat létesí­tenek, amely ezen az elektródán fókuszba gyűlik, azután szétszóródik és ez elek- 65 tródáról kissé pozitív feszültségű vissza­verő elektródához jut. Más kivitelű nega­tív vezetőképességű elektródának a sugár középsíkjában elhelyezett nyílása van, úgyhogy ha ez elektróda feszültsége nő- 70 vekszik, a sugár teljesen ennek nyílásánál összpontosul, minek folytán ez elektródá­hoz menő áram gyakorlatilag nullára csökken. Az ilyen működésű, negatív ve­zetőképességű elektródát más lyukazott 75 elektródának kell megelőznie, amellyel po­zitív feszültségen kell tartani, úgyhogy a negatív vezetőképességű elektróda feszült­ségnövekedése az előző pozilív elektróda nyílásain keresztülhatoló sugarak ossz- 80 pontosítását vagy fókuszbagyüjlését ered­ményezi. Kissé más elv alapján működő negatív vezetőképességű elektródát olyan helyzetbe helyezhetünk, hogy az arra bi­zonyos feszültség mellett felülődő sugár 85 középsíkja, ez elektróda feszültségének megfelelő növekedésekor kitérüljön, úgy­hogy a sugár részben vagy egészben más elektródához ütközik. A rajz a találmány néhány kiviteli alak- 90 jának negatív ellenállású csövekben való alkalmazását mulatja. A rajzon a 29. ábra a 21. ábrán bemulatott szerkezetű készü­lék egyik alakját mutatja, amelynek kap­csolása a sugárnak egyik működő elektró- 95 dán való fókuszbagyűjtését és attól való eltérítését (deíocusing) eredményezi, hogy ez elektróda negatív vezetőképességűvé váljék. E készülékben pl. a 21. ábrán lát­ható sugáralakító struktúrával előállított: 100 kél sugár mindegyikét egy vagy két ki­sebb, pl. 0.375 mm átmérőjű egyenes rúdhoz irányítjuk, amelyek a sugarak kö­zépsíkjában fekszenek és a negatív vezető­képességű 3. sz. elektródát alkotják. A 4. 105 sz. elektróda vagy ,93) doboz — ha kissé pozitív, nulla vagy negatív feszültségen van, — a pozitív feszültségen lévő 2. sz. elektródával egyült a bemutatóit méret­arányú készülékben olyan elektrosztatikus 110 mezőt létesít, hogy a 3. sz. elektróda bi­zonyos meghatározott feszültsége melleit a sugarak pontosan a (92) rudakon fó­kuszba gyűlnek. Amint a 3. sz. elektróda feszültsége a kritikus feszültség fölé emel- 115 kedik, akkor az elektrosztatikus mező megváltozik oly módon, hogy a sugarak fókusza már nem esik a 3. sz. elektródára,

Next

/
Thumbnails
Contents