118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

hanem azon túl, mégpedig a 3. és 4. sz. elektródák közé; ez a 2. sz. elektródához menő sugarak létesítette áram legnagyobb részének köralakú pályákon át való visz-5 szatérését eredményezi, amint a 29. ábra legkülsőbb szaggatott vonalai mutatják, mimellett a 2. sz. elektróda most mint visszaverő elektróda működik, minthogy a 3. sz. elektróda árama ez elektróda fe-10 szültségének növekedtével csökken és annak negatív vezetőképessége van. Amint a 30. ábra mutatja, a 3. sz. elektróda volt-ampére-karakteriszlikájának csúcspontja a kritikus feszültségnek felel 15 meg, amelynél a 3. sz. elektródán fókusz áll elő, míg a görbe eső része a sugarak fókuszának a 3. sz. elektródától a 4. sz. elektróda felé való visszatérését jelképezi. Az a körülmény, hogy a 3. sz. elektróda 20 e megfigyelt karakterisztikájának esése akkor következik be, amikor ez elektróda nagyobb feszültségen van, mint a készülék bármely más elektródája, azt bizonyítja, hogy ez az eső karakterisztika nem a 3. 25 sz. elektródából kilépő szekundér-elektronveszteség folytán lép fel. Megfigyeltük és jól ismeretes, hogy valamely bombázott elektródából származó szekundér-elcktronveszteség mindig csökken, amint az ilyen 30 elektróda feszültsége ama gyüjtőelektróda feszültsége fölé emelkedik, amelyhez a szekundérelektronok a bombázott elektródától jutnak. A 3. sz. elektródához menő áramnak ez elektróda feszültségnövekedése 35 eredményezte csökkenését egyedül e feszültségnövekedésnek a sugár áthatolta elektrosztatikus mezőre és e sugár fókuszának elhelyezkedésére gyakorolt hatása idézi elő. Az ilyen karakterisztika kialakí-40 tásához nincs szükség arra, hogy a készülék bármely más elektródáján feszültségváltozás lépjen fel. A 31. ábra olyan készüléket mutat;, amelynek sugáralakító struktúrája a 29. 45 ábrán bemutatott típusú és amelynek 3. sz. vagy negatív meredekségű (105) elektródája teljesen kívül fekszik azon a síkon, amelyet a katóda és a 2. sz. elektróda hasítékainak középvonalai határoz-50 nak meg. Ez elektródával szomszédos a távolabbfekvő 4. sz. vagy (106) visszaverő elektróda és a többi elektródát az 5. sz. elektróda vagy csőalakú (107) elem veszi körül, amely kissé pozitív, nulla vagy ne-55 gatív feszültségen van. A sugarat alkotó elektronok a 2. sz. elektróda nyílásainak elhagyása után ívelt pályákban szóródnak szét és vagy a 3. sz. elektródára, vagy a távolabbfekvő 4. sz. elektródára esnek. Azt találtuk, hogy a 3. sz. elektróda meghatá- 60 rozott kritikus feszültségénél a sugarak teljesen a 3. sz. elektróda bizonyos részeihez ütköznek, a 3. sz. elektróda nagyobb feszültségénél viszont a sugáralakító struktúrától távolabbfekvő részeket érnek, és végül 65-a 3. sz. elektróda még nagyobb feszültségénél ez elektródát teljesen elkerülik és a 4. sz. elektródához jutnak. így a 3. sz. elektróda kellő feszültségnövekedése • azt eredményezi, hogy annak árama gyakorla- "0 tilag nulla lesz, minthogy az áram a 4. sz. elektróda felé szóródik szét. A 32. ábra e készülék görbéit mutatja az esetben, ha a 3. sz. elektróda kritikus feszültsége kb. plusz 120 volt; a 3. sz. elektróda "5-volt-ampere karakterisztikájának ezt követő eső szakasza nyilvánvalóan akkor lép fel, amikor a 3. sz. elektróda feszültsége nagyobb, mint a készülék bármely más elektródájának feszültsége. A 4. sz. elek- 80 tróda felé eltérített áram megfelelő és egyidejű emelkedését a 32. ábra ugyancsak szemlélteti. A 31. ábra szerinti készülékben a sugárnak a 3. sz. elektróda negatív meredekségét előidéző magatartása ama 85 hatásnak tulajdonítható, hogy a 3. sz. elektróda feszültségének növekedése a 2. számú elektróda hasítékaiból kilépő elektronok pályáját meghosszabbítja. Ha a csőben gáz van jelen, megfigyelhetjük, hogy 90-a 3. és 4. sz. elektródákon a sugárnyomok magatartása és a sugarak pályája a fenti magyarázatnak megfelel. Azt találtuk, hogy a 3. sz. elektróda hengeres lehet, úgyhogy ez elektróda és az 5. sz. elektróda kö- 95 zött fellépő villamos mező gyakorlatilag sugárirányú, kivéve a 2. és .4. sz. elektródák közelében. A 33. ábra negatív vezetőképességű készüléket mutat, amelynél a sugáralakító 100 struktúra a 9. ábrához hasonló, azonban egyetlen sugár előállítása céljából módosítva van. Az 1. sz. (110) elektródának és a 2. sz. (111) elektródának csak egyegy hasítéka vagy nyílása van, egyetlen 105 derékszögű négyszög keresztmetszetű sugár előállítása céljából. Az élükkel egymás mellé helyezett (112) és _(113) lemezekből álló 3. és 4. sz. elektródák célszerűen úgy vannak a sugár pályájában elhelyezve, 110 hogy a katóda tengelye és a (111) elektróda nyílásának középvonala meghatározta síkra nézve szimmetrikusak; a (112) és (113) lemezekhez a (114) és (115) kitérítőszárnyak vannak kapcsolva, amelyek 115 azokkal egy darabból is készülhetnek. Ezek a kitérítőszárnyak a (112, 113) lemezek és a sugáralakító struktúra között,