118848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozaikernyő előállítására, ez eljárással előállított ernyő és ilyen ernyővel felszerelt villamos kisütőcső

négyszögletes nyílásaik vannak, amelyek az ernyőnél valamivel kisebbek. A .csillámtárcsákat (52) nikkelkapcsok fogják össze, amelyeket e tárcsák köz 5 pontosító hasítékain keresztülhúzunk és azután a tárcsákra ráhajlítunk, amint a 11. ábra mutatja. A 12. ábrán (54) számmal jelölt kész ernyőt ezután a nagymértékbein légtele-10 ni tett (56) csőbe beforrasztjuk úgy, hogy az ernyő a cső egyik végén lévő (58) elektronkilövelő-szerv tengelyére merőleges síkban foglaljon helyet és annak (30b) rácsos oldala az (58) elektronkilövelő-15 szerv felé nézzen. A szokásos szerkezetű (58) elektronkilövelő-szerv úgy működik, hogy a (60) elektron-sugai'at bocsájtja ki és azt az ernyőre irányítja. Az (ernyő másik oldalán lévő 20 (46) ezüstgyöngyök felületét ezután ismert módon fényérzékennyé tesszük úgy, hogy a gyöngyök felületére megfelelő mennyiségű, fényérzékeny (62) bevonatot viszünk fel (13. ábra). 25 Üzem közben a (66) lencserendszer a (64) tárgy képét az ernyő fényérzékeny felületére vetíti, amely lencserendszer tengelye az ernyőre merőleges és az (58) elektronkilövelő-szerv tengelyének meg-30 hosszabbításában van. Ekkor mindegyik (46, 62) elemből a 16. ábrán (67) nyilakkal jelzett fényvillamos emisszió indul ki, amelynek értéke ezeket az elemeket érő fény pillanatnyi erősségének felel 35 meg és így ezek az elemek a fényerősségnek megfelelő villamos töltéseket tárolnak. Ilyen módon mindegyik vetítési periódus alatt az ernyő felületén egyéni elektrosztatikus töltések tárolódnak, mi-40 mellett mindegyik elemi területen lévő töltés értéke e területet érő fény pillanatnyi erősségének felel meg. Az (54) ernyő baloldali felületéről a fényvillamos hatás folytán kisugárzott elektronokat az 45 (54) ernyő feszültségéhez képest pozitív feszültségen tartott (68) elektróda magához vonzza. A (68) elektróda megfelelő kereten kifeszített néhány finom huzalból állhat, iigy hogy az az (54) ernyőre 50 vetített képet nem zavarja. A képjelek akkor állnak elő, ha a (60) sugár az (54) ernyő jobboldali felületét le tapogatja; e célból a sugarat vízszintes irányban a (70) kitéritőtekercsek és egy-55 idejiileg függélyes irányban a (72) lemezek kitérítik. A (60) sugár az, (54) ernyőre vetítődik. és a sugár elektronjai, amint a (46) fémgyöngyök szabad felületét érik, az, előzőleg tárolt elektrosztatikus töltéseket semlegesítik, mikor is a 60 (10) fémalapzathoz kapcsolt (74) összeköttetésben a töltéseknek megfelelő amplitúdójú villamos impulzusok jelennek meg, amelyek azután a (76) erősítőcső rácskörébe jutnak. Az erősített képjeleket 65 ezután a (78) összeköttetés a megfelelő (80) rádióadóberendezósbe juttatja, ahol azok a hordozóhullámot moduláljuk. A letapogatás alatt az (54) ernyő jobboldali felületéről kisugárzott szekundér 70 elektronokat az elektronkilö-velőszerv (84) katódjához képest viszonylag nagy pozitív feszültségen tartott (82) anóda gyűjti össze, amint a 12. ábra mutatja. A (82) anóda az (56) cső belső felületén alkalma- 75 zott ezüsitbevonat lehet és nemcsak a szekundér emisszió elektronjainak összegyűjtésére való, amint most kifejtettük, hanem arra is, hogy a sugarat a'z (54) ernyőn összegyűjtse és az elektronoknak 80 aránylag nagy sebességet adjon, úgyhogy azok a (46) elemek jobboldali felületeit aránylag niagy sebességgel érjék. A (30b) rácsot a (86) ellenállás a (88) telep negatív sarkával köti össze, úgyhogy a rács 85 a (82) gyüjtőelektródáho'Z, képest negatív feszültsége van. Amint a 12. ábra mutatja, a 10. ábrán látható kész (54) rács átmérője az (56) cső kiszélesített végének belső átmérőjénél 90 csak árnyalatilag' kisebb. A (48) csillámtárcsák pereme közvetlenül a cső fala mellett van. Ennélfogva az ernyő olyan árnyékolószerv gyanánt is működik, amely csaknem, teljesen megakadályozza, 95 hogy az ernyő jobboldali felületéről kiinduló szekundér emisszió elektronjai és az ernyő baloldali felületéről kiinduló fényvillamos emisszió elektronjai egymást zavarják. Ezjzel kapcsol/atblan fon- 100 tos, hogy az (54) ernyő a (60) sugár elektronjai számára áthatolhatatlan legyen, úgyhogy ezeik az elektronok ós, az ernyő szembenfekvö vagy baloldialán. fellépő fényvillamos emisszió elektronjai egy- 105 mást ne zavarják. Amint a 13. ábra mutatja, ha a sugárnak (60a) nyilakkal jelzett elektronjai a (46) elemek jobboldali felületeit bombázzák, e felületek (90) nyilakkal jelzett 110 szekundér elektronokat sugároznak ki. Ezeket a szekundér elektronoklat a (82) gyüjtőelektróda mlagához vonzzla, és összegyűjti, minthogy e gyüjtőelektróda és a (30b) rács között feszültségkülönbség áll 115 fenn és a rács a gyüjtőelektródánál sok-