118848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozaikernyő előállítására, ez eljárással előállított ernyő és ilyen ernyővel felszerelt villamos kisütőcső

kai negatívabb. A (82) elektródáról az elektronok a (78') összeköttetés útján a földbe jutnak. E liatás és működési feltétel híjján !az egyes (46) elemekből kiin-5 duló szekundér elektronok a velük közvetlenül szomszédos elemekhez jutnának és az ernyő egész hatékony felületén az elektronok újbóli eloszlását okoznák. Ez a nem kívánatos hatás a működés haté-10 koiiyságát és hűségét rontaná. A 14. ábra szerinti szerkezetnél a liúzalhálónak csak az egyik oldala zománcozott, úgyhogy annak szembenfekvő vagy jobboldala a letapogatósugár elektronts jai számára hozzáférhető. Ennélfogva az ernyő ugyanúgy működik és ugyanarra a célra használható, mint a 12. és 13. ábrákon látható (30b) rács. Az összeköttetések módosítását az ábra mutatja. 20 Ettől eltekintve, a többi összeköttetés ós a működési mód ugyanolyan, mint a 12. és 13. ábránál. Az 1. ábra szerinti húzalháló helyett alkalmazható olyan vékony (92) fémle-25 mez is, amelynek a húzalháló lyukaival azonos alakú, számú és elrendezésű (94) furatai vannak (15. ábra). Különben az ernyő szerkezete és előállítási módja Iyukazott lemez használata esetén a fent 30 ismertettel azonos. Ez esetben azonban nem szükséges a lemez lehengerlése, ami hjúzialhálíó esetén •sízükségesnek (mutatkozott. Az előzőkből láthatjuk, hogy a talál-35 mány olyan, különösen távolbalátó adócsövekhez alkalmas javított ernyőszerkezetet javasol, amelynél a tárgy optikai képét az ernyő egyik oldalára, a letapogatósugarat pedig annak másik oldalára ve-40 títjük, úgyhogy a szekundér elektronok és a fényelektronok működési hatásai egymást nem zavarják. Láthatjuk továbbá, hogy a javított ráosszerkezetnél olyan eszközöket alkal-45 mázunk, amelyek megakadályozzák, hogy a szekundér elektronok az ernyő hatékony működési felületén eloszoljanak. Bár a találmányt elsősorban távolbalátó adócsövekkel kapcsolatosan ismer-50 tettük, megjegyezzük, hogy lannak sokkal bővebb alkalmazási köre van, úgyhogy az más célra való elkt r onkészülékekben is alkalmazható. Megjegyezzük, hogy a .szakértő előtt 55 nyilvánvaló, különböző Módosításokat eszközölhetünk, anélkül, högy a találmánytól eltérnénk. 1. Eljárás távolbalátó adócsövekhez alkalmas mozaik-ernyöstruktura előállí- 60 tására, azzal jellemezve, hogy szigetelőbevonattal ellátott, nyílásos ernyő egyik oldalára olyan eleimeket, vagy részecskéket viszünk fel, amelyek vetületének területe nagyobb, mint az 65 ernyő nyílásainak területe, majd az ernyő másik oldalán kisebb légnyomást alkalmazunk, mint az ernyő előbb említett oldalán, ilyen módon mindegyik nyílásra az említett elemlek, vagy ré- 70 szöcskék egyikét ráhúzzuk ós így a nyílásokat zárjuk, majd az ernyő előbb említett oldalára kötőanyagot viszünk fel, oly célból, hogy az egyéni elemeket az ernyőn az egyes nyílások 75 felett rögzítsük és az elemekeit, vagy részecskéket fényérzékennyé tesszük. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jelleimeave, hogy az elemeket szigetelt fémernyőre helyez- 80 zük és a kötőanyag felvitele után a szerelvényt kiégetjük olyan hőmérsékleten, amelyen a kötőanyag elillan, a szigetelőanyag pedig annyira meglágyul, hogy az elemek abba részben be- 85 ágyazódnak és a szerelvények ezt követő hűtése után a nyílásokon rögzítődnek, úgyhogy az ernyő nyílásait a szigetelőanyag és az elemek zárják, mimellett a szigetelőanyag az egyes 90 elemieket az ernyővel és egymással szemben szigeteli. 3. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyílásos ernyőt az elemek, vagy ré- 95 szecskék felvitele előtt folyadékba merítjük, a folyadék szintjére '.fémes hártyát rétegezőnk, majd az ernyőt a folyadékból kiemeljük, mikor is az ernyő a hártyát felfogja és így a hártya 100 az ornyő felső felületén elhelyezkedik, azután a hártyának az ernyő nyílásai feletti részét eltávolítjuk és így az ernyő egyik oldalán a hártya anyagúból való Iyukazott bevonatot képezünk. 105 4. Az 1—3. igények bármelyike szerinti eljárással előállított mozaikernyő, jellemezve nyílásos fémalapzattal, amelynek legalább egyik felületén szigetelőanyagból való bevonat van és amely- no nek nyílásait — az elektronok számára gyakorlatilag áthatolhatatlan struktúrát alkotva — a szigetelőanyagba részben beágyazott és ez anyag útján az