118848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozaikernyő előállítására, ez eljárással előállított ernyő és ilyen ernyővel felszerelt villamos kisütőcső
laposítjuk, amint a 2. ábra mutatja. így az ernyő mindkét felülete az összes gyakorlati célokra síknak tekinthető. A következő előállítási fokozatban az 5 ernyő egész felületére zománc- vagy más szigetelőbe vonatot viszünk fel, anélkül azonban, hogy a lyukakat zárnék. Jó eredményeket kaptunk olyan üvegszerű zománc alkalmazása esetén, amelynek 10 fajlagos ellenállása legalább 101 0 chm/em3 . A zománcfrittet először igen finoman megőröljük és azután a fémalapzat felületeire f ecskendeziésisel, porlasztással vagy folyékony szuszpenzióból való lecsapással 15 fel visszük; a felvitel történhetik azonban más olyan módszerrel is, amelynek segítségével a felületek egyenletesen bevonhatók, anélkül, hogy a lyukak záródnának. Az ernyőt eziután a zománc megolvasz-20 tása céljából hevítjük, mimellett a hevítési hőfok és időtartam a használt zománc jellemzőitől függ. Ilyen módon az össszes felületeken összefüggő egyenletes szigetelő zománebevonatot kapunk, a 25 melynek vastagsága 0.01 mm nagyságrendű. A (10) alapzat egyik oldalán a (16) szigetelőréteg, másik oldalán pedig a (18) szigetelőréteg van, amelyekbe az alapza-80 ton keresztülhatoló és a (22) nyílásokat bélelő (20) szigetelőbetétek torkolnak. A 3. ábrán a (16) szigetelőrétegnek egy részét eltávolítottuk, hogy a (20) szigetelőbetéteket világosabban szemléltessük. 35 A következő előállítási fokozatban a zománcozott ernyőt vízszintes helyzetben a (24) keretre helyezzük és a keretet a (26) tartányba a (28) vízszín alá sülyesztjiik. Az ernyő feletti vízszínre 30 hár-40 tya alakjában levendulaolajban oldott platinkloridot vagy más megfelelő fémező oldatot rétegezünk. Ez a hártya viszonylag vékony, vastagsága csak 0.0025 mm nagyságrendű. Ezután a (24) keretet 45 és az azon nyugvó (10a) ernyőt a (32) tartóelemek segítségével függélyes irányban a tartányból kiemeljük. E mozgás alatt az ernyő a (30) hártyát felfogja, úgyhogy az ernyő felső felületén vékony 50 és egyenletes (30a) réteg képződik, amint az 5. ábra mutatja. Ezt követőleg az ernyő másik oldalára a (34) nyilakkal jelzett légáramot irányítjuk, hogy az a (30a) réteggel ideiglenesen elzárt nyílá-55 sokat kifújja. A hártyát ezután hevítéssel vagy más alkalmas módon fémes vezetőréteggé redukáljuk. A szerkezetet ebben a fokozatban a 6. ábra mutatja; láthatjuk, hogy a szerkezet egyik oldalán a (30b) fémrács van. A fentleírt el- 60 járási módozattal elérjük, hogy a rács fémanyaga a nyílásokat az ernyő egyik oldalán teljesen körülveszi, azonban nem zárja. A következő előállítási fokozatban a zo- 65 máncozott (10a) ernyőt, amint ,a 7. ábra mutatja, vízszintes helyzetben a (36) cső szabad vége fölé helyezzük úgy, hogy a rácsoldal lefelé nézzen. A (36) cső másik végén elhelyezett (38) ventilátor a rács 70 parányi nyílásain lefelé menő irányban lévegőt húz át, amint a (40) nyilak jelzik. Ugyanokkor az ernyő felső oldalára parányi ezüstgyöngyöket fecskendezünk., a melyek vetületének területe valamivel 75 nagyobb, mint az egyes nyílások területe. A légáram mindegyik nyílásra egy-egy gyöngyöt húz, amelyek a nyílásokat zárják. Az ezüstfelesleget az ernyő felső oldaláról lekeféljük vagy más módon eltá- 80 volítjuk, miközben a (38) ventilátort működtetjük, hogy az a gyöngyöket a nyílások fölött tartsa. Az ezüsitgyöngyök előállításánál eljárhatunk úgy is, hogy Schoop-féle fémszó- 85 róval a levegőbe fémet, szórunk és a (megmerevedett gömbalakú cseppeket vagy gyöngyöket összegyűjtjük. A gyöngyöket ezután megfelelő méretű gyöngyök kiválasztása céljából rostáljuk, majd a (42) 90 szitára helyezzük, amelynek a (10a) ernyő lyukainál valamivel kisebb lyukai vannak és a (42) szilát kissé megrázzuk, hogy az ezüstgyöngyök azon átesve a (10a) ernyő felső felületére hulljanak. 95 Ha már a (10a) ernyő mindegyik nyílása fölött egy-egy ezüstgyöngy van, az ernyő felső felületét a (38) ventilátor működése közben megfelelő kötőanyag, mint pl. nitroicellulóz (44) rétegével von- 100 juk be. Ilyen módon a (46) ezüstgyöngyöket a (22) nyílások fölötti helyzetükben rögzítjük. A szerelvényt ezután kiégetjük olyan hőmérsékleten, amelynél a (44) kötő- 105 anyagréteg elillan és a zománc meglágyul úgy, hogy a (46) ezüstgyöngyök a zománerétegbe nyomulnak és abba részben beágyazódnak, amint a 9. ábra mutatja. Ezt követő hűtés után a szigetelő no Exonáncréteg a (46) ezüstgyöngyöket a nyílások fölötti helyzetükben az ernyőaljzathoz rögzíti. Ezután a (10a) ernyőt két (48) csillámtárcsa közé helyezzük, amint a 10. 115 ábra. mutatja. A csillámtárcsáknak (50)
