118787. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű erőgép mozgatható hengerfejjel

2 118787. mét majdnem érintkeznek, úgyhogy az elégési gázoknak a hengerben maradó tömege gyakorlatilag nulla lesz. Az (e) és (f) helyek között a dugattyú és a moz-5 gatható hengerfej ismét széjjelmennek és ekkor a szívás megy végbe, amikoris a beszívott gázok, amint ezt a (4) nyíl jelzi, az ekkor a mozgatható hengerfenéktől be nem fedett (1) beömlőnyíláson hatol-10 nak be. Az (f) helytől az (e) helyig a kiindulásul feltételezett sűrítés megy végbe. Megjegyzendő, hogy, ha a kiömlőnyílást a dugattyú minden ide-odamene-15 ténél nyitjuk, a beömlőnyílás a mozgatható hengerfenéknek csakis kétszeri ideodameneíe után nyitott, amikor ez a hengerfenék a legnagyobb löketét végzi és a forgattyútengelyhez képest, ennek 20 felső holtponti helyzetében van. Nyilvánvaló, hogy a beömlés és a kiömlés a nyílások felfedése, illetve eltakarása helyett más, ismert szervekkel, pl. csúszóhüvellyel vagy szelepekkel is 25 vezérelhető. Megjegyzendő még, hogy az ismertetett erőgép egyrészt kétütemű motorként dolgozik, mivel a dugattyú mindegyik ide-odameneténél egy-egy robbanás megy 30 végbe, másrészt azonban az erőgép négyütemű motor tökéletes munkamenetét is elvégzi, azaz szív, sűrít, expandálta! és kipuf fogtál. A 2—5. ábrák a dugattyú mozgása és 35 a mozgatható hengerfenék mozgásai közötti kényszerkapcsolatot létesítő szerkezet egyik foganatosítási példájának vázlatát mutatják. A 2—rf). ábrákon a hengert (5), a du-40 gattyút (6), a mozgatható hengerfeneket pedig (7) jelöli. Az 1. ábrán látható vázlatnak megfelelően a 2. ábra a (c), a 3. ábra a (d), a 4. ábra az (e), az 5. ábra pedig az (f) helyzetnek felel meg. 45 (8) a forgattyútengely, amelyet a (6) dugattyúval a (9) forgattyúrúd köt össze és amely a (10) nyíl irányában forog. A mozgatható (7) hengeríenék csuklósan (12) billenőemelő (11) végéhez van 50 erősítve, e (12) billenőemelő másik (13) végéhez pedig ugyancsak csuklósan a (8) forgattyútengellyel kényszerkapcsolatos (14) rúd csatlakozik, mely a (12) billenőemelővel lengőmozgást közöl. A mozgást 55 a (8) forgattyútengelyről a (14) rúdra (15) forgattyú közvetíti, amelyet a (16) • lánccal akként hajtunk, hogy két fordulatot végez, miközben a (8) forgattyútengely egy fordulatot végez. A (12) billenőemelő (17) forgáscsapja 60 mozgatható, mivel ez a forgáscsap a (15) forgattyúval (18) lánc útján hajtott (23) forgattyún van, mely azonban ugyanazzal a sebességgel forog, mint a (8) forgattyútengely. Ennekfolytán a (17) csap 65 és a (8) tengely közötti távolság változtatható, ez a változás pedig azonos frekvenciával végbemenő rezgésnek felel meg, mint amilyen frekvenciával a dugattyú ide-odajárása is végbemegy. 70 Ha a 2. ábra szerinti helyzetből a 3. ábra szerinti helyzetbe átmegyünk, azaz, az 1. ábra (c) helyéről ennek (d) helyére, úgy azt látjuk, hogy egyrészt a (6) dugattyú alsó holtponti helyzeté- 75 hez közeledett, másrészt pedig, hogy a (14) rúd (15) vezérlőforgattyúja kb. legmélyebb helyzetében van. A mozgatható (7) hengerfenék tehát felső holtponti helyzete közelében van, amelyet az 1. ábrán 80 (19) jelez. Ez a holtponti helyzet nem a legmagasabb helyzet, amelyet a mozgatható (7) hengerfenék elérhet, mivel a (17) csap forgómozgása folytán ez a csap ebben a pillanatban a (8) forgattyútengelyhez 85 közeledik. Ha a 3. ábra szerinti helyzetből átmegyünk a 4. ábra szerinti helyzetbe, azaz, az 1. ábra (d) helyéről annak (e) helyére, azt látjuk, hogy a (6) dugattyú, 90 miután alsó holtponti helyzetén áthaladt, ismét felfelé mozog. Mivel a (14) rúd (15) vezérlőforgattyúja ekkor kb. legmagasabb helyzetét foglalja el, ebből következik, hogy a mozgatható (7) henger- 95 fenék alsó holtponti helyzetében van, amelyet az 1. ábrán (20) jelöl és mely a lehetséges legmélyebb helyzete a hengerfenéknek, mert ebben a pillanatban a (17) csap a (8) forgattyútengelvtől kb. 100 a lehetséges legkisebb távolságban van. Ha a 4. ábra szerinti helyzetből átmegyünk az 5. ábra szerinti helyzetbe, azaz, az 1. ábra (e) helyéről annak (f) helyére, azt látjuk, hogy, míg a (6) du- 105 gattvú kb. legmagasabb holtponti helyzetét eléri, a (14) rúd (15) vezérlőforgattyúja legmélyebb helyzete közelében van és hogy ennekfolytán a mozgatható (7) hengerfenék felső holtponti helyzete 110 közelében van, amelyet az 1. ábrán (2?) jelöl. Ez a felső holtponti helyzet magasabb a 3. ábrának megfelelő es az 1. ábrán (19)-cel jelölt holtponti helyzetnél, mivel a (17) csap a (8) forgattyútengely- 115 tői távolabb van, mint az előbb említett helyzet esetében. Ha végül az 5. ábra szerinti helyzet-