118769. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső képkatódával

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 18769. SZÁM. "VU/d. OSZTÁLY. — 72. 7107. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső képkatódával. lladio Corporation of America cég-, New-York, mint Morton George A., Haddon Heights, N. J.-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi november hó 28-ika. A. E. A.-beli elsőbbsége 1935. évi november hó 30-ika. Ismeretesek olyan villamos kisülőcsövek, amelyeknek katódája lény villamos réteggel bevont lemez, amely rétegre optikai kép vetíthető. Az ilyen katódát, amely 5 tehát elektronkibocsáj tó vetítőernyőt alkot, a továbbiakban «képkatódának» nevezzük. E képkatóda mindegyik pontján az érzékeny rétegből kilépő elektronokat a katóda és valamely felfogóernyő közötti 10 villamos mező gyorsítja. A kibocsájtott elektronok mennyisége annál nagyobb, minél erősebb a katóda megvilágítása és így olyan elektronáram jön létre, amelynek sűrűsége a keresztmetszet mentén aszerint 15 változik, amint az optikai kép világossága a katóda felülete mentén változik. Ha a felfogóernyő olyan tulajdonságú, hogy elektronfelütődés esetében fluoreszkál, akkor ez ernyőn a katódára vetített képnek 20 megfelelő fény-kép jelenik meg, bizonyos meghatározott, a felhasznált felfogóernyő tulajdonságaitól függő színben. A felfogott kép általában kb. ugyanolyan nagyságú, mint a leadott kép. Nagyítás 25 vagy kicsinyítés nehezen érhető el és a nagyság szabályozása ezideig teljesen kizárt volt. A találmány olyan képkatódás villamos kisütőcső, amely meghatározott nagyítá-30 sokra vagy kicsinyítésekre állítható elő, és ezenkívül a találmány eszközöket ajánl a leadott és a felfogott kép arányának szabályozására. Kitűnt ugyanis, hogy lehetséges vala-35 mely képkatóda aránylag nagy felületéről kiinduló elektronáramot elektrosztatikusán fókuszbagyűj teni, hasonló módon, mint ahogy a Braun-féle csöveknél valamely koncentrált elektronforrásból kilépő kalódasugarak keskeny nyalábbá összpon- 4C tosulnak. A találmány értelmében a képkatódás villamos kisütőcsövet ilyen elektrosztatikus fókuszbagyűjtő berendezéssel szereljük fel, amely a felfogóernyőn a katódá- 45 ból kibocsájtott elektronképp fordított képét jeleníti meg. A kép e megfordításának az az előnye, hogy a fókuszbagyűjtő berendezés alakjának, valamint e berendezés részeire felvitt feszültségeknek meg- 50 felelő megválasztásával tág határok között minden kívánt képarány elérhetŐL A találmány szerinti cső mint távcső vagy mint tárgyakat sötétben vagy felhős időben láthatóvá tevő berendezés hasz- 55 máiható. A csövet ugyanis infravörös vagy ibolyántúli sugarak számára érzékennyé tehetjük. E csőnél a képkatóda mindegyik pontjából katódasugárnyalábocskák indulnak ki; ezeket a nyalábocskákat a 60 fókuszbagyűjtő berendezés összetartja és megfelelő viszonyok között a felfogóernyő egyetlen pontján összpontosítja. A különböző, egy-egy meghatározott képpontnak megfelelő, fókuszbagyűjtött nyalábok kon- 65 vergálnak és a katóda s a felfogóernyő között valamely helyen egymást metszik. Ezt a helyet az elektrosztatikus lencserendszer optikai közepének nevezzük. A képarány szabályozására a találmány 70 értelmében olyan szabályozórendszert használunk, amely egy vagy több átfúrt tárcsa- vagy hengeralakú elektródából áll és ama hely közelében foglal helyet, aihol