118769. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső képkatódával

2 118769. a fókuszbagyűjtött nyalábok egymást metszik. A szabályozórendszer és a képkatóda, valamint a szabályozórendszer és a íelfogóernyő között egy vagy több gyűrű-5 vagy hengeralakú vezetőszervet alkalmazunk, amelyek valamennyi nyalábot körülveszik és amelyek belső átmérője a szabályozórendszer elektródájának (elektródáinak) belső átmérőjénél nagyobb. 10 Ezeket a vezetőszerveket különböző feszültségekre hozhatjuk. Éles képek előállítása céljából kívánatos, hogy a katódsugarak szükséges görbülete lehetőség szerint a cső mellső részé-15 ben következzék be. E célból előnyös, ha a szabályozórendszer és a katóda között több vezetőszervet alkalmazunk, mint a szabályozórendszer és a íelfogóernyő között. A katódasugarak görbülete ez cselben 20 pontosabban szabályozható:. A szabályozórendszer és a íelfogóernyő között célszerűen csak egyetlen hengeralakú vezetőszervet alkalmazunk. Ez esetben csak kis görbület jön létre, úgyhogy a kép nagy 25 mélységben éles,. Ezzel kapcsolatban célszerű az is, ha a csövet úgy rendezzük be, hogy a szabályozórendszer és a íelfogóernyő közötti távolság legalább akkora, mint a szabályozórendszer és a képkatóda 30 közötti távolság. A szabályozórendszer egyik elektródája egyik vezctőszervvel egyesíthető. További egyszerűsítések lehetségesek; így a katóda egyik hengeralakú vezetőszervvel egyesít-35 hető. Azt találtuk, hogy a fókuszbagyűjtő berendezések hibái folytán fellépő képtorzítást úgy kerülhetjük el, hogy a kép katód át konkáv kibocsájtófelülettel alakít-Í0 juk ki. A szabályozórendszerre olyan feszültséget viszünk fel, amely a katódához képest pozitív. Ha ez a feszültség, szabályozható, akkor ilyen módon a képarányt változ-45 tathatjuk. E feszültség változása azonban a kép élességét csökkentheti és ezért kívánatos, hogy a szabályozórendszer és a képkatóda közötti vezetőszervek közül legalább egynek feszültsége szintén szabályoz-50 ható legyen. A találmányt a rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kisütőcső, valamint a hozzátartozó kapcsolás igen 55 egyszerű példaképeni kiviteli alakját mutatja. A 2. ábra ugyanezt a csövet szabályozórendszerrel mutatja. A 3. ábra ugyancsak hasonló szabályozórendszeres csövet mutat, amelynél azonban 60 a szabályozórendszer a 2. ábrától eltérő kialakítású. A 4. ábrán látható kiviteli alak a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alakoktól abban különbözik, hogy a katóda és a szabályozó- 65 rendszer között több vezetőszerv van. Az 5. ábra a találmány szerinti cső olyan kiviteli példája, amelynél a szabályozórendszer két elektródából áll. A 6. ábra azt mutatja, hogy a találmány 70 szerinti cső és berendezés segítségével hogyan lehet képeket villamosan továbbítani. Az 1, ábrán látható cső célszerűen nagymértékben légtelenített (1) üvegedény, amelyben fényvillamos felületű (2) katóda 75 van. Ez a felület üveghordozón foglal helyet, úgyhogy valamely optikai kép, amelyet jobbról a (27) jelzésű lencserendszer útján a katódára vetítünk, a katóda baloldali felületén lévő fényvillamos anyagból 80 elektronokat vált ki, amelyek mennyisége pontról-pontra a kép világosságától függ. A katóda és a hengeralakú (3) vezetőszerv közötti villamos mezőben ezek az elektronok gyorsulnak, úgyhogy a (2) ka- 85 tóda lényérzékeny felületének a fénysugarak érte mindegyik pontjából elektronnyalábocska indul ki, amely a villamos mező ekvipolenciális felületeinek görbülete folytán megfelelő feszültség esetén a (4) 90 fluoreszkáló crnyőL csaknem egyetlen pontban éri. A (2) katóda és a (3) henger között fókuszbagyűjtésre alkalmas vezetőszerv van, amely (5) fémhengerként van kialakítva. A (4) ernyőt pl. a cső üvegfa- 95 Iára felvitt vékony willemitréteg alkotja. A (2) katóda és a (3, 5) hengerek alkotta elektronoptikai rendszer a katóda mindegyik pontjából kilépő elektronnyaláb konvergálását eszközli. Minthogy a 100 mezőknek forgási szimmetriájuk van, a nyalábok egymást a cső tengelye mentén, mégpedig a (3) hengeren belül, ez utóbbi jobb végének közelében metszik. A (4) fluoreszkáló ernyőn tehát a (2) katódára 105 vetített ábrázolat fordított képe jelenik meg. Az a körülmény, hogy a kép fordított, a megfigyelést rendszerint egyáltalában nem zavarja, minthogy a (27) optikai rendszer maga részéről általában 110 olyan képet létesít, amely az eredetihez képest fordított. A (2) katóda és a (3) anód,a közötti feszültségkülönbséget a (6) áramforrás szolgáltatja, amely akár egyenáramú, akár 115 váltóáramú forrás lehet. Minthogy a csőben a katódától a (4) ernyő irányában; csak egy, elektronáram lép fel, azok a