118753. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgófényképek felvételére és leadására folytonosan mozgatott filmmel és megközelített optikai kiegyenlítéssel

találmány szerint tehát az egyik esetben a felveendő tárgyakat, a másik esetben a filmet világítjuk meg periodikusan változó fényintenzitású lámpával, melynél a filmtovábbítással és mozgással, különösen az optikai kiegyenlítésihez való egy, vagy több szerv fordulatszámával szinkron csökkent fényintenzitású időközök a megvilágítandó film oly helyzeteivel esnek egybe, melyekben a teljes optikai kiegyenlítéstől az eltérés a legnagyobb. Sokfelületű itárcsa alkialmazásáhál, mint fent leírtuk, különösen ha vastagságla az 1. ábra (s = s.,) görbéje szerint (S = ss) a lámpa fényintenzitásának a ® = és © = 4-~ pillanatokban kélz ' 1

z lene csökennie. A találmány szerinti módon egyszerűen alkalmazható egy gázkisülésű lámpa, pl. szuper-nagynyomású lámpa lineáris fényhordozóval, feltéve, hogy oly váltakozó feszültséggel tápláljuk, melynek frekvenciája a fél képfrekvencia egész szálmú többszöröse. Ha a vilógítólánipákat tápláló váltakozó feszültségnek éppen fél képfrekvenciája van, akkor a fényintenzitásban a képfrekvenciával minimumok lépnek fel, még pedig mindig akkor, amikor a váltakozó feszültség záruson megy át. Elég, ha a feszültség a zérushelyeit megközelítően összeegyeztetjük ama pillanatokkal. melyekben a <p forgásszög — illetve 4- — z z értékeket vesz fel. Ha a világítólámpát tápláló váltakozó feszültség frekvenciája a képfrekvenciával egyezik, akikor a világítólámpa áramkörében. oly szetepcsövet rendezhetünk el, mely mindig egy polaritás félhullámait engedi csak át. Ily egyszerű módon szintén a képfrekvenciával egymást követő fényintenzitásminimumokiat kapunk. A váltakozó feszültség frekvenciája gyakran (50 Hz), ellenben a képfrekvencia mintegy 25kép/mp. Ilyenkor ajánlatos oly thyratronkapcsolást alkalmazni, mely mindig a három egymást követő 1, 2, 3, 1', 2', 3' 1" félhullámot bocsájtja át. (2. ábra.) A negyedik 4, 4', 4"... félihullámot ellenben elrekeszti, azaz pl. mint a 5. ábra mutatja, az (5) világítólámpának i (8) váltakozó áramforrástól táplált iramkörébe egy egyszerű (6) szelepcső és >gy (7) thyratron van párhuzamosan kapcsolva, amikor is a thyratron rácsát úgy vezéreljük, hogy az egyazon polaritásnak mindig csalc mindegyik második félhull ámát bocsájtja át. Ezek a félhullámok, melyeket úgy az egyszerű (6) szelepcső, mint a (7) thyratron rekeszt, a minimális 60 fényintenzitású pillanatokat adják, melyek a megvilágítandó film ama helyzeteivel esnek egybe, melyekben a teljes optikai kiegyenlítéstől való eltérés a legnagyobb. 65 Az optikai kiegyenlítésnek alapvető módon eltérő kiviteli módja a találmány szerint abban van, hogy a teljes optikai kiegyenlítéstől való legnagyobb eltérés pillanataiban, azaz különösen akkor, amikor a 70 © forgásszög a ——, illetve -J-— értékekz z hez iközel van, a film, illetve vetítőernyő megvilágítását a fikntovábbítással és mozgással, különösen az optikai kiegyenlítésre való szervek, pl. a sokfelületű tárcsa for- 75 gásával szinkron forgórekesszel szakítjuk meg. A rekesznek, sokfelületű tárcsa alkalmazásánál mindannyiszor fedni kell, amikor a sokfelületű tárcsa egyik sarka a képnyílás közepe előtt elhalad. 80 Hasonló és különösen egyszerű megoldás abban van, hogy a forgórekeszt a forgó sokfelületű tárcsával egyesítjük, különösein. olymódon, hogy a sokfelületű tárcsa sarkaival határos részeket fényt át 85 nem eresztően fedjük el, úgyhogy a. leképezéshez nem járulnak hozzá. Pl. a sok felületű tárcsa (z) sarkai síkra csiszolhatok, miáltal a (z) leképező 16, 17, 18, 19 felületen kívül (5. ábra) további szabályo- 90 san elrendezett (z) (20, 21, 22...) felület keletkezik, melyek fényt át nem eresztően vannak elfödve és a leképezésihez, mint az 5. ábra mutatja, nem járulnak hozzá. A 4. ábra egy leadóberendezést mutat 95 vázlatosan. A világítólámpa (9) fényhordozója, pl. egy, a rajzaikra merőlegesen haladó, gáz- vagy fémvilágítószál, a (10) kondenzor a folytonosan lefelé mozgatott (11) filmet fénysugárnyalábbal merőlege- 100 sen hatja át. A tizennégy felületű (12> tárcsa, mely a rajzsíkra merőleges, (13) tengely körül forog, a filmmozgást optikailag kiegyenlíti. A (14) objektív a (15) vetítőernyőre reális képet vetít. A (11) fii- 105 ram ia mozgásirányban (u) hosszúságú, egymásra következő képek határvonalai vannak megjelölve.. Egy nyugvópont képe a vetítőernyőn való optikai kiegyenlítés ellenére, a rajzsíkban. oly periodikus moz- 110 gáist végez, melyet a felsorolt rendszabályokkal zavaró hatásukban leadás szem-