118747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakított tárgyak előállítására impregnált rostanyagmasszákból
4 118747. folyadékok, főképpen víz segítségül vételével is állíthatjuk elő. Az így kapott nagyobb rostanyagképződiményekből, esetleg az imipregnálás 5 előtt is, csákozással, kivágással vagy másefélékkel kisebb rostanyagtesteket állíthatunk ielő. A hulladékot újra feldolgozhatjuk és, ha a csákozást stb. az imipregnálás előtt végezzük, csak a rostanyag ad 10 hulladékot, az impregnáló szer nem. Az egyes rostfajtákat egymagukban vagy más rostfajtákkal keverten dolgozhatjuk fel a rostképződménnyé. Utóbbi esetben olyan rostokat is alkalmazhatunk, melyek 15 vagy az előzetes feldolgozásihoz használt szerekkel vegyileg nem reagálnak, vagy pedig amelyeket az előzetes feldolgozásnak alá sem vetettünk, de arra alkalmasak, hogy a végterméknek különleges tu-20 lajdonságokat adjanak. így pl. ilyen segédrostként azbesztet használhatunk, mely a végtermék hőállóságát és tűzbiztonságát fokozza. A rostokhoz vagy rosíelegyekhez, előnyösen nedves állapotban, a rostkötés 25 létesítése előtt vagy alatt töltőanyagokat vagy máseíéleket is adhatunk, mint pl. koalint, zsirkövet, falisztet, csilláimport, azibcsztport, földfestékeket, vagy szerves festőanyagokat. Ugyanekkor adagolliat-30 juk a rostokhoz .azokat a fontemlíte.tt szerelvet is, melyek sajtolás közben a gázfejlődést elősegítik. Másrészt ezek helyett vagy ezeken felül olyan anyagókat vagy anyagelegyeket is keverhetünk a rostok 35 közé, melyek a netáni káros hatású gázíelesl egeket felveszik és ártalmatlanná teszik, így pl. adszorbeláló szereiket, mint meszet, melyek a szénsavat vagy egyéb gázokat megkötik, vagy redukáló szerc-40 ket, pl. vasoxidot vagy más fémoxidokat az oxigén és másofélék megkötésére. A gázifejlesztéshez különösen a mesterséges gyantákban előállítási módjuk következtében tartalmazott alkatrészeket, pl. 45 vizet, fölös formáldehidet. könnyen illó oldószerek maradékait és másieféléket hasznosíthatjuk, melyek a. sajtóban való hevítésnél gőzzé vagy gázzá alakulnak át. Külön gázfejlesztő adalékként pl. am-50 moniumkarbonát vagy ehhez hasonló hatású olvíjjn anyagok haszna,Ihatok, melyek a melegben gázalakú termékek képződése mellett részben vagy teljesen szétesnek. 55 Olyan hozagok használatát, melyek a rost,részecskéket összeragaszthatják és így a későbbi impregnálás szempontjából aliapvatő tulajdonságokat t ön kret ehetnek vagy többé vagy kevésbé hatástalanná telhetnek, célszerűen lehetőleg kerüljük. 60 Az így kapott rostanyagképződmények tetszőleges kivitelűek és alakúak lehetnek és nem szükséges, hogy az előállítandó sajtolmányok végső alakjához bármiképpen is hasonlítsanak. Egy darabból 65 vagy több egymás fölé vagy egymás mellé helyezett ©gyes részekből állhatnak, tehát egy- vagy többrészűek lehetnek, lemez- vagy iszalagalakban, végnólküli spirálissá feltekercselten, hajtogatva, 70 továbbá különleges perenikiképzés elérésére végeiken toldataik vagy átpótlásaik, merevítéseik, élkikópzéseik, stb. lehetnek. A roistképződménynek, illetőleg rostképződményeknek egyes részeit a siajtolási 75 folyamat egységes egésszé hegeszti össze, még pedig az egész végtermékben az egyenletes rostváz fenntartásával. A rostanyagképződmények, mint szalagok, bundák, lemezek, tömbök és másefé- 80 lók impregnálását előnyösen a képződmények előzetes szárítása után és pedig esetleg melegített állapotban, tetszőleges módon, itatással, merítéssel, ráfecskendezóssel vagy máseifólével végezzük. 85 Emellett figyelmet kell fordítani az impregnáló szer konzisztenciájára és annak hőmérsékletére is, mert ezeknek megfelelően az impregnáló folyamatnál a rostanyag duzzadó kép-ességét is hasznosít- 90 "hatjaik. A rostanyagképződmény ilyen duzzadási jelenségei a roststruktúrának és a rostkötésnek tömörítését eredményezik, úgyhogy a képződmény. bőr-vagy nemezszerű tulajdonságúvá válik és nagy 95 ellenállóképességre es nyujthatóságra tesz szert. Többrészű rostanyagképződményeket különböző konzisztenciájú vagy esetleg különböző fajtájú impregnáló szerekkel 100 is impregnálhatunk, így pl. erősen impregnált részek kevésbé impregnált rész,ekei váltakozhatnak, abból a célból, hogy a sajtolásnál különleges anyag-eltolódást érhessünk el. A felhasznált im- 105 pregnáló szer konzisztenciája és annak a rostanyagba bevitt mennyisége szabályozza a rostanyagképződmény képlékenységét és így meghatározott behatási időtartam betartásával és a rostanyag 110 felvevőképességének figyelembevételével az impregnáló anyagot jól adagolhatjuk. Az előzetesen feldolgozott rostok impregnálását esetleg a sajtolásnak alávetendő rostképződmény előállítása előtt is elvé- 115 gezihetjük, habár ez kevésbé célszerűnek mutatkozik.