118747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakított tárgyak előállítására impregnált rostanyagmasszákból
Az impregnáláshoz minden, kötőanyagnak: alkalmas, a végtermék használati igényeinek megfelelő anyagokat használhatunk folyékony, feloldott, emulgált, 5 megömlesztett és máseféle állapotban, így különösen természetes és mesterséges gyantákat, oxidáló olajokat, bitument, fehérjetermékeket, cellulózaszármazékokat, természetes vagy mesterséges kaucsu-10 kot vagy kaucsiulktejet, kemény vagy lágy gumit, továbbá a felsorolt anyagok keverékeit. Az impregnálást melegen vagy hidegen, nyomással vagy nyomás nélkül végezhetjük és pedig esetleg több, 15 esetleg közbenső szárítással megszakított periódusban és esetleg különböző konzisztenciájú és különféle fajtájú impregnáló szerek alkalmazásával. Az impregnáló szereket csúsztató szerekkel, pl. poralakú 20 kötőanyagokkal, zsírkővel és másefélekkel együttesen alkalmazhatjuk, melyekkel a rostanyagtest sajtolásánál fellépő különleges igénybevételeket figyelembe veszszrak vagy pedig az ilyen szereket az im-25 pregnáláskor vagy ahhoz csatlakozóan a szárítás előtt vihetjük fel. Az impregnáló szereknek alkalmas műgyanták közül példaképen felemlítjük a krezol- éa fenol -formaldehid-kondenzációs termékeket, a 30 karbamiddal v ag y ti ok arhaiiiid d al készült mesterséges gyantákat, a többértékű savakból többértékű alkoholokkal készült gyantákat stb. A fehérjetermékek közül különösen alkalmasak a ka-35 zein- és proteinanyagok, a cellulózaszármazékok közül pl. a nitrovagy aeetíilcellulóza egyedül vagy isimert lágyító vagy lágyan tartó szerekkel keverten. Az olyan kötőanyagok közül, me-40 lyek arra, képesek, hogy a szárítás után, a sajtolási folyamat előtt vagy alatt a melegítésnél gázokat vagy gőzöket fejlesszenek, melyek az anyag eltolódásait kedvezően befolyásolják, példaképen felemlít-45 jük ia vízben oldható mesterséges gyantákat vagy azokat a műgyantákat, melyek nincsenek végig kondenzálva és melyekből a melegítésnél képződő víz gőz alakjában kilép. 50 Színes végtermékek készítésére laza rostokhoz a rostkötés előállítása előtt, a rostanyagokhoz vagy az impregnáló szerekhez bármilyen festőanyagokat keverhetünk, de célszerűen olyanokat, melyek 55 emellett feloldódnak. Ha a végtermék előállításához többrészű rostanyagtesteket veszünk, akkor ezek különféleképen színezettek lehetnek és így többszínű végterméket adnak. Többszínű termékek készítésére úgy is járhatunk el, hogy a rost- 60 anyaigtesteket többszörösen impregnáljuk, olyain kötőanyagokkal, melyek különböző színű festőanyagokat tartalmaznak vagy pedig úgy, hogy a rostanyagtesteknelk a kötőanyagokkal való impregnálása előtt, 65 vagy után azokra különböző színű festőanyagokat viszünk fel. Így különleges szánhatásokat hozhatunk létre. A színek a végtermákben úgy mutatkoznak, mint ha azokat máz borítaná. A leírt módon a 70 célnak megfelelő klisékkel vagy a festőanyagok ráfeeskendezéséivel a rostanyagt esteken iszínes mintákat, diszítményeket és máseféléket létesíthetünk. Ilyen többszínű gyártmányok előállításánál célszerű, ha a 75 rostanyagtestet minden újabb festék felvitele előtt közbensően megszárítjuk, úgy hogy a különböző színeket egymásra vagy egymás fölé nyomtathatjuk anélkül, hogy összefolynának. 80 Az impregnáláshoz a rostanyagtestek szárítása csatlakozik, amit a szabad levegőn, kemencében, vákuumszekrényekben vagy másefélékben végezhetünk. Emellett az impregnáló szereknek illó alkatrészeit 85 kondenzátorokkal visszanyerhetjük. A szárítás foka az alkalmazott rostfajtához és impregnáló szerhez igazodik. Az anyagdaraiboknak húzás, vagy nyomás közbeni sajtolását magában véve is- 90 mert imiódon. közönséges sajtoló formák alkalmazásával, célszerűen hő és nyomás egyidejű behatásával végezhetjük. A sajtolás több fokozatban és esetleg melegítés nélkül, pl. előmelegített rostanyagtestek- 95 kel is kivihető. Forrón sajtolás esetében a végtermékek a sajtoló formiát tükörfénnyel hagyják el és teljesen készek. A végtermékké való húzás vagy nyomás köziben a rostanyagtestekbe fémrészeket 100 vagy fémbetéteket is sajtolhatunk. Hasonlóképen a rostanyagtestek megfelelő helyein tetszőleges más anyagból álló betéteket is sajtolhatunk be, pl. nem impregnált rostanyagból levőket, melyek az eset- 105 ieg felhasznált fölös impregnáló anyagmennyiséget szivacsszerűen felszívják. Abból a célból, hogy a húzási vagy nyomási folyamat alatt akár szándékosan, akár szándáktalanul netán képződő gázok 110 zavarmentesen és külön szellőztetés nélkül elvonulhassanak, célszerű lehet, ha az imjpregnált rostkötésnek olyan darabjait sajtoljuk, melyek kisebbek, mint az előállítandó tárgy alapfelületet, úgy hogy 115 ezeket az anyagdarabokat a sajtoló forma,ba fektetve a fejlődő gázok elvonulására szabad tér marad meg, melyet a