118743. lajstromszámú szabadalom • Szikrapálya
ret ionizálja és így a feszültség növekedésével a szikrapálya-elrendezés kellő korai működését biztosítsa. E mellett egyidejűleg a íényív a feszültség csökkenésekor a jó 5 oltó tulajdonságú elektróda következtében az ív talppontjain gyorsan megszakad. A találmánynál különösen gyorsan ereztetik hatásukat a kisülés megindítását már aránylag csekély feszültség mellett elősegítő 10 anyagok, ha azok a főelektródával szerkezetileg össze vannak kötve. A találmány értelmében továbbá a kisülés kis feszültség melletti megkezdését lehetővé tevő anyagokból segédelektródát al-15 kothatunk, úgyhogy a kisülést ez a segédelektróda gyújtja meg és a kisülés közvetlenül ezután a főelektródára megy át.. A már megindult kisülés a jól gyújtó elektródarészről a jól oltó elektródarészre bár-20 mely önmagában ismert eszközzel átvihető, mely eszközöket fényiv mozgatására eddig is alkalmaztak. A találmány értelmében ennek egyik célszerű és egyszerű módja, ha a kisütési áramnak a különbözői 25 elektródarészeken átvezető pályáit egymástól lényegesen eltérő ellenállással képezzük ki. A kisütésnek a jól gyújtó elektródarészről a jól oltó elektródarészre való "átvezetését nem kell kizárólagosan az elektróda-30 részek ellenállásának különböző megválasztásával elérnünk. Ezt a célt elérhetjük az összelektróda megfelelő kialakításával, a; részelektródák viszonylagos elrendezésével, nevezetesen a gyűjtő és oltó szakasz külön-35 böző hosszával. A rajzokon a találmány szemléltetésére kiviteli példát tüntettünk fel. A találmány azonban számos kivitelben is megvalósítható. Az 40 1. ábrán a találmány tárgyának egy kiviteli alakja látható felülnézetben; a 2. ábra ugyanazt a berendezést oldalról nézve, az 1. ábra II—II vonala mentén fektetett metszetben szemlélteti; a rajzon 45 a találmány tárgya egyidejűleg túlfeszültség levezető elemmel kapcsolatos elrendezésben látható, mel}r elrendezés vezeték, illetőleg villamos áramkör védelmére való. A feltüntetett szikrapálya-elrendezésben 50 két (4) és (5) főelektróda van, amelyek sárgarézből vagy más jól vezető és jó oltóhatású anyagból készültek. A két főelektródát kerámiai anyagból készült (6) köztartógyűrű választja el egymástól. 55 Az egyik (4) főelektróda a (7) segédelektródával együtt oly anyagból van, amely a kisülés megindulását már alacsony feszültségnél elősegíti. A (7) segédelektródának a kisülés megindulását elősegítő tulajdonságán kívül még oly nagy az ellen- 6° állása, hogy a rajta levő kisülő fényív azonnal a legkisebb ellenállás útját követve, a vele közvetlenül szomszédos (4) főelektródára vándorol. A kiviteli példában a két elektródának, melyek között a kisülés 65 végbemegy, csupán egyike van ily fő- és segédelektródára osztva. Természetesen a szikrapálya-elrendezésnek mindkét, egymással szemben álló elektródáját kiképezhetjük hasonlóképen. 70 A feltüntetett kiviteli példában a (4) főelektróda középső részében központos (8) nyílás van, melyben a segédelektróda (7) teste fekszik. Ez utóbbi nagy ellenállású anyagból, pl. tömören sajtolt szilícium- 7a karbid-kristályokból, vagy más vezetőrészecskékből áll, melyeket megfelelő, lehetőleg nagyfokú szigetelő tulajdonságú kötőanyag tart össze. Ez az ellenállástest rádióaktív anyagot tartalmazhat. A (4) és 8C (7) elektródarészek az (5) ellenelektródától kb. egyenlő távolságban' fékszenek. Egy vagy több ily szikrapálya-elrendezést egy vagy több túlfeszültség levezetőelemmel — amint ezt pl. (ll)-nél vázla- 8c tosan jeleztük — sorba kapcsolhatunk és ezt az elrendezést a védendő (12) villamosvezető és (13) föld közé iktatjuk. Hogy egyes esetekben a sorbakapcsolt védőberendezést mily számban kell alkalmaznunk, 9( az az üzemi feszültség nagyságától függ. Az ismertetett szikrapálya^elrendezés működése a következő: Ha a (12) vezetőnek földdel szembeni feszültsége hirtelen nagymértékben nő, ak- 91 kor a (7) segédelektróda anyaga általában kisebb feszültséggradiensnél ad szabad elektronokat, mint a (4) és (5) főelektródák anyaga. Az elektronok jelenléte a szikrapálya működését megindítja. Ez ^ rendkívül fontos a szikrapálya-elrendezés viselkedése szempontjából lökésszerű terhelés, pl. befutó vándorhullám által kifejtett igéii3r bevétel esetén; ezzel t. i. lökésszerű terheléskor a működés egyenletes lesz és l( már kis értéknél megindul. Ha a szikrapályára feszültséget kapcsolunk, a (7) segédelektróda teste kezdetben a (4) főelektródával eg3T enlő potenciált vesz fel. Az elektróda-potenciál növekedése foly- U tán az egész szikrapálya-elrendezésen kapacitásos töltőáram folyik keresztül. Ez a töltőáram részben a (4) főelektródáról a (7) segédelektróda belsején át kénytelen
