118743. lajstromszámú szabadalom • Szikrapálya

a (15) felület felé folyni. Az áramnak a (7) segédelektródán való átmenete a vezetőrészecskék, illetőleg az egyes kristályok között magas feszültséggrádienst lé-5 tesít, amely elektronokat szabadít fel. Az utóbbiak viszont a kisülést kiváltó feszültséget befolyásolják. Ezáltal a kisülés kezdőfeszültsége, oly szikrapálya kezdőfeszültségéhez viszonyítva, amelynek elektródái, 10 úgy mint a két (4) és (5) főelektróda, csak egynemű munkanyagból készültek, állandó és rendkívül kicsi marad. Ha a kisülés már megindult, akkor egyrészt az áramnak a (7) testen való átha-15 ladasákor jelentős feszültségesés létesül; azonfelül a (7) segédelektróda felületén fellépő nagy átmeneti ellenállás is hozzájárul ahhoz, hogy a kisülés kis felületrészre összpontosuljon és hogy az így 20 létesített fényív talppontja a (7) segédelektróda felületéről a hozzá csatlakozó (4) főelektródára vándoroljon. Ily módon a (7) segédelektróda ellenállástestének meg nem engedett felhevítését is el-25 kerüljük. A kisülésnek a jól oltó főelektródára való átlépése rendkívül gyorsan megy végbe, mert a kis ellenállású jól oltó részen fennálló fényív feszültsége kisebb, mint az a feszültség, amely szüksé-30 ges volna, hogy a fényívet a nagy ellenállású, jól gyújtó részen fentartsa. A fényív tehát az utóbbin kialszik és a (9) szikrapálya pontosan úgy hat, mintha a kisütés megindítását elősegítő anyag egyál-35 talán nem is volna az elektródán. Kísérletekből kitűnt, hogy a találmány szerinti szakrapályaelrendezésnek feszültséglökés folytán létesített kiváltófeszültsége nemcsak általában kisebb mint az 40 eddig ismert szikrapályáké, hanem hogy a feszültséglökés folytán létesülő kezdeti feszültségnek teljesjen soha ki nem kerülhető szóróértékei is szűkebb határok között fekszenek. Továbbá megállapítot-45 tuk, hogy segédelektróda gyanánt előzőleg rádiummal kezelt, illetőleg rádiumot, vagy rádióaktív anyagokat tartalmazó szilícium^ karbid testeket alkalmazva, a feszültséglökések szórási értékei különösen alacso-50 csonyak, úgyhogy ez esetben bizonyos, meghatározott elektródatávolságokhoz nagy biztossággal lehet meghatározott értékű, lökésszerűen induló kezdeti kisütőfeszültséget megadni. Azonban a találmány sze-55 rinti, de rádiummal előzőleg nem kezelt szilicíumkarbidból álló segédelektródákkal felszerelt szikrapályaelrendezésekkel is, az eddig ismert elrendezésekkel szemben lényegesen kisebb szóróértéket érhetünk el. A kisülés fajtájára vonatkozó finomabb kü- 60 lönbséget ez esetben nem tettünk. Ha tehát a fentiekben általában fényívkisülésről van szó, ez alatt szikrakistilés is értendő. Szabadalmi igények: 1. Szikrapálya túlfeszültséglevezetőkhöz, 65 melyre jellemző, hogy két egymással szemben álló, jó oltóképességű anyagból készült elektróda közül legalább az egyiknek közvetlen közelében a kisülésnek kis feszültség mellett való meg- 70 indítását elősegítő anyagok vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypontban védett szikrapálya kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kisülésnek kis feszültség mellett való 75 megindítását elősegítő anyagok az elektródával egy darabból vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett szikrapálya kiviteli alakja, amelyet a kisülésnek kis feszültségnél való megindí- so tását elősegítő anyagból való segédelektróda jellemez, mely gyújtás után az ív talppontjának a jó oltó tulajdonságtú anyagból készült főelektródára való átvitele végett a főelektróda ellenállásáról 85 eltérő ellenállást alkot. 4. Az 1. vagy 2. igénypontokban védett szikrapálya kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a szikrapálya nyomás alatt álló gáztérben van. g0 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett szikrapálya kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kisülésnek a segédelektródáról a főelektródára való átvezetése végett a kisülési áramnak a különböző 95 elektródarészeken át vezető útjai egymástól eltérő ellenállásúak. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében védett szikrapálya kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a jó gyújtó tu- ^QO lajdonságú anyagból készült test sziliciumkarbidból van. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyikében védett szikrapálya kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gyújtást elő- 105 segítő rész oly anyag, mely szigetelő kötőanyag és vezető részecskék keveréke. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyikében védett szikrapálya kiviteli alakja, no melyre jellemző', hogy a gyújtást elősegítő anyag radioaktív hatású. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyikében