118709. lajstromszámú szabadalom • Elektródaelrendezés negatív ellenállás létesítésére

Megjelent 1938. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KTRÁLYI ÍQa| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118T09. SZÁM. VLL/D. OSZTÁLY. — T. 3830. ALAPSZÁM. Elektródaelrendezés, negatív ellenállás létesítésére. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1936. évi november hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 7-ike. A találmány negatív ellenállások létesí­tésére alkalmas elektródaelrendezés. Oly erősítőcsövek, melyekben statikus nega­tív ellenállások vannak, ismeretesek. Az 5 ilyen csöveket eddig szekunderemissziós­jelenségek, vagy visszacsatolás felhaszná­lásává! készítették. Ezek az eljárások többféle szempontból hátrányosak. Az el­lenállás ugyanis az időben nem állandó, 10 vagy ahhoz a csövön kívül fekvő kapcso­lási elemek szükségesek. Eljártak úgy is, hogy a negatív belső ellenállást különle­gesen épített csövekben létesítették, ame­lyekben az áramot átbocsátó anóda mö-15 gött legalább egy további felfogó elek­tróda van és az áttört anódán átbocsátott áramot az anóda és a felfogóelektróda között felgyülemlett elektrontértöltés fé­kezi le és az áram a primeráramerösségek-20 nek, illetőleg az anódfeszültségnek meg­felelően erre a két elektródára oszlik el. A katóda és az anóda közötti negatív el­lenállás létrejötte szempontjából tehát lassú, sőt esetleg teljesen lefékezett elek-25 tronoik mérvadóak. A találmány olyan elektródaelrendezés, amellyel statikus negatív ellenállások gyorselektr onokból álló áram két elek­tróda közötti elosztásának befolyásolásá-30 val létesíthetők. A befolyásolást úgy fo­ganatosíthatjuk, hogy az ellenállások sta­bilis és tetszés szerint reprodukálható diagrammokat adnak. A találmányt p. o. megvalósíthatjuk úgy, hogy segédelek-35 tródából kilépő elektronsugár egy to­vábbi elektróda feszültségének növelése útján irányában változást szenved és ennek további következiményeként az eh­hez a további elektródához folyó áram csökken, illetőleg növekszik A további é0 elektróda árama és feszültsége közötti ez az összeíüggés a jele annak, hogy az ezen az elektródán végződő kisütőszakasz belső ellenállása negatív. Azokat a diagrammo­kat, amelyekről ez a belső ellenállás le- 45 olvasható pontonként vehetjük fel, úgy, hogy a statikus negatív ellenállás elneve­zés helyessége igazolt. A találmány lényegét az ábrákban fel­tüntetett kiviteli példák kapcsán magya- 50 rázzuk. Az 1. ábrában I a segéd elektróda, II az anóda és III további segédelektróda. Azt kívánjuk, hogy a negatív ellenállás az anódán végződő kisütőszakaszbani kelet- 55 kezzék. Mind a három elektródát pozitív potenciálon tartjuk. Az I és II elektró­dákban (A, B) nyílások vannak. Az I se­ségelektróda (A) nyílásán (S) elektron­sugár lép be, amely tetszőleges elektron- 60 forrásból eredhet. Mint elektronforrást alkalmazhatunk izzókatódát, gázkatódát, vagy fotokatódát. Az elektronsugarat vagy köz po n t o sítccszközökkel, pl. Weh­nelt-hengerrel, vagy rekeszekkel úgy be- 65 folyásolhatjuk, hogy az a kívánt kereszt­metszetű legyen. Az (S) elektronsugár az I segédelektródából oly irány alatt lép ki, mely a villamos mezővonalaikkal, illető­leg az I segédelektróda normálisával « 70 szöget zár be. Ha feltesszük, hogy az I és a II elektródák közötti tér mezőmentes, vagyis a két elektródának azonos poten­ciálja van, akkor az elektronsugár a két

Next

/
Thumbnails
Contents