118698. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két- vagy többhengerű Diesel-motoroknak tüzelőanyaggal való táplálására

Megjelent 1938. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 118698. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — I. 3792. ALAPSZÁM. Berendezés két vagy többhengerű Diesel-motoroknak tüzelőanyaggal való táplálására. Jurina József gépszerelő, Pestszenterzsébet. A bejelentés napja 1937. évi március hó 26-ika. Két- vagy többhengerű Diesel-motoroknak tüzelőanyaggal való táplálására eddigelé minden munkahengerhez egy-egy külön tüzelőanyagszivattyút alkalmaztak 5 ami, tekintettel az egyes szivattyúk hajtásaira is, aránylag költséges és bonyolult berendezéssel, illetve üzemmel járt. Javasoltak ugyan már olyan megoldást, mely szerint az összes munkahengerekhez 10 egyetlen, közös tüzelőanyagszivattyú, úgynevezett elosztó közbeiktatásával volna alkalmazandó, azonban az itt figyelembe jövő elosztószerkezeteknek a terhelés változásaihoz igazodó szabályozása 15 gyakorlatilag igen nagy nehézségekbe ütközött. Az ily elosztószerkezetek ugyanis szükségképen kis keresztmetszetű tüzelőanyagcsatornákat tartalmaztak és a minden henger felé ömlő tüzelőanyag 20 útjába, annak szabályozására beiktatott szervek, pl. állítható orsójú szelepek csak durvább beállításra voltak alkalmasak, ellenben a finom beállításhoz a kis átmérőjű kibocsátó nyílásokba esetről-25 esetre (meglehetősen gyakran) előzetesen behelyezendő, kicserélhető betétek vagy bélések alkalmazása, melyekkel kapcsolatban önműködő változtatásról gyakorlatilag már eleve sem lehetett szó, rend-80 kívül körülményes lett volna. Ezek a nagy nehézségek természetesen még fokozódtak is, ha kis tüzelőanyagmennyiségről volt szó (pl. kis egységeknél vagy gyorsjáratú gépeknél). Ezekhez a szer-95 kezeti nehézségekhez még nagy üzemi nehézségek is járultak, mert a kis nyílással járó fojtás miatt a tüzelőanyagszivattyúnak nagyobb nyomással kellett dolgoznia. Mindezeknél fogva az elosztók alkalmazását eddigelé gyakorlatilag tel- éO jesen elvetendőnek tartották és minden egyes munkahengerhez külön-külön tüzelőanyagszivattyú alkalmazását mindmáig változatlanul fenntartották. A találmány szerint ezeket a nehézsé- í5 geket úgy kerüljük meg, hogy változatlan kibocsátó nyílásokat tartalmazó elosztószerkezettel kapcsolatban változtatható löketű egyetlen tüzelőanyagszivattyút alkalmazunk. A tüzelőanyagszivattyúk 50 szabályozható működését természetesen már eddigelé is alkalmazták ugyan, de eddigelé a terhelés változásaihoz való igazodás elérésére általában véve csak úgy jártak el, hogy a tüzelőanyag- 55 szivattyút dugattyújával a beszívott tüzelőanyagmennyiség egy részét (a terhelés csökkenéséhez mérten) a szivattyú nyomószakasza alatt a szivattyú szívóterébe visszanyomták. Ez a módszer 60 általánosan elterjedt ugyan, de mégis tökéletlennek tekintendő, mert az a tüzelőanyagnak említett visszanyomása folytán energiapazarlással járt. Nyilván ez az oka annak, hogy eddigelé egyetlen 65 közös, szabályozható működésű tüzelőanyagszivattyúnak változatlanul meghagyandó, tehát szabályozásra nem szoruló elosztóval kapcsolatos alkalmazásától is eltekintettek. 79 Az imént jelzett hátránytól teljesen mentes a találmány ázerinti tüzelőanyagszivattyú, melynél a szabályozást, mint jeleztük, a dugattyúlöket változtatásával