118418. lajstromszámú szabadalom • Filmtovábbító berendezés
egyszerű kézmozdulattal helyezhetjük a (21) csévetartólemezre és távolíthatjuk el a fedőt a dobozról, amennyiben csupán az egyik kéznek, pl. a hüvelykujjával, 5 középső ujjával és gyűrűsujjával a toronyszerű (19) nyúlványt megfogjuk és a mutatóujja] a (20) nyíláson át a mag felületére nyomást gyakorolva, a doboz fedele leemelhető. 10 Amennyiben igen nagy l'ilmmennyiséget kívánunk forgatni, úgy a súrlódási veszteségeket a dobozon belül célszerűen lecsökkentjük. Ezek a veszteségek részben onnan származnak, hogy a filmnek 15 egymás után következő, egymás felé történő körforgásai a fiim lapos oldalán súrlódást okoznak. Egy további ok abban van, hogy a film élével a hordozó tárcsához képest viszonylagos mozgást végez. 20 E második eset súrlódási veszteségei bizonyos mértékben különleges szabályok révén csökkenthetők. Egyik legjelentékenyebb súrlódási hely a filmtekercs belső széle és a mag alapja 25 közötti (13) akaszték. Az akasztéknak, melynek átmérője általában nagyobb, mint a mag legkisebb átmérője, amelyen az emelkedő (12) filmrész erőátvitele legnagyobbrészt történik, ennélfogva na•S0 gyobb kerületi sebessége van, mint a mag legkeskenyebb helyének. A találmány értelmében már most a filmtekercs tulajdonképeni hordozó tárcsáját, a mag körül, attól függetlenül forgathatóan ala-85 kíthatjuk ki, pl. a forgássebességek közötti viszonylagos különbségeknél, fogaskerék áttétel alkalmazásával gondoskodunk arról, hogy az akaszték átmérőjének, ahol a film a a filmtekercs belső 40 részéről leválik, pontosan az a sebessége legyen, mint a mag legkeskenyebb részének, melyen a filmdobozt hajtó húzás keletkezik. A tulajdonképeni filmtekercs és a hordozó tárcsa közötti kölcsönös 45 súrlódás csökkentésére javasoljuk továbbá, nagy filmmennyiség végnélküli továbbításánál a hordozó tárcsát is nagyszámú körgyűrűre felosztani, melyek egymáshoz képest viszonylagosan elforgat-50 hatók, vagy pedig egv megfelelő fogaskerékáttétellel úgy kapcsolhatók, hogy mindegyik gyűrű ugyanazzal a kerületi sebességgel forog. A 7. ábra olyan példaképeni kiviteli 55 alakot szemléltet, melynél a filmesévé magja ismét (6)-tal van jelölve és az (5) hordozó lemez itt csupa koncentrikus (22) gyűrűkből van összetéve. A (22) gyűrűk egymáshoz képest elforgathatok lehetnek, pl. olymódon, hogy közöttük 60 a (23) golyók futnak. Ha egy ilyen továbbító berendezést, amilyent a fenti plédaképeni kiviteli alakoknál szemléltettünk, pl. több hangsávú, végnélküli hangosfilmeknél alkal- 65 mázunk, akkor a fenti feltételt, a lehetőség szerint egyszerű kezelést igen egyszerű módon, továbbá úgy is biztosíthatjuk, hogy a leadó lencserendszert a 4. ábrán a (30) helyen, azaz hogy jó 70 vezetést, illetőleg hangvisszaadást elérjünk, a filmtovábbító görgőhöz közel rendezzük el. A filmet azonban teljesen szabadon vezetjük rajta keresztül és az, mint fent említettük a (12) részen eléggé 75 feszesre van meghúzva. Ezzel az elrendezéssel mindama nehézségeket, melyek egyébként pl. a filmszalag bepiszkolódása folytán felléphetnek, a film bármilyen megsérülését és valamennyi (a film- 80 szalagon általában előforduló) súrlódási veszteséget kiküszöböljük. Minthogy továbbá az előbbiekben említett követelmények értelmében a lencserendszer bármelyik részének sérülését el 85 kívánjuk kerülni, azt célszerűen úgy alakítjuk ki és rendezzük el, hogy oly egységet képezzen, mely por- és szennyeződéssel szemben védve van és melynek a készülék alaplemeze fölött mozgó részei 90 nincsenek. Az optika ily példaképeni foganatosítási alakját mutatja a 8. ábra. Ezen az ábrán (31) a fényforrás, (32) egy homorú tükör, (33) egy kondenzor, (12) a film, 95 (34) a lencse, (35) a hangsávrekesz, egy, vagy több spirálos kivágással, (36) a hangkiválasztó rés és (37) a fotócella. A (34—37) részek pormentesen elzárt tokban vannak elrendezve és úgy vannak 100 a készülék alaplemezébe behelyezve, hogy sérülés veszélyétől mentesek. A (31—33) részek szintén pormentesen elzárt egységgé foglalhatók össze, amikor is célszerűen a hanglámpa által fejlesztett hő elvesz- 105 téséről gondoskodni kell. A leadó lencserendszer további példaképeni kiviteli alakját a 9. ábra mutatja. Itt (31) ismét a fényforrás, (32) a homorú tükör, (33) a kondenzor, (12) a film, (34) 110 a lencse, (39) a hangsávrekesz, (36) a hangkiválasztó rés és (37) a fotócella. A lencse, hangsávrekesz és hangkiválasztó rés, valamint a fotócella egy pormentesen elzárt tokban vannak elrendezve, mely 115 a hosszú (40) emelőn lendíthetően van megerősítve és melynek magassága a filmhez képest, tehát helyzete a különöző
