118410. lajstromszámú szabadalom • Szárnycsavar

A rótor közepéről elvont közeg a lapátokhoz érve az (Lr) viszonylagos irányt követi és pedig majdnem zérussal egyenlő beesőszög alatt; áramlásának iránya ezért 5 továbbra is a lapátokhoz érintőleges. Centrifugális hatás az áramlásban nem érvényesülhet, mert a közeg, mogása közben, a lapátokhoz képest, azok hossza mentén siklik végig és pedig oly sugárirányú se-10 bességgel, amely a lapátpontok érintőirányú sebességével egyenlő. A lapátok a köxogáramot forgómozgásba nem vonhatják, mert az, valóságban az (L2) irányú utat követi. 15 Kísérletekből kitűnt, hogy abban az esetben, ha a centrifugális erő érvényre jut, a közeg a rótor elhagyása után minden irányban szótszóródik, úgy hogy a közeg egy része a szerkezet elejéhez visszatér ós 20 azt a szerkezet ismét beszívja. Tehát zárt körfolyam létesül, amely haszontalan örvénykeltéssel a hatásfokot romja. A rótor kerülete felé szorított közeg sztatikus nyomása, annak nagy sebessége 25 miatt csökken. Az enniek folytán fellépő erő következtében az áramvonalak a lemezhez tapadnak, ha tehát az utóbbi profilja hátrafelé megfelelően görbül, az áramló közeg elhajlik és minthogy érintő-30 irányú erőnek nincs kitéve, & rotort oly (Dl) irányban hagyja el, amely az (1) lemez alkotójának utolsó eleméhez érintőleges. Az áramlás, amely először divergáló, a továbbiakban, a mozgó test meg-35 felelően görbített hátsó része felé konvergálóvá válik és a test végén újból zárul. Az áramló közeg a szárnycsavarról (VI) sebességgel távozik ós az egész mozgó test áramvonalas felülete mentén végig-40 halad. A hajtóenergia nagyobbik része ezen a (3) felületen válik hasznossá és pedig a nyomásnak, a legnagyobb (CD) keresztmetszet előtti csökkenése, valamint az utóbbi mögött valószinüleg érvénye-45 sülő előrehajtó nyomóerő következtében. Levegőben működő szerkezet esetén a legjobb hatásfok elérése végett célszerű, ha az (ANC) profilnak előre fordított (5) domborulata van, mint amilyen a repülő-50 gépszárny vezetőéle, úgy hogy a közeg (Dl) áramlásiránya az (ANC) profil húrjával a célnak legjobban megfelelő, pl. 15—16°-os szöget zár be. A rotort a 4. ábra szerint is kiképezhetjük, ahol a test 55 elhajló (5) élének kezdete a forgó (1) lemezen van elrendezve. Az 1. ábrán (AB) a szárnycsavar átmérője és (CD) a legnagyobb keresztmetszet átmérője, amely utóbbi az (AB) méretet szükségképen meghaladja. Az (AC) húr 60 meghúzásával meghatározhatjuk az (ANC) profilt, amely a repülőgépszárny profiljához hasonló. A hajtott légáram, úgy mint az utóbbinál, itt is az egész felületre (Q) erőhatást fejt ki, amely két gg eredő erőre bontható. Az egyik, a (P) összetevő, amely a forgástengelyre merőleges és amely repülőgép esetén a felhajtóerőnek felelne meg, ez esetben minden irányban ki van egyen- 70 súlyozva és ezért hatást nem fejt ki, kivéve, ha a test különleges kialakításával a felső és alsó részén ható erők szimmetriáját megváltoztatjuk. A másik, a (T) erő,, a forgástengellyel 75 párhuzamos légellenáílásniak felel meg, de minthogy előre irányított, azzal ellentétes. Ez a (T) erő a kívánt hajtóerő. A találmány változtatasa nélkül a ró- §o toron, a lapátokat védő, profilos (G) gyűrűt, vagy a géptest elülső részén profilos O) gyúrút alkalmazhatunk (4. ábra). Ezek a változatok azonban a készülék kellő működésének biztosítása szempont- 35 jából nem lényegesek. A szárnycsavar vízszintes, függőleges, vagy bármily hajlásszögű tengelyre ékelhető. A hajtó légáramot — amely a működés 90 szempontjából nélkülözhetetlen — a feltüntetett példától eltérő módon is előállíthatjuk, pl. nyomás alatt álló gáznak, vagy pedig a mozgó testben levő folyékony, vagy szilárd anyag elégetésével nyert 95 gáznak expandáltatásával. Elegendő, ha a gázt, megfelelő csatornával a szárnycsavar mellső részéhez vezetjük ós onnian a már leírt körgyűrűkeresztmetszetű pályán végigáramoltatjuk. 100 Vízben működő szerkezet esetén a víz áramvonalainak azoktól a falfelületektől, amelyek mentén a húzást eredményező nyomáscsökkenést kívánjuk elérni, nem szabad eltávozniok. Ezt a felületet kép- iqö viseli a hajótest egész vízbemerült része. A találmány tehát oly szárnycsavarszerkezet, amelyre jellemző, hogy a húzástól (vagy légellenállástól) és a nyomó (aerodynamikus) erőktől teljesen függet- no len, minthogy a húzóerő a lapátokra és a nyomóerő a mozgatandó test egész profilos felületére hat. A szerkezet működésére az is jellemző, hogy egyrészt az áramló közeg a lapá- 115 tokát mindig zérussal egyenlő szög alatt éri, minek folytán a szerkezet működése a haladás sebességétől független, a rótor