118342. lajstromszámú szabadalom • Sztereoszkopos távolságmérő

MAGYAR KIRÁLYI #9% SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118342. szám. vil/d. OSZTÁLY. Z. 2111. ALAPSZÁM. Sztereoszkopos távolságmérő. Carl Zeiss gyári cég1

Jena. A bejelentés napja 1937. július hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 27-ike. Ismeretesek oly távolságmérők, melyeknek két távcsöve és oly mérőjelrendszere van, mely valóságos képjelekiből áll, melyeket azok az optikai távcsőrószek állí-5 tanaik elő, melyek a tárgykéneket vetítik, melynél a jelképek és a tárgyképek képsugarainak egyesítése szögtükrökkel létesül, amelyek a távcsövek sugárbelépőnyílásad előtt vannak elrendezve. E szögtük-10 rök ötszögű hasábok, amelyek a távcsövek sugárbelépőnyílásainak részeit födik le és a tárgykép képsugámyalábjának keresztmetszetét megfelelő mértékben csökkentik. A távolságmérő e kiviteli alakjánál 15 oly sugáregyesítés jön létre, melyet geometriai sugáregyesítésnek neveznek. A geometriai sugáregyesítéssel az a hátrány van összekötve, hogy a tárgy és a jelek képei hasonlítgatnak össze egy-20 mással, melyek különböz,ő részsugárnyalábokkal vannak előállítva. A távolságmérőben előállított képek helyzete azonban általánosságban a mérőpontosságol észrevehetően befolyásoló mértékben egy-25

mástól különböző, ha ezek a képek különböző sugárnyalábokkal vannak előállítva, vagyis a távolságmérő mérőjelrendszere akkora, ha nagy mérési pontosságot igényelünk, tárgy képeken való mérések kivi-. 30

telére alkalmatlan. Az említett kivitelű sztereoszkopos távolságmérőkkel a mérési pontosság nagy igényei is kielégíthetők, melyeknél a találmány szerint a szögtükrök két-két pár-85 huzamos síkú lemezből állanak, melyeknek tükörfelületei legalább a távcsövek sugárbelépőnyílásainak felelnek inieg és amelyek közül az egyik tükörfelületen a tárgykép belépő képsugarai hatolnak át, míg a másik fényátnembocsátóan lehet 40 tükrözve. Ez eszközöknél oly sugáiregyer sítés létesül, melyet fizikai sugáregyesítésnek neveznek. A sugáregyesítés e módjánál az egyesítendő su gá n yalábok r):ak oly keresztmetszetük van, melyek nagy- 45 ság és alak szerint egyenlők, mert a távcsövek belépőnyílásai, melyek a tárgyképek belépő képsugarak keresztmetszeteinek alakjára és nagyságára nézve mérvadók, a képjelek képsugárnyalábjainak 50 keresztmetszeteit is meghatározzák. A szögtükrök fényátbocsátó lemezein tükrözés révén a tárgykép kép sugárnyalábjainak fényerőssége gyengül, ami önmagában nem kívánatos. Ez azonban 55 elhanyagolható, mivel rendesen ez a fényerősségnek csak kb. 8'100-ad részét teszii ki. Ugyanennyit a képjel sugárnyalábjának fényerősségéből hasznosíthatunk. Azonban módunkban van a fényerősséget 60 tetszésszerint fokozni, miivel általában a képjelekhez mesterséges fényforrásokat használunk, melyeknek fényerősségét tetszés szerint választhatjuk. Ha megengedhető, hogy a tárgyképnél a fényerősség na- 65 gyobb részét igénybe ne vegyük, akkor ajánlatos, a szögtükör azon lemezeit, melyeken a tárgyképhez szolgáló képsugárnyalábok hatolnak át, fényátbocsátó tükör réteggel ellátni. E tükörréteg a leme- 70 zek egyik vagy mindkét oldalán lehet. A rajz a találmány két példaképem kiviteli alakját vázlatosan tünteti fel. Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti egy-