118342. lajstromszámú szabadalom • Sztereoszkopos távolságmérő
egy távolságmérő optikai részeit felülné zetben tünteti fle. A példákon feltüntetett távolságmérőrőnek két távcsöve van, melyeknek tárgy 5 lencséi (al) és (a2)-vel és nézőlenesói (bl) ós (b2)-vel vannak jelölve. A tárgylencsék előtt fónyátbocsátó alapfelülettel ellátott tükrözött (cl) és (c2) báromszöghasábok vannak. A tárgylencsék és néző-10 lencsék között tükröző tetőfelületű (dl) és (d2) ötiszögletes hasábok vannak. E prizmáknak a nézőlencsék felé fordított fénykilépési felületei, azzal a síkkal esnek egybe, melyekben az (al) és (a2) tárgy-15 lencsétől nagy távolságban lévő tárgyak lesznek ábrázolva. E síkok egyszersmind a nézőlencseképsíkok. Az első kiviteli alak (1. ábra) (cl) és (c2) háromszögletű hasábjai előtt szög-20 tükrök vannak, melyek két-két . párhuzamos síkú bevomatnélküli (el) és (e2) ós (fl) ós (f2) üveglemezből valók. E szögtükrök között kettős kollimátor van, melyhez két (gl) és (g2) jellel ellátott 25 (hl) és (h2) üveglemez és két (il) és (i2) kollimátor lencse tartozik. A (hl) és (h2) üveglemezek hátoldaláraj az oldalról beeső fénynek a (gl és (g2) jelekhez való vezetéséire, kis (kl) és (k2) háromszög-30 letű hasábok vannak ragasztva. A (h2) üveglemez és az (fl, í'2) szögtükör között ezenkívül, a sugár útjában az (1) forgóékpár van. A (kl) prizmán át megvilágított (gl) 35 jelet az (i2) tárgylencse nagy távolságban reprodukálja. A képsugárnyaláb a (li2) üveglemezen és az (1) forgóékpáron hatol át és visszaverődve az (fl) lemezről az (f2) lemezre esik, melyen ismételten 40 megtörik ós az egyik távcső tárgyképének az (f2) lemezen áthatoló kép sugárnyalábjával való egyesítése egyidejűleg létesül. Az (a2) tárgylencse mindkét képsugárnyalábot a nézőlencse isíkjában képekké egye-45 siti. A (gl) jelnek képe (ml)-el van jelölve. Az (il) tárg-ylencsén, az (el, e2) szögtiikrön, a (el) hasábon, az (al) távcsőlencsén és a (dl) prizmán át, a (bl) nézőlencse képsíkjában, a (g2) jelnek (m2) 50 képe keletkezik, amikor a tárgykép képsugaraival átvilágított (e2) lemezen mindkét képsugúrnyaláb egyesítése létesül. Az (al) és (a2) tárgylencsók szabad nyílásai a kópsugárnyaláb keresztmetszetét adják 55 meg, mert a (cl, c2) háromszögletes hasábok, valamint az (el, e2) és (fl, f2) lemezek oly nagyok, hogy azokon a keresztmetszet korlátozása be nem következik. Az (ml) képjelhez tartozó képsugárnyaláb irányát, az (1) forgóékpár elforgatásával, 60 változtathatjuk. E változtatás következménye, hogy az (ml) kép a (b2) nézőlencse látómezejében oldalirányban el van tolva. Mindkét (ml, m2) képjel sztereoszkopos egyesítésével sztereoszkopos mérőjel ke- 65 letkezik, melynek látszólagos távolsága az (ml) képjel oldalirányú helyzetétől függ. E sztereoszkopos jel ismert módon a tárgy távolságának meghatározására való, amely a kiét tárgykép egyesítése révén sztereosz- 70 koposan van ábrázolva. Míg az első kiviteli példánál az (el, e2) lemezek, a műszernek, a rajz síkjára merőleges középsíkjára vonatkoztatva, az (fl, f2) lemezekhez képest szimmetriásan 75 vannak elrendezve, a második kiviteli alak szerint (2. ábra) a műszernek oly szögtükrei vannak, melyeknek két-két (nl, n2) és (ol, o2) lemezük van,, melyek páronként egymással párhuzamosak. Az (nl, 80 n2) és (o2) lemezek mindkét oldalukon vékony ezüstlecsapattal vannak borítva, míg az (ol) lemeznek egy oldalán fényátnembocsátó tükörrétege van. E példánál a jelrendszerhez kollimátor tartozik, melynek 85 megvilágított (p) jele és (q) kollimátortárgylencséje van. Az (ol) lemez előtt a sugár útjában szintén (r) forgóékpár van iktatva. A (p) jelet a (q) tárgylencse nagy távol- 90 ság-ban reprodukálja. A képsugarak elsősorban az (nl) lemezre esnek, melyen azok olyképen oszlanak meg, hogy egy részük az (n2) lemezre és innen együttesen ezen (n2) lemezen áthatoló tárgykép sugárnya- 95 lábjával, a (cl) prizmában visszaverődve az (al) tárgylencsébe vezetődnek, míg a kollimátorsugarak maradéka eltérítetleniil az (nl) lemezen hatol át. E sugárnyaláb továbbhaladva az (r) forgóékpáron hatol 100 át és az( (ol) lemezre esik, mely az (o2) lemez felé téríti. Itt a kollimátorsugarak a tárgyképnek szolgáló sugárnyalábbal egyesülnek, mely az (o2) lemezen hatol át és a (c2) hasáb az egyesített sugárnyalá- 1 0 5 bot az (a2) tárgylencséhez vezeti. Az (al) és (a2) tárgylencsékkel való reprodukcióval a (p) jelnek két (sl) és (s2) képe keletkezik. E képek a (bl) és (b2) nézőlencsék képsíkjaiban feküsznek és sztereoszkopos no egyesítésük a tárgytávolság mérésére való sztereoszkopos mérőjelet adják, melynek látszólagos távolsága az (r) forgóékpár elforgatásával változtatható. Az (nl, n2) és (ol, o2) lemezek méretei az első kivi- 115 teli alak (el, e2) és (fl, f2) lemezek méreteinek felelnek meg.
