118297. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos cella
Megjel e nt 1938. évi jú nius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI h SZABADALMI KIRÓSÁG á' SZABADALMI LEÍRÁS 118397. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 881Ő. ALAPSZÁM. Fotoelektromos cella. N. V. Philips' Gloeilampeufabrieken cég* Eincilioven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi július hó 31-ike. Németalföldi elsőbbsége 1935. évi augusztus hó2-ika. Ismeretes fotoelektromos cellákban oly kisnyomású (1 mm-női kisebb) gáztöltés alkalmazása, hogy az elektronok szabad úthosszának nagyságrendje a fotoelektro-5 mós katóda és az anóda közötti távolsággal egyenlő. Ennek célja a katóda révén emittált elektronáram erősítése. Az emittált elektronok ugyanis a gáztöltést ionizálják és az így létesített elektronok és 10 pozitív iónok az emittált elektronárainot erősítik. Célszerű ilyen cellákban drótvagy rúdalakú anóda, azaz aránylag nagyfelületű anóda alkalmazása, mert az elektronok felfogása ekkor könnyebb és jobb 15 leütés is adódik. Ily céliák gyakran alkalmazott elektródaszerkezete belső oldalán fotoelektromos réteggel bevont, félhengeres katódából és a katóda tengelyvonalában elrendezett, >0 rúdalakú anódából, vagy pedig oly haj tűalakú anódából áll, melynek szárai egymástól kis távolságra vannak és a katóda tengelyvonalával párhuzamosak. Gyakran alkalmazott, más elektródael!5 rendezésnek közel gömbalakú kalódája és aránylag kisátmérőjű, gyűrűalakú anódája van, melynek gyűrűje kb. a gömbalakú katóda középpontjában helyezkedik el. Ha ilyen gáztöltéses cellákban sóréteg-0 hez adszorbeált alkalifémréteggel ellátott katódákat alkalmaznak, gyakran mutatkozik az a hátrány, hogy a cella érzékenysége röviddel az első üzembehelyezés után jelentékenyen kisebb a kezdőérzékenység-5 méll, ami igen nagy hátrány. A találmány fotoelektromos oella 1 mmnél kisebb nyomású gáztöltéssel, sórétegliez adszorbeált alkalifémréteget tartalmazó fotoelektromos katódával és drótvagy rúdalakú anódával és célja az ilyen 40 cellák hátrányainak kiküszöbölése vagy legalább is jelentékeny mértékben való csökkentése. A találmány szerint az anóda a katódához képes t oly elrendezésű, hogy az anóda 45 hatékony részének valamennyi pontjában a hozzá legközelebbi katódarésztől való távolság a oella ablakával szemközti katódarész közepétől való távolságinak legfeljebb egyötöde. Kitűnt, hogy az igen 50 egyenlőtlen mezőeloszlásnak, mely ennek az tíLektródaelrendezésinek következménye, az érzékenység csökkenésének megakadályozására igen nagy befolyása van. E mezőeloszlás ugyanis azt eredményezi1 , 55 hogy az ablakkal szemközti katódarésztj azaz az üzemben leghatékonyabb részt, az ionizációval létesített pozitív iónoknak csak kis része éri. Ehhez hozzájárul, hogy az © részre csapódó iónok a heílyilíejgl 60 gyengébb mező következtében! kisebb sebességűek, úgyhogy a katódára kis energiával csapódnak. A pozitív iónok legnagyobb része a katódát az anódához legközelebbi részén éri, ahol a villamos me- 65 zőt szándékosan sokkal erősebbé tesszük, minit a megvilágítandó rész közepén. Az anódálioz legközelebbi katódarész fotoelektromos rétegének sérüilése a cella érzékenységére csak kis befolyásolással vaai. 70 Félhengeres katóda és haj tű alakú anóda alkalmazása esetén tehát a két anóda-
