118297. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos cella

Ö ÍÍ829f. szár közötti távolságot a lehető legnagyobbnak választjuk, úgyhogy e száraknak a legközelebbi katódarészlől való távolsága igen kicsiny, az anódának a ceílla 5 ablakával szemközti, a fénysugaraktól leginkább ért ka lód árész tői való távolsága pedig aránylag nagy. Célszerűen nem hajtuailakú, hanem két rúdból álló anódát alkalmazunk. 10 Ugyanígy közel gömbalakú katóda és gyűrűalakú anóda alkalmazása esetén is az anódát az ablakkal szemközti katódarészlől lehetőleg messze, a többi katódarészhez pedig lehetőleg közel helyezzük el. 15 Ezek a szerkezetek drót- vagy rúdalakú anóda, azaz aránylag nagyfelületű anóda alkalmazása esetén, ami igen előnyös, mégis oly egyenlőtlen mezőeloszlás elérését teszik lehetővé, hogy a pozitív iónok 20 a leghatékonyabb katódafelületrészhez lehetőleg kevéssé vonzódnak. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg, melyen a találmány két foganatosítási példájának váz-25 |ata látható. Az 1. ábra nagyrészt gömbalakú fotoelektromos oella keresztmetszete, a 2. ábra hengeres fotoelektromos cella nézete, a 80 3. ábra pedig ez utóbbi oellának 111—111 sík mentén vett metszete. Az 1. ábrán a szokásos szerkezetű (2) talpacskával felszerelt, lényegileg gömbalakú oella üvegfalát (1) jelöli. A cella 35 felső részén a falon a (3) árambeveze tődrót hatol át; ez érintkezik a foloelekltromos (4) elektródával, mely a gömbalakú cellarész belső falát borítja, az (5) ablakot azonban, melyen át a katódát érő 40 fénysugarak a cellába juthatnak, szabadon hagyja. A oella továbbá a drótból, pl. 1.5 mm vastag nikkdldrótból készült és a (7) drót révén a (2) talpacskához erősített, gyűrűalakú (6) anódát tartalmazza. A fotoelektromos katóda az üvegfalra felvitt ezüstréteget tartalmazza, mely a (3) árambevezetődróttall bensőeai érintkezik és céziumoxid, ezüstrészecskék és céziumrészecskék keverékéből való réteget hord; 50 e keverékréteghez vékony oéziumréleg van adszorbeálva. A cellában 0.15 mm nyomású argonétöltés van. A fotoelektromos cella rendes üzemében, amikor a (6) anóda ismert) 65 módon a (4) kaLódához képest pozitív feszültségű, a gáz ionizálódik'. Az ekk >r létesült pozitív iónokat a katóda magához vonzza és mert ezek a katódára bizonyos energiával csapódnak, a katóda emisszióképességét csökkenthetik. A ka- fio tóda és anóda közötti villamos mezőt igen egyenlői Leimé tettük. Mint az 1. ábrán látható, a (6) anóda az ablakkal szemközti katódarészlől nagy távolságra, az ablakot körülvevő katódarészlől pedig kis <;;, távolságra van. Ha a gömbalakú cellarész belső átmérője pl. 4 cm, a köralakú (6) anóda és a katódának az (5) ablak közepén átmenő tengelyvonallal való (8) metszéspontja közötti (a) távolság 3.4 cm, 70 az anóda és katóda közötti legkisebb (b) lávdlság pedig csupán 2 mm lehet. Az így előidézett igen egyenlőtlen mezőeloszlás következtében a pozitív iónok legnagyobb része az (5) ablakot körülvevő ka- 75 tódarészhez vonzódik, az ablakkal szemközti katódarészt viszont csak igen kevés pozitív ión éri. Ezt az utóbbi részt főleg fénysugarak érik, az (5) ablakot körülvevő katódarészt pedig fénysugarak gya- 80 korlalilag nem érik. E katódarésznek a pozitív iónok hatása révén vailó sérülése tehát a oella érzékenységét tényleg nem csökkenti. A 2. és 3. ábra szerinti (9) fotoelek- 85 tromos oella fotoelektromos katódája félhengerallakú (10) lemez, melyet a (11) lámaszrudak révén, melyek közül az egyik a (12) árambevezetődróthoz csatlakozik^ a (13) taipacskára szerelünk. Ez a (10) 90 ilemez rézből van és belső (konkáv) oldalát céziumoxid, ezüstrészecskék és céziumrészecskék keverékéből való réleg borítj;a, melyhez rendkívül vékony céziumréteg van adszorbeálva. 95 A oeOla anódája a (13) taipacskára szerelt két (14) nikkelrudacskából áll, melyek a cellán kívül egyesített (15) árambevezelődróloidioz csatlakoznak. Nyilvánvaló, hogy a két (14) rúd közötti össze- LOO köttetést a cellán belül is létesíthetjük. (Az egyik rudat esetleg ell is hagyhatjuk.) Az anódarudak a katódát záró, képzelt síkban a katóda széleitől lehetőleg kis távolságban vannak. Ha a katódafelúlet 10,5 sugara pl. 12 mm, az anódarudak és a katódafölület közötti legkisebb távolságot pl. 2 mm-nek választhatjuk. A legrövidebb távolság ez esetben is az anódarudak és a katódafelületnek a IV—IV részarányossági 110 síkkall való metszésvonala közötti távolságnak csak kis része, azaz az anóda és a katódarésznek a fénysugarakat áteresztő cellafalrésszel szemközti közepe közötti tá-