118267. lajstromszámú szabadalom • Vízijármű

118267. 9 erősítve. A 8. ábra a megfordított V-szerű, telőszerűem felfelé emelkedő tővel cllálolL orrsiklófelülelet ábrázolja, melynél a hordfeiületek a fenékhajláson vannak megerő-5 sí Ive vagy azokból nőnek ki. A 10. ábrán erősen emelkedő tővel ellátott, menetközben állandóan bemerülő orrsiklófelület látható, melynek alakját ismét metszetvonalak jelzik. Ezen ábra bal 10 Oldalán a íenékhajlás a víztükörig van lehúzva, hogy a hordfelületekel messzemenően a víztükör alá lehessen helyezni. Ilt a hordfelülelnck nincsenek felhajtást létesítő kimerülő részei, mert a végrészek, 15 melyek a vízfelületen áthatolnak, szimmetriás profillal, mint támasztékok vannak kiképezve. A hordfeiületek ezen újszerű alakjánál a végrészek körüláramol tatása nem állhat be, mint oly hordfelüleleknél, 20 melyek a víztükör alatt végződnek. Természetes, hogy a liordfelületeivel a víz alatt megszakítani is lehet, ha kimerülő részeket elkerülni akarunk. Az 5. és 8. ábrák jobb oldalán és a 25 11—15. ábrákon az oldalsó siklófelületek különféle emelkedő lővel és haránlívelésse! vannak ábrázolva. Oldalsó siklófelületnek azon fenékrészt tekintjük, mely sikló hajótestnél .nedvesedik. A sikló hajótest víz-80 vonalai az ábrákon (WL1) jelzést kaptak, míg a teljes menetnél a vízvonalak (WLO) jelzésűek. Eszerint a 11. és 12. ábrák oldalsó siklófelületei V-alakban vannak emelkedő tővel ellátva és harántirány-35 ban ívéivé. A 13. ábra szerint csak kifelé hajlottak és az ábra jobb és bal oldalán különfélekép harántívellek, míg a 14. ábra szerint befelé, tehát telőszerűen hajlottak és különfélekép harántívellek. 40 Ezen ábra szerint az élek meg vannak törve vagy le vannak gömbölyítve, hogy a jármű fordulóképességél növeljük. A középső fenékrész különféle módon van a megnedvesedéstől menetközben megóva. A 11. ábra szerint felfelé ívelt, mi-45 melleit az ábra jobb oldalán még egy hosszirányú lépcső van, hogy a befelé áramló vizet a hajófenékről leválasszuk. A 12. és 14. ábrán a középső fenékrész letőszerííen van kiképezve és itt is ilehet-50 nek hosszlépcsői, illetve élei. A 13. ábra szerint a középső fenékrész lényegesen, magasabbra van helyezve, mint a siklófelületek. A rajzban feltüntetett példák mindem kombinációja lehetséges. Ili is le-65 helnek az Oldalsó siklófelülcteknek dudorszerű vagy úszonyszerű (e) szélesbíléséik, melyekre a hordfelülelvégek támaszkodnak (11.. 13. és 11. ábrák jobb Oldala, 2. ábra jobb oldala és 4. ábra bal oldala). Az Oldalsó siklófelületek formája, me- t>() lyek a hajótest oldalfalaiból nőnek ki, az 5. ábra jobb oldalából tűnik ki, melybe a metszetek be vannak rajzolva. Látni lehet, hogy ezen siklófelülelek az orrsiklófelület egyik felével azonosan van- 65 nak alakítva és úgy vannak az oldalfalhoz helyezve, hogy a lő a fenékhaji ás állal képeztetik. A metszelek mutatják a növekvő lőemelkedést az előtőke felé és a fokozatos átmenetet az oldalfalba. A 70 8. ábra jobb oldalán ábrázolL oldalsó farsiklófelület megfordított V-alakú vagy tetőszerű lőemelkedést mutat, mely az előtőke felé fokozatosan az oldalfalba megy át, •úgy, mint az 5. ábrán. A 13. ábrán a 75 jobb Oldalon újból a 4. ábra 4—4 vonala szerint vett metszet van berajzolva. A 15. ábra még állandóan bemerült siklófelületeket mutat, melyeknél három oldalt elkülönített egyes siklófelület van és melyeknél 80 a siklófelületek és hordfeiületek a víztükrön találkoznak. Ha a 11—11. ábrákon Mtünleleilt siklófelülelekel teljes menetnél állandóan bemerült siklófelüleleknek képezzük ki, akkor előnyösen erősebb 85 tőemelkedésnél körülbelül a (WL1) vízvonal származna teljes menetnél. Ezen vízvonalnál a siklófelületek a hordfelületeket levegő betörése ellen lefedik, mint azt mindenek ellőtt a 14. ábra mutatja. 90 Az 5—15. ábrákon l'cil tűnte telt vízhordfelületeknél a íeszlávolságon ál változó bemeriilési mélység és .kimerülés! magasságot kapunk a felületek megtörése és görbílése vagy harántirányú görbílése és 95 megtörés által. Hogy a mellső hordfelüleleknél és esetleg a hátsó hordfelülcteknél is a víztükör felelt fekvő szükségelt vagy tartalék felüleleket függélyes haláskörzellel megkaphassuk és hogy egyidejűleg a 100 hordfeiületek Végeit a hajólest siklófelülete] he z hozzávezethessük, a felület törés vagy görbítés által ismét a hajóteslhez visszavezethető. A visszavezetett, befelé haladó rész, mely a kimerülő részekhez tartozik, a találmány szerinti profilt kapja és a víztükörhöz való, körülbelül 25—30°- 105 nyi hajlást nyer. Az ábrák szerint a hordfeiületek legnagyobb bemerüJési mélysége a középen van, úgyhogy a kimerülő vezérlő részek kívül fekszenek és haránlhejyzetet kap- 110 halnak. Csak a 13. ábra és a 14. ábra jobb Oldala szerint, liol két hordfelület van egymás mellett elhelyezve, vannak a közép felé is kinyúló, tehát vezérlő részek,