118267. lajstromszámú szabadalom • Vízijármű

8 118267. felületekkel és a farhordfelülettel. Egyút­tal az oldalsó siklófelületnek a hajóközép­részben való elrendezésénél a 4. ábra 1—>4 vonala szerint vett •metszetet mulatnak. Az 5 ábrák jobb és bal oldala eltérő foganatosí­tás! alakokat mutat. A 16. ábra alulnézetben ábrázol vízhord­feiületet nyílalakú, hátrafelé állított vé­gekkel és védősínekkel. A 10 17. ábra a víztükör közelében fekvő hordfelületrész profilját mutatja az 1—1 helyen (5. és 11. ábrák). A 18. ábra állandóan lemerült hordfelület­rész profilját mulatja a 2—2 helyen (5. 15 és 11. ábrák). A 19. ábra átmeneti profilt mutat a 3—3 helyen (5. és 11. ábrák). A 20—22. ábrák példákat ábrázolnak a profilok kiképzésére a víztükör közelében 20 az 1—1 helyen az áramlási stabilitás foko­zása céljából. A 23. ábra vázlatosan ábrázolja a hord-Mületeknek a víz duzzasztó ereje által való önműködő vezérlő berendezését. A 25 24. ábra vázlatosan mulatja a hordfelü­leteknek vezérlőrugóval ható, önműködő vezérlőberendezését. A 25. ábra egy hordfellületnek beállító or­sóval való vezérlését bemutatja. A 30 26. ábra egy hordfelületet hátrafelé ki­lendíthető résszel ábrázol. A 27. ábra példakép tünteti fel a támasz­tékok megerősítését a hajótesten. A 28. ábra a jármű kormányzására való 35 elforgatható támasztékot ábrázolja. A 29. ábra a hajócsavarnak a hordfelü­letekhez való elrendezését és a hajócsa­vartengely ágyazását mulatja. Az 1—4.. ábrákon példakép feltüntetett 40 vízijárműveknél (a) hajóorron levő sikló­felület., mely alatt az (fa ) vízhordfelület van a találmány értelmében elrendezve, (bi) és (h,) az oldalsó siklófelületek, me­lyek az 1—3. ábrák szerint a hajófaron 45 és a 4. ábra szerint a hajó középrészében fekszenek és melyek alatt az (f^) vízhord­felület van. A 4. ábrán feltüntetett áram­vonalalakú járműnél, melynél az oldalsó siklófelületek az S—S súlypontvonal kö-50 zelében fekszenek, még egy negyedik (c) siklófelület van az (fe ) vízhordófelülettel. Az 1—3. ábrák szerint a vízhordfelüle­tek az egész szélességben áthaladóan van­nak kialakítva. Azonban a faron (eset-55 Heg az orron is) két megosztott hord­• felület is alkalmazható. A 4. ábra a bal Oldalon ily megoszlott felületet mutat, mely a 13. ábra bal oldalán van példakép be­mutatva. Ezen megoszlás folytán, mit leg­inkább kis felületű gyors hajóknál alkal- 60 mázunk, elérhetjük, hogy minden egyes hordfelület meg nem zavart áramlásban fekszik, mimellelt az (f ) farfelület az orr­felülettől való (nagy távolsága folytán nincs nagyobb káros behatásnak kitéve. 65 Az 1—4., valamint 11—15. ábrákból látni lehet azt a nagy távolságot, amely­ben a siklófelületek a hajó hossz- és ha­rántirányában vannak egymástól. A sikló­felületnek a példákban ábrázolt szokásos 70 függélyes lépcsős hátsó fala helyett, az élesen tartott lépcsőéi konkáv ívben is mehet át a hátsó fenékrészbe, miből szer­kesztési előnyök származnak. Maguk a siklófelületek hosszirányban íveltek lehet- '5 nek, minek folytán a siklószám javul. Az (a) siklófelület lépcsője, a találmány értelmében annyira van előrehelyezve, hogy a vízfelülettel való érintkezésnél a felhajtóerőből (mely a siklófelület alakja 80 és nagysága által van meghatározva) és a támadási pont emelőkarjából származó visszaforgató, stabilizáló nyomalék legna­gyobb értékét nyeri. Az orrsikllófelület be­állítási szögét oly nagyra választjuk, hogy 85 az orr merülési lengéseinél a menetirány­hoz állandóan pozitív szögel tarthatunk meg. Az 5. ábra bal oldalán a metszetvona­lak által a mellső siklófelületnek az orr- 90 tőke felé növekvő tőemelkedése és ha­rántívelése van jelezve; a siklófelület itt még a vízszintes alatt halad végig. A 6. ábránál az alsó középső siklófelülelrész­nek nincsen tőemelkedése, minek folytán 95 már kis bemerülésnél nagyobb felhajtó­erők létesülnek, amji sok esetben kívá­natos. A 7. ábra bal oldalán, a 9. és 10. ábrák jobb oíldalán és az 1—4. ábrákon látható az orrsiklófelület dudorszerű vagy 100 uszonyszerű (e) szélesbitése, mely az egész hosszra kiterjedhet vagy csak a mellső részeken lehet. Különösen a 7. ábra bal oldalán, a 9. ábra jobb oldalán, valamint a 2. és 3. ábrákon látható, hogy hord- 105 felülelszerű kiképzésnél a szélesbítést mi­kép vezetjük egyenletesen a hardfelületbe át. Az úszonyszerű szélesbítések folytán, melyeken hullámverésnél a víz átáramol­hat, a hajó előrészét magát keskenynek 110 vehetjük és éles vonalakkal építhetjük. A 7. ábra jobb oldalán és a 2. ábra jobb oldalán berajzolt (g) segédhordfelület erő­sen emelkedő tővel nyílszerűen hátrafelé áll és végeivel az (e) szélesbítésre tá- 115 maszkodik, míg a középső felületrész a meghosszabbított (k) előtőkén van meg-

Next

/
Thumbnails
Contents