118259. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

2 118259. den egyes rácsszemnek a nagysága legfeljebb egyenlő a képpont nagyságával, de célszerűen annak csak egy tört részét foglalja el, hogy a fényérzékenység érté-5 keinek szórása esetén középértéket képezhessünk. Az átviendő képet mint egészet a (8) lencsével a (2) rácsra vetítjük. A kép ott fotoelektromos effektus következtében az egyes nyílások szegélyein a 10 kép világosságával változó szigetelt pozitív töltéseket vált ki. Ezek a töltések a rács nyílásain átlépő elektronáramot folytonosan, valamennyi elemi keresztmetszetben vezérlik, még pedig képpontról 15 képpontra olyan intenzi tással, amely megfelel az átviendő objektum képében uralkodó fényeloszlásnak. A hatás azonos azzal, amelyet normális háromelektródás erősítőcsövek vezérlőrácsával érünk el. 20 A (3) anódák az áramlás egész keresztmetszetében kicsiny, egyforma, egyes kapacitásokat képeznek, melyek egymástól és egy magvezetővel (dróthálóval) szemben szigeteltek és legalább is akkora, 25 vagy nagyobb számban vannak jelen, mint amekkora a (2) rács nyílásainak száma. Az ezekkel az anódákkal tárolt töltések letapogatására való az (5) katódával ismert módon létesített és a hátulsó 30 oldalról érkező (4) katódsugár, amelyet a szokásos módon, kitérítőmezőkkel a kép két koordinátája mentén mozgatunk. Ez a katódsugár az egyes cellák elemi töltésmennyiségeit a (3) anódán, (11) segéd-35 anódán és a (6) ellenálláson át vezérlőfeszültségek alakjában a (7) képerősítőcső rácsára kapcsolja, amelyről a képátvivő-adó modulációs berendezését a szokásos módon befolyásoljuk. (9) az elő-40 anóda, (10) a védőellenállás. . Az 1. ábrabeli (2) fotóelektromos rács egyik kiviteli alakját a 2. ábra metszetben és erős nagyításban mutatja. A (12) fényérzékeny réteg szigetelten van oxi-45 dált (13) fémszövetből készült magon elrendezve. Ezt a réteget önmagában ismert eljárással, az oxidbevonat ezüstözésével, pl. katódos porlasztással, ezüstrétegnek szigetelt cellákká való szét-50 repesztésével, azok oxidálásával, cézium, rubidium, kálium, vagy más fémek felgőzölögtetésével és alkalmas termikus utókezeléssel létesítjük. A 3. ábra az ilymódon nyert terméket 55 még nagyobb keresztmetszetben mutatja. Az ábrából látható, hogy a (13) mag szigetelt oxidbevonatán a kezelés után egyes egymástól elkülönített ezüstgolyócskák ülnek. Az ezüstcellák és a vezető (13) magszövet közötti ellenállást gQ úgy méretezzük, hogy egyéni kapacitásuk pozitív feltöltése a képletapogatás idejében (1 /£ 0 másodperc) az ezüst és a fémes magszövedék közötti ellentétes előjelű villamos töltéseknek a közbenső oxidrétegen át való kiegyenlítése következtében eltűnik. Hogy a vezérlő rácsnyílások mérvadó potenciáljának tökéletesen állandó nyugalmi értékét helyreáil.tsuk, segítségül vehetjük a szekunder- 70 emissziót, pl. azzal, hogy az 1. ábrabeli megoldásnál periodikusan és átmenetileg a (2) és (3) szerkezeti elemeken létesített potenciálváltozások útján a (2) szerkezeti elem fotóelektromos bevonatára erős 75 elektronáramot vonunk, mely ott szekuuderelektronokat vált ki. Az aktivált réteg egyensúlyi állapotának megfelelő potenciál ekkor pillanatnyilag olyan értéket vesz fel, amelyet csak az anyag 80 állandója és a leszívófeszültség definiált nagysága határoznak meg. A fent említett egyensúlyi állapot alatt azt az állapotot értjük, amelynél a beérkező primeráram egyenlő a kimenő szekunderáram- 85 mai. Mivel a fent leírt képátvivőletapogatócsőnél erősítési folyamatot használunk ki, ennél az eljárásnál az erősítőcsctechnika ma használatos eszközeit, neve- 90 zetesen további rácsok alkalmazását, a villamosmezők alakját befolyásoló eszközöket, szekunderemisszió alkalmazását, virtuális katódák létesítését stb. használhatjuk fel. Az 1. ábrabeli kapcsolás köze- 95 lítően megfelel tértöltéses rácsú cső kapcsolásának, amelynél az (1) katóda, a (9) gyorsítóelektróda és a fotóelektromos (2) rács potenciáljainak megfelelő megválasztásával közvetlenül a (2) rács előtt 100 létesülő, virtuális katódaként ható elektrontorlódást idézhetünk elő. A találmány szerinti berendezés úgyis kiképezhető, hogy a (2) fotóelektromos rács mint plation rácsa dolgozik. Az (1) elektron- 105 sugár ez esetben a (2) rácsot helyettesítő fotóelektromos rács és a (3) anódamozaik között fekszik. A fotóelektromos rácson az arra eső optikai kép a vezérlőfeszültség megfelelő elosztását létesíti. A (3) no anódmozaikot a (4) katódsugár hátoldalán tapogatja le. Ebben az esetben a rács hasonlóképen építhető fel, mint a (3) szerkezeti elem, vagyis a beeső fénysugár felé fordított oldalon fotóelektromosan emit- 115 táló, a hátoldalán vezérlőpólusként ható vezetőanyag az egyik oldalról a másikra átmenően rácsozás módjára készített fé-