118259. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

118259. 3 mes magszövedék nyílásait tölti ki, mely magszövedéket előzetesen szigetelő réteggel teljesen bevonunk. Az 1. ábrában feltüntetett berendezést 5 úgyis használhatjuk, hogy a (2) rács szigetelt külső rétege (tehát a 3. ábrában feltüntetett aktivált (12) ezüstrészecskék) nem ad le maga a képsugarak beesése következtében fotóelektronokat, hanem io olyan fotoelektronokat vesz fel, melyek különálló fotókatódától érkeznek és amelyek az elektronmikroszkóp módjára kiképezett elcktronlencsék felhasználásával a (2) rácson leképeződnek. Ebben az eset-15 ben a (2) rács egyszerűbb módon képezhető ki, pl. a rács állhat finom aluminiumdrótbóí készült szövedékből, melynek felülete oxidált. Az alumíniumoxid az azt érő elektronokat rnint szigetelt tértölté-20 seket hosszabb ideig tárolni képes. Ezek a tértöltések az általuk létesített változó potenciálokkal a rács nyílásain átlépő elektronáramot vezérelnek, mely áram ezután a (3) anódamozaik egyes anódáit 25 éri. Az így vezérelt elektronáram külön forrásból, mint töltéshordozók homogén nyalábja emittálható, mely töltéshordozók az egész képkeresztmetszetet egy-30 idejüleg és egyenletesen töltik ki. Dolgozhatunk azonban úgy is, hogy az 1. ábrabeli megoldásnál az (1) elektróda fotóelektromos aktiválás következtében megvilágításkor mint elektronforrás rnűkö-35 dik. Evégből célszerűen úgy járunk el, hogy a képletapogatás periódusának egy tört részében a felvételi objektum optikai képe az (1) katódára esik és a fotóelektronokat a (9) elektróda leszívja és az 40 elektródapotenciál megfelelő megválasztása mellett mint elektronképet élesen gyűjti a (2) hálóra (elektronmikroszkóp). Ha ez a háló, mint azt fent leírtuk, oxidált alumíniumból, vagy ekvivalens 15 anyagból van, akkor az elektronképből szigetelt tértöltéseket vesz fel, melyeknek nagysága a megvilágítás eloszlásától függ. Ennek következtében az (1) nyílások a (2) rácsról megfelelő vezérlőfeszültséget kapnak (az előkészítés ideje). A kép 50 letapogatásának fennmaradó ideje alatt az (1) katódát segédfényforrásból igen erősen világítjuk meg, úgyhogy a katóda eközben egy bizonyos, erős elektronáramot ad le, mely az egész képkereszt- 55 metszetet homogénen kitölti. Ezt az áramot azonban már nem a (2) rácsra, hanem az elektródapotenciálok megfelelő megválasztásával a (3) anódmozaikra gyűjtjük. Azoknak a különböző vezérlő- 60 hatásoknak következtében, amelyeket a változóan feltöltött (2) rácsnyílások az azokon áthatoló elektronáramra kifejtenek, az időegységben a (3) szerkezeti elem elemi anódáira a kép világosságának meg- 65 felelően ingadozó értékű villamos töltések áramlanak. Az ennek következtében a rendelkezésre álló idő alatt a (3) szerkezeti elemen tárolt töltésképet a fent leírt módon a katódsugár kiértékeli. 70 Szabadalmi igény: Katódsugárcső távolbalátók képletapogató berendezéseihez, mely a tárolás elvével dolgozik, szigetelt elemi kapacitásokból álló, célszerűen rácsalakú 75 raszterfeJülettel, amelyen egy elektronképet tárolunk, melyre jellemző, hogy ez a vezérlőrácsként való kapcsolásra alkalmas tároló (2) nem modulált oly elektronáram útjában van, 80 mely elektronáram keresztmetszetének szélessége megfelel a tároló szélességének, a tárolóval szemben ugyancsakszigetelt elemi kapacitásokból álló anódamozaik (3) van elrendezve,mely- 85 nek egyes celláihoz a képpont világossági eloszlásának megfelelő részáramok vannak vezetve, jellemezve továbbá az anódamozaikot (3) hátsó oldalán letapogató, képpontszerűen 90 nyalábolt katódsugarat (4) létesítő eszközökkel, mely katódsugár kitérítemezők hatásának tehető ki. 1 rajzlap melléklettel. Pallae nyomda, Binlnppst.