118189. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, villamos rezonátorként működő üreges testtel

118189. 3 fellépő csillapító veszteségsugárzós elkerülésére különféle megoldásokat adunk meg, amelyeket a kiviteli példák kapcsán ismertetünk. A találmány további jelleg-5 zetességei a kiviteli példák leírásából adódnak. A találmány példaképeni kiviteli alakjai a rajz 1—4b. ábráin láthatók. Az 1. és 2. ábrák vázlatosan é® metszet-10

ben oly üreges-test-rezonátorokat mutatnak, amelyeket két, egymástól elszigetelt fémtest határol és amelyeknek sugárzási veszteség elkerülésére rövidrezáró kondenzátoraik vannak. 15 A 3. és 8a. ábrák a 2. ábra szerinti rezonátorral ellátott, a fékmezős kapcsolásban való gerjesztésre alkalmas elektroncső hossz- és keresztmetszetei, a 4. ábra a magnetronkapcsolásban vaJő 20 gerjesztésre alkalmas elektroncső hosszmetszete, a 4a. és 4b. ábrák pedig annak keresztmetszetei. Az 1. ábra különösen egyszerű, csillapításmeinites, aránylag nagy hullámellen-25

allásiú üreges-test-rezonátort tüntet fel. E rezonátor az (1) hengérkpndenzátorból és az egymenetű, magábazárt (2) torusztekercsből, mint önindukcióból áll, amely az uItranagyfrekvetnei a számára rövid-30

zárlatként működő (3) henger kondenzátorral kettéosztott. Az (1) kondenzátor mindkét hengerének rendeltetése, hogy elektródaként működjék. Minthogy az elektródák köze általában az elek-85 tredaszerkezetre való tekintettel választandó meg és nem méretezhető annyira szűknek, amint az a (3) kondenzátornál lehetséges, ennélfogva az elektródák nyitott végén fellépő sugárzási veszteség el-40 kerülésére ajánlatos az 1. áibra szerinti két elemet a 2. ábra szerinti szimmetriás elrendezéssé összetenni. Az (1') hengerkondenzátor szolgáltatta elektródakapacitás ez esetben mindegyik oldalon szim-45 metriásan csatlakozik az egymenetű (2). ill. (2') toroidtekereshez, amely az elektródák közötti egyenfes&ültségre való tekintettel egy-egy (3), ill. (3') kondenzátorral kettéosztott. Ily elrendezéseknél, a 50 központos Lech er - vezet ékk el ellentétbein!, a rezgőkörnek a kapacitása & minimumra, nevezetesen az elektródafelületek által megkívánt minimumra korlátozható. A toroidnak az üreget alkotó két része gya-55 korlatilag induktivitásként működik, amelyeknek mágneses folyama, mint gyűrűsfolyam futja át az 1. és 2. ábrán feltüntetett keresztmetszeteket. Az 1. ábrán példaképpen feltüntettük, hogy miként folyik át az (a) pontokkal jelölt mágne- 60 ses folyam a toraidon. Az itt feltüntetett kiviteli példánál )a mágneses folyam tehát a rajz síkjára merőlegesen folyik, a rezgőáramok útját pedig a (b) nyilak jelzik. A (3) és (3') kondenzátorok sízabad 65 végein a sugárzási veszteség gyakorlatilag elhanyagolható. Központos Lecherféle vezetékkel szemben az elrendezésnek az az előnye, hogy axiális x—x irányban rövidebb lehet. A Lechar-vezetéknél az 1., 70 ill. 2. ábrán feltüntetett (s) hosszt a hullámhossz 14 részével kellene egyenlőnek venni, míg az 1. és 2. ábra szerinti elrendezésinél az .(s) hossz a hullámhossz y4

_ részénél lényegesen kisebbre választható. 75 A 3. ábra a 2. ábrának megfelelő üregest est-rezonátorral ellátott elektroncsövet mutat. A tengely körül szimmetriás elrendezés közepén a (4) katód hajtűalakú izzódrót 80 alakjában, a két (5) és (5') szetg között van kifeszítve. Az izzó katódot és a szegeket koncentrikusan (6) fémcső veszi körül, amely középső részében a tesagelylyel párhuzamosan futó pálcákból álló 85 (7) ráccsal ellátott. Magát a (6) fémcsövet ismét rotációs-szimmetriás fémtest veszi körül, amelynek (8) része elektródaként és a kondenzátor részeként,. Ö) részei pedig egymenetű torusztekeresekként 90 ég a rezonátor önindukciójának részeként szolgálnak. A rezonátor alsó végéhez csatlakozó csőalakú (10) rész a (6) csővel rövidre.záró kondenzátort alkot, a rezonátor felső végéhez csatlakozó csőalakú 95 (11) rész pedig a (6) csővel csekély hullámellenállású koncentrikus energiavezetéket képez. Az energiavezeték hosszát célszerűen a hullámhossz negyedrészével egyenlőnek választjuk. A (6) belsővezető 100 felső vége a (12) 1 :/4 hosszúsága antennába, a (11) külsővezető felső véige pedig az antennaáram kapacitív átvezetésére való (13) leimezíbe megy át. Avégből, hogy a, csőnél a külön vákuum- 105 edényt elkerüljük, az emergiavezeték felső vége (14) üvegráolvasztással vákuumzáróan lesárt ós a rövidrezárökondenzátor külső vezetőjéhez az alsó végén a (15) üyegcsatlakozás van hozizáolvasztva, 110 amelyen át a (16) áramhozzávezetések a cső belsejébe vannak vezetve. A (15) üvegcsatlakozás a csőnek vákuumszivattyúhoz csatlakozására célszerűen a (17) csatlakozóvéggel ellátott. A vákuumedény 115 tehát lényegileg a esőnek, külső fémköpenye. -Á cső veszteségsugárzásának csökken-