118057. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

nyo® átmeneteit alkot. A sajátosságok (pl. a i'ényívszűkülés mérve) az átmeneti körzet mentén fokozatosan is változhatnak. Az aminoplasztrészeknek különböző sajátosságú 'fokozatokban való alkalmazásával kapcsolatban felületeiknek a célnak megfelelő folyadékokkal való megnedvesítess is előnyös. Folyadékrétegniek a nagyáramhelyen, a fónyívtér falán való alkalmazása e falat a fényív melegével szemben jól megvédi. Ezzel a leégés a minimálisra csökkenthető. A kisáram-oltóhelyen a folyadék elgőzösitóséveil bekövetkező járulékos nyomásemelkedés kívánatos. A fényív tartama csökken. Az; elhasználódás számos egymásra következő kapcsolásnál is csekély marad. A 11. ábra szerinti elrendezés a 10. ábra szerintitől lényegileg abban különbözik, hogy a (88) ós (40) részekből álló töltőcsap, a 3. ábra szerinti foganatosítási alakhoz hasonlóan, a mozgó (32) kontaktussal összekötött. A 11. ábra a kapcsolót oly helyzeitben mutatja, amely megközelítőleg a nagyáram-oltás pillanatának megfelelő. A fényív a (40) és (41) részek közötti, viszonylag keskeny gyűrűalakú térben ég. A (41) fal kevés vagy egyáltalán semmi gázt nem ad le. Kisebb áramoknál a. fényív még ég, amikor a vastagabb (38) rész a (39) aminoplasztesőbe ér. Az oltás főként a (38) és (39) részek közötti gyűrűalakú térben megy végbe. A (39) falrészt gázt nagymérvben leadó anyagból készítjük és azt lehetőleg kioserélhetően alkalmazzuk. Az oltást továbbá a (38) és (41) résziek közötti fénvívtér is hatásosan elősegíti, mert a (38) esaprész is gázt nagymérvben leadó anyagból van és a (38) és (41) részek között a rés eléggé szűk. A 12. ábra a 10. és 11. ábra szerinti (38, 40) föl főcsapot külön tűnteti fel. Ennél a tartótest a mechanikailag ellenállóképes szigetelőanyagból, ni. keménypapírból, vagy keményszőttesből készült (42) rúd. E rúd fölé két, gázt leadó anyagokból, különösen aminoplasztokból készült (40) és (38) csődarab van tolva. E csövek anyaga különböző vtagy pedig egytforina lehet, amikor is a (40) nagyáram-helyen túlságos gázképződést úgy kerülünk el, hogy a kapcsolócsapátmérőt a (38) kisáramirhelyhez viszonyítva csökkentjük. A (38) ós (40) csövek harántirányban részekre osztottak is lehetnek; ezzel a tengelyirányban fellépő repedéseket elhatároljuk. Ügy is jár- eo hatunk el, hogy a (38) ós (40) csöveik felületébe ágyazva fémiből vagy más szilárd, gázt le nem adó anyagokból készült kötést rendezünk el, amely esetleg fellépő repedéseknél a részeket összetartja. A (38) 66 és (40) csöveket a (43) anya rögzíti a (42) szigetelőesapon. Az aminaplasztrészek használata folyadékkapcsolóknál is különösen előnyös, még pedig mind a szigetelő kapcsolófolya- 70 dókkal működő kapcsolóknál, pl. olajkapcsolóknál, mint pedig a vezető folyadékkal, különösen vízzel működő kapcsolóknál. Olajkapcsolóknál a fényívnek az aminoplasztokra való behatása követJkez- 75 tében felszabaduló nitrogén, az olajat megjavítja és konzerválja. További előny, hogy az aminopliajsztr észeket a fényívhez közel hozhatjuk, anélkül, hogy a felületek szétrombolása következnék be a vezetőpá- 80 lyáknak a fényív behatása alatti megrepedez,ése vagy beégése következtében. Vizes kapcsolóknál a nitrogén, amelynek ionizációs hőmérséklete különösen magas, az oltóközeg szigetelőképességót lényegesen 85 fokozza, továbbá fagypontját lejebb szállítja. E hatások elérésére célszerűen, úgy járunk el, hogy a folyadékkapcsoló fényívoltó berendezésének szerkezeti részeit, különösen az oltókamfrákat, kapcsolócsöve- 90 ket, töltőcsapokat, stb. aminoplasztokból állítjuk elő vagy pedig felületeiiJket aminopl asz tokkal burkoljuk. Ebben az irányban fokozott hatást érünk el úgy, ha a találmány további 95 foganatosítása módja szerint a kaposolófolyadékban nagy nitrogéntartalmú anyagokat oldunk fel, illetve emuigálunk. A fémimleintes sók közül különösen az, ammónium- és hidrogénvegyületek, pl. az am- 100 moniumkarbonát, vagy ammioniumnitrát jönnek tekintetbe. E sók magukban véve robbanékonyak lehetnek, mjert azokat a találmány szerint csak folyadékban, különösen vízben feloldva alkalmazzuk és 105 így mindennemű robbanási veszélyt kizárunk. Sőt ezeknek az anyagoknalk nagy bomlási gyorsasága kívánatos ás, mert ezzel erélyes és űtésszerű, pillanatnyi gázképződést biztosítunk. no Szerves anyagok hiasználatlánál célszerűen oly anyagok jönnek tekintetbe, amelyek lehetőleg kevés szenet tartalmaznak, minthogy egyébként a koromképződés veszélye áll fenn. Ez okból olyan anya- 115 gok, mint amilyenek, pl. a szénhidrátok