118057. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító
(cukor, stb. alkoholok (glicerin, stb.) az oltás elősegítésére nem alkalmasak. Ezzel szemben különösen alkalmasak a nagy nitrogéntartalímú szerves anyagok, pl. 5 acetamid, acetiléndiamin, farmamid, metilnitrát és elsősorban karbamid és annak származékai) pl. tiokarbamid, metiltiokarbamid, stb. Ezeknek a szerves anyagoknak a sókkal szemben rendszerint <X Z clZ 10 előnyük, hogy a víz vezetőképességét egyáltalán nem, vagy csak kissé fokozzák Előnyös továbbá magukban véve folyékony anyagok használata is, mert ezzel lehetetlenné tesszük a járulókois anyagok kikris-15 tályosodását, illetve kiválását. Ezek az agyagok az oltókópesség fokozásán kívül magában véve ismert módon a kapcsolófolyadék 'fagypontját is leszállíthatják. Az anyagok megválasztásánál az a lónye-20 ges, hogy sem maguk az anyagok, sem pedig bomlási termékeik a szigetelést vagy a kontaktusanyagofc ne támadják meg. Olajkapesolóknál előnyös, ha a hozag-25 anyagok lényegesen alacsonyabb hőmérsékleteknél bomlanak el, mint az olaj. Ebben az esetben a, fény ív körül az elgazosodó anyagoktól származó gázbuborék keletkezik, amely az olajnak a féuyívvei 30 való érintkezését megakadályozza. Az olaj ekkor lényegében szigetelőként hat, míg az oltófuvatást az elgázosodó anyag, pl. az aminaplaszt, vagy az ehhez adott folyékony anyag vagy mindkettő végzi. 35 A 13. ábra ilyfajta foilyadékkapesolót mutat; ennél a helytálló (1) kontaktus az oltókami'aszerű (53) tartányban van, amelynek egyetlen (54) nyílása szígetelőfúvóka alakú. E nyíláson van a (2) kap-40 csalócsap úgy átvezetve, hogy a nyílást megközelítőleg elzárja. Az (53) kamrában a kontaktushelyet körülvevő, vezető vagy nemvezető (55) kapcsolófolyadék van. Avégből, hogy a fényívnek a kapcsoló-45 folyadékra kifejtett hatását összpontosítsuk, a fényívet az (56) szigetelőcsöben húzzuk. Ebben a csőben a kapcsolási folyamatnál bizonyos csekély folyadékmennyiség van, amely az (57) csatorná-50 'i0 n át hatolt be. Ez a folyadéklekapcsolásnál elgazosodik, illetőleg elgőzölög és a gáznj-omást az (58) térben megnöveli. Az (58) térben tárolt, nyomás alatti gáz-, illetőleg gáz-gőzkeverék az (54) fúvókán 55 keresztüláramlik és a fényívet kioltja. Az (56) kapcsolócső aminoplasztból van. Ennek következtében a fényív melegének hatása alatt a cső falaiból is gázok fejlődnek, ami az oltást elősegíti. Célszerűen az (53) oltókamrának a falait is aminoplaszt- t>0 tal béleljük. A kapcsolócsövet lukacsosan is készíthetjük, úgyhogy külön (57) nyílások elrendezése felesleges. A fényív ebben az esetben a lukacsokban levő folyadékot gőzölögtetí el. Az eközben ke- 65 letkező gázok és gőzök a kapcsolócső felületét védik. A lukacsos vagy nedvesített kapcsolócső alkalmazásának különös előnye, hogy a kapcsolási folyamat közben keletkező gázokat és gőzöket ponto- 70 san adagolhatjuk, úgy hogy korlátlan nyomásemelkedés nem következhet be. Hasonló folyadékkapesolót tüntet fel a 14. ábra, amelynél a folyadékoltáson kíviil járulékosan ható (59) oltócsövet alkalma- 75 zunk. A (2) mozgó kontaktus itt, úgy mint az 1. és 10. ábra szerinti foganatosítási alaknál, esőalakban, készül és gyűrűalakú fényivtérben mozog, amelyet az (5!)) cső és a (GO) szigetelőtöltőcsap 8C alkot. A fényív eleinte az (1) és (2) kontaktusok között az (55) oltófolyadékban lép fel. Az eközben keletkező gázok és gőzök az (58) térben a gáz nyomását megnövelik. Azután a fényív az (59) és (60) 8c részek közötti gyűrűalakú fényívtérbe húzódik. Ennek a térnek a falai gázt leadó anyagokból, nevezetesen aminoplasztokból vannak. A kapcsolócső, valamint a töltőcsap is lukacsos és a kapesolófolya- 9< dékkal átitatott lehet, úgy hogy ebben a térben is bekövetkezik a folyadék elgőzösítése. Ennél az elrendezésnél a fényív oltása tehát egyrészt annak a gyűrűalakú oltótérben bekövetkező szűkítése folytán, 9; másrészt pedig ebben a térben az (58) térből történő Mvatás folytán következik be Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos árammegszjakító, amelynél a fényív szigetelő részekkel ós különösen 1 oly szigetelőrészekkel jön érintkezésbe, amelyek a fényív hatására a fényívolitásra felhasználható gázokat vagy gőzöket adnak le, azzal jellemezve, hogy a szigetelőrészek, legalább a 1 fényívnek kitett helyeken, oly műgyantákból vannak, amelyek nitrogént kémiai alkatrészként tartalmaznak. 2. Az 1. igénypontban védett villamos árammegszakító foganatosítási alakja, ] azzial jellemezve, hogy a fényívnek kitett szigetelőrészek, ú. n. aminoplasztokból, vagyis oly műanyagokból vannak, amelyeknek kiindulási ter-
