118026. lajstromszámú szabadalom • Szabad szigetelő légközű kikapcsoló

118026. oldalnézetben — a találmány .szerinti kapesalóelemek, a 2. ábrán — metszetben — a kapcsolóelemek egy változata, a 5 3. ábrán a kapcsolónak forgó kapcsolókönt való elrendezési elve, a 4. ábrán a találmányi elvnek egy kéit lengőkaros teljesítménykapcsolóra való alkalmazása, az (0 5. ábrán a kapcsolónak kettős (két sorbakapcsolt egységből álló) kapcsolóként való kiképzése, a 6. ábrán a kapcsolónak két lengőkarral és az elektródok mozgásirányában történő 15 oltóközegkilépéssel való kiképzése, végül a 7. ábrán a kapcsolónak két, nyitási helylyel és kétkarú leng őr ésszel való kiképzése láthatók. Az 1. ábra szerint a gáznemű vagy fo-20 lyékony, pl. nyomógázból, szénsavból, vízből, víz ős gőz keverékóből stb. álló oltóközeg vezetésére való fúvókaszerű vezetőrészben a. pálcaalakú (2) elektród van' elrendezve, amely a kapcsolási fo-25 lyamnt bevezetésér© tetszőleges módon elmozgatható, különösen eltolható. A (2) elektród, mozgatása a mindenkori oltóközeggel. ill. tisztán erőművileg működtetett (4) dugattyúval történhetik. Kikap-. 30 csokiskor egy engergiatároló tölthető fel, pl. a (7) rugó terhelhető, mely a felhalmozott energia felszabadítása folytán az önműködő visszavezetést eszközli. A (2) elktród végén a különösen hő-35 álló és ellenállásképes anyagból, pl. wolframból, vagy wolfram-vézötvözetből stb. való (5) csúcs van,, míg a csőszerű (3) vezetőrósz szigetelőanyagból állhat, illetve szigetelő bevonattal lehet, ellátva. 40 A vezetőrész és a (2) elektród közt képződő gyűrűkeresztmetszetű térben az áramló ollóközeg a (2) elektródot a berajzolt nyilak irányában ós pedig kikapcsoláskor az elektródmozgással 45 ellentétes irányiján körülöblíti. A (3) veziétőrész a gömibsüvégalakú (1) ernyőben folytatódhatik, mely a villamos tér homogénné tételére szolgálhat. A fúvókának.. különösen az (1) ernyő felülete 50 közelében. (16) szűkülete van, mely az egvik oldalról a fúvóka hengeres belső falába, a másik oldalról pedig folytonos bővulettel az (1) ernyőbe megy át. A (16) szűkítés jelentéfkeny előnyöket biztosít, 55 melyek abban állanak", hogy az elektródok széthúzásakor a levegő átlépése el van zárva s így nyomásem'elkedés nem történhetik s a fényív energiája is csökkentve van. A (3) vezetőrész, ill, fúvóka s az (1) ernyő közös szerkezeti részt is 60 képezhetnek, így különösképen egy szigetelőanyaggal bevont fémdarabból is állhatnak, A (2'j ellenelektród, tartozékaival (mint pl. vezetőrésszel, ernyővel stb.) együtt, a 65 (2) elektróddal s ennek megfelelő tartozékaival azonosan képezhető ki -azonban, mint az 1. ábra mutatja, úgy is kialakítható hogy bekapcsolt állapotában a (2) elektródot, ill. ennek csúcsát teljesen vagy 70 részben körülveszi, amiennyiben, pl. a végének kehelyailakja van. Kikapcsoláskor a (2) elektród a fúvóka (16) szűkítése mögötti térrészbe jut, ahol az oltóközegnek egyrészt nagy nyomása, 75 másrészt nagy áramlási sebessége van. E helyen a vezetőrésznek már bővítése lehet. Ily módon az elektródok az oltóközeg áramlásával szemben a fúvókák legszűkebb 'keresztmetszetű helyei mögé lesznek 80 visszahúzva. Az elektródok fúvásával egyidejűleg az oltóközeg (pl. az 1. ábrán 1 átható nyilak irányában) a (4) dugattyú (24) vezetékének belsejébe jut, s ennek következtében az elektróddal összekötött (4) 85 dugattyút a rugóhatás ellenében a (16) szűkítéstől eltolja. E közben az (1) ernyők egyenlőre helyben míaradnak, úgyhogy együtt egy nagynyomású teret határolnak. el. Az elektródok bizonyos mértékű 90 szétválása után a (2') elektród ernyője, elektródjával együtt, a (2) elektródtól távolítható, hogy a szükséges szigetelőköz szabad levegőn legyen előállítható. A 2. ábra szerinti kivitelnél a kapcsoló 95 mindkét elektródja, megtelelő alkatrészeikkel együtt, azonosan van kiképezve. Az 1. ábrával szemben az (1) ernyők a helybenmaradó elektródokhoz képest is eltolhatók, annak folytán, hogy az ernyő 100 és a hozzá tartozó elektród közt ai (9) vezeték létesít vezetést. Az (1) ernyő eltolá:sa a (9) vezeték (28) karimájára támaszkodó (8) rugókkal eszközölhető. A kapcsoló bekapcsolt állapotában mindegyik 105 elektród csúcsa az ernyőfelület szintjében van, ill. abból egy kissé kiáll. Kikapcsoláskor az egymással szembenálló elektródok annak következtében hozhatók a fúvókaszűkítés mögé, hogy (8) rugók hatása 110 alatt az ernyők az elektródokhoz képest helyzetüket változtatják; e viszonylagos •„. mozgás első részében az ernyők mindazonáltal nem válnak el egymástól. A 2. ábra é mozgási fázisnak felel meg. Mialatt 115 az elektródok egymástól már el vannak