118005. lajstromszámú szabadalom • Uszó híd
2 118005. hát úgy vannak szerkesztve, hogy mind a vonó-, mind pedig a nyomóerőket felvehessék. Ha az ívborda két tagból áll, akkor a csúcspontján levő csukló szintén 5 olyan szerkezetű, hogy úgy a húzó-, mint a nyomóerők felvételére alkalmas. Az úszó íves híd eszerint mechanikai értelemben egyesíti magában a szokásos ívelt hidak és függő hidak minden előnyét. 10 Ha az ismertetett hídszerkezettel hajóforgalmat lebonyolító víziutat hidalunk át, a vízijárműveknek azzal biztosítunk szabad utat, hogy az egyik part mellett néhány helyhez kötött, közönséges pilléren 15 nyugvó ívet létesítünk, amelyek a víziút közepe felé egymás mellett sorakoznak mindaddig, míg a meder elegendő mély (pl. 10 m) ahhoz, hogy a híd alatt még nagy vízijárművek is akadálytalanul elha-20 ladhassanak. A pillérek végén szokásos módon működő billenő- vagy emelőív van. Közvetlenül e mögött létesítjük az úszóhíd első helytálló támpontját, ahol az egyvagy kétrészű vízszintes ív alakjában ki-25 alakított híd kezdődik. Ha a híd kétrészű, úgy ezeket a részeket csak az ív csúcsán kötjük össze. A másik iparton van a másik támpont elrendezve, amelyhez a híd másik végpontja 30 csuklósan csatlakozik. A parti végek csatlakozó szervei az ív és a támpont közöLt átviszik azokat az erőket, amelyek az ívre ható különféle terhelésekből erednek. A következőkben rész-35 letesen ismertetett csatlakozó-, illetőleg kapcsolószervek igen teherbírók és úgy vannak szerkesztve, hogy a híd teste az árral együtt emelkedhet és süllyedhet. A kapcsolók csuklóit a vízzel szemben gumi-40 ból vagy egyéb alkalmas anyagból készült pajzsokkal védhetjiük. Ha az ív bordája kétrészű, akkor oly eszközökről is kell gondoskodnunk, amelyek az ívet haránitirányban lényegileg egyensúlyban tartják, 45 ha pl. valamilyen mozgó teher a híd egyik bordáján van. Továbbá arról is gondoskodnunk kell, hogy a rendes forgalom a híd támpontjain és az ívek kapcsolati helyén akadálytalanul átjuthasson. 50 A találmány néhány kiviteli alakját a rajz ábrái mutatják, még pedig az 1. ábra a vizén nyugvó íves híd vázlatos oldalnézete, a 2. ábra a betonívnek az 1. ábra 2—2 55 vonala mentén vett harántmetszete, a 3. ábra az ív csúcspontjának szerkezete, valamint az ívek bordái közötti rugalmas kapcsolat metszete, a 4. ábra a csúcspont kapcsolószerve hosszmetszetben, amely az ívborda két ré- 60 szének összekötésére alkalmas, az 5. ábra a hídtest felületének dilatálását lehetővé tevő része metszetben, a 6. ábra a híd csúcspontjának oldalnézete azzal a kiegyenlítő szerkezettel, 65 amely a csúcscsatlakozást torziós feszültségektől mentesíti, a 7. ábra a híd és a parti betontámpont közötti összekötőtag oldalnézete, a 8. ábra végül a kapcsolótagokat, vala- 70 mint a tag és a híd közötti összekötőszervet felülnézetben és metszetben mutatja. A hidat vizén nyugvó, kettőnél inem több 9 részből álló ív alkotja, mely két rész az ív csúcspontján rugalmasain van egy- 75 mással összekötve és két végén csuklósan van az erős (10) parti támaszokhoz erősítve. Az 1. ábrán feltüntetett kihúzott vonalú és szakadozott vonalú nyilak a szél és vízáramok változó irányát jelzik. A (9) 80 borda anyaga a felvett példában beton. A két rész a betontechnikában ismert, bevált eljárással egységes egésizként van felépítve,1 még pedig úgy, hogy a vízen úszik. A szerkezet cellás és mélyen az anyagba 85 ágyazott rudakkal és lemezekkel megfelelően merevített. Az ívbordák függőleges válaszfalakkal vagy merevítésekkel úgy vannak kiképezve, hogy a rajtuk végigvonuló, pl. 10 méLer széles (11) úttestnek kellő 90 szilárd aljzatát alkotjiák. Az úttest a szokásos kocsi, gyalogjáró, villamos jiárművek, sőt gőz- vagy villamos vonatok forgalmának lebonyolítására is alkalmas és két oldalt a felszökő tajték és víz ellen védő 95 falakkal is ellátható. A 3. ábrán feltüntetett, cellás szerkezetű ívrészeket a híd csúcspontjának környezetében úgy is kiképezhetjük, hogy a nyomott (13) tagok a csuklópontból sugár- 100 irányban futnak szét. A csuklót egy pár súlyos\(14) öntvény alkotja, melynek talplemeze a betontömbbel, abba mélyen besüllyesztett csapokkal, szilárdan van öszszekötve. A csukló két fele egymást át- 105 lapolja és (15) csap útjián van összekötve. Ily fajtájú ívelt hídnál a (15) csap játéka, hasonló szervek rendes működéséhez viszonyítva, igen kis mértékű. Hogy a csapot a liidalkatrészek harántirányú 110 helyzetváltozásából eredő, meg nem engedett feszültségek alól mentesítsük, amire akkor van szükség, ha pl. a híd csúcspontját a híd fcocsiútjiának egyik oldalán súlyos terhek közelítik meg, a híd felülé*- 115 tén, az egyik hídrészen, kétoldalt, kiegyirallítő szerkezeteket alkalmazunk, amelyek
