117951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumitalp előállítására

' Megjelent 1988. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117951. azAM. I/b. (Xl/b.) OSZTÁLY. — H. 9519. ALAPSZÁM. Eljárás gumitalp előállítására. Hungária Guttapercha és Gumiárugyár R. T. cég", Budapest. A bejelentés napja 1935. évi április hó 18-ika. A találmány lábbeliekhez, mint például cipőkhöz, bakancsokhoz, csikmákhoz stb. való gumitalp, mely az eddig ismeretes ilyen talpak többrendbeli hátrányától 5 mentes, valamint eljárás annak előállítására. Az eddig ismeretes gumitalpakat rendszerint présformában való sajtolással készítették éspedig akár darált (őrölt) vul-0 kanizált gumianyagból kötőanyagok segélyével, akár a készítendő talp alakjának nagyjában megfelelő alakúra kiszabott gumilemezekből. Általánosságban az utóbbi módon készített talpak, melyek> kel a sajtoláskor gyakran a sarkat is egyesítették, terjedtek el nagyobb mértékben, mert a gumilemez anyaga az előállítása folyamán kapott előkezelés folytán egyenletesebb szerkezetű és bármely 1 kívánt összetételben készíthető lévén, nagyon jó minőségű és a kívánt mintázattal jól ellátható talpak készítését tette lehetségessé. Az ilyen talpaknak, éspedig elsősorban azoknak, melyek aránylag kemény anyagból készülnek és/vagy vulkanizálás után válnak aránylag keményekké, egészben vagy részben gumiborítású vászoncipőkhöz való felhasználásánál és egyéb olyan esetekben, mikor a formában alakított talp végleges vulkanizálása nem a présformákban történik, azt tapasztaltuk, hogy a talpak elhúzódnak, illetve a végleges vulkanizálásnál alakjukat változtatják. A cipővel együtt vulkanizált talpak esetén ez rendszerint a cipő hátrányos alakváltozását idézi elő. E jelenség okát kutatva, azt az úgynevezett ,,Kalanderkorn-Effekt"-ben véltükfelismerni, mely lényegileg abban van, 40 hogy a gumilemez anyagának szerkezete nem homogén, hanem — a hengerelt egyéb anyagoknál ismert módon — más a kalanderezés irányában, mint az azzal szöget bezáró, pl. az erre merőleges irány- 45 ban. Erre a felismerésre az a megfigyelésünk vezetett, hogy a talpak a végleges vulkanizáláskor a kalanderezés irányában összehúzódnak. E felismerés alapján a talp két, három vagy több, kalandere- 50 zett gumilemezből való, olyan rétegből áll, melyek közül legalább kettőnek kalanderezési iránya egymást keresztezi, azaz egymással 0 és 180° közötti, célszerűen 90°-os szöget zárnak be. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen talpaknál az elhúzódás csökkenése már akkor is észrevehető, ha az egyes rétegek, azaz lemezdarabok kalanderezési irányai egymással 20°, illetve 160° körüli szöget zárnak be 60 (minthogy a kalanderezési irányok értelme természetesen közömbös). A vulkanizáláskor bekövetkező összehúzódás meggátlására rendszerint elegendő, ha a talpat két olyan darabból, 65 pl. összesajtolás útján, készítjük, melyek kalanderezési irányai egymást keresztezik. A gumiból vagy gumiborítású textilanyagból készült cipőfelsőrésszel való jó 70 egyesíthetőség miatt azonban •— ilyen felsőrészű lábbeliekhez való talpaknál -— célszerű lehet, ha a talpat három rétegből készítjük, melyek közül kettő a fentismertetett alkatú, a harmadik réteg 75 pedig, melyet e kettőre helyezünk és a