117825. lajstromszámú szabadalom • Önbefűző vetélő, automata szövőgépekhez
HÁGTAK KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117825. SZÁM. Xiv/b. OSZTÁLY. — If. 3217. ALAPSZÁM. Önbefüző vetélő, automata szövőgépekhez. Neumann János Béla üzemvezető főgépész, Soroksár. A bejelentés napja 1937. évi május hó 14-ike. Az önműködő, cséveváltós szövőgép megszerkesztésével egyidejűleg a vetélőket is fel kellett szerelni olyan készülékkel, amely a kiváltott csévék fonalát 5 üzemközben, önműködően beíűzi a vetélőbe. Bár ezek az úgynevezett önbefűző-, egyben fonálvezető szerkezetek azóta sokat fejlődtek és manapság számos kiviteli alakjuk ismeretes, mind amellett még 10 mindig gyakori fonálszakadásnak az okozói. Legnagyobb részüknek hátránya az is, hogy tömör fémöntvényből készülnek, tehát súlyosak és hátrányosan befolyásolják a vetélő egyensúlyát, nagy hely-15 szükségletük miatt pedig annyira el kell gyengíteni a vetélő testét, hogy azok élettartama alig Vs-a m ás vetélők élettartamának. Mind eme hátrányos tulajdonságoktól 20 teljes mértékben mentes a találmány szer rinti önbefűző vetélő. Amellett, egyszerű kiviteli alakja folytán, előállítási költsége is lényegesen kisebb amazokénál, beszerelése is sokkalta könnyebben elvégezhető J5 és végül alkalmazásával a hulladék veszteség a ritkább fonálszakadás folytán alig 20%-a az eddigi veszteségnek. A mellékelt rajz a találmány szerinti önbefűző készülékkel felszerelt vetélőt ÍO mutat be. Az 1. ábra a vetélőt oldalnézetben, a 2. ábra felülnézetben tünteti fel. A 3. ábra a vetélőnek az X—X tengely síkjában való hosszmetszete, a ,5 4. és az 5. ábra pedig a vetélőnek az y•—y, illetve a z—z tengely síkjában való keresztmetszete, a cséve felől nézve. Az ábrákban látható (1) vetélőtest, a (2) cséve, a csévét rögzítő rugós (3) pofák 40 és a (4) sín ismert kivitelűek. Ugyancsak ismeretes elrendezésben van kialakítva az (1) vetélőtestben a (2) csévét befogadó (5) véset a (6) szőrzettel, valamint a tapintószerv részére a (7) véset. Az újszerű- 45 ség a (2) csévéről lefutó (8) fonál önbefűzését végző, fonálvezető szerkezet kialakításában van. A tulaj donképeni önbefűző, egyben fonálvezető az (1) vetélőtest (5) véseté- 50 ben közvetlenül a (2) cséve előtt elrendezett (9) fémlemez, amelybe spirális alakú (10) horony van vágva. Minthogy a spirális menetiránya, (belülről-kifelé) a (2) csévéről lefejtődő (8) fonál menetirányá- 55 val ellenkező, a (8) fonál, lefejtődés közben önmagától belefut a spirális legbelső körébe és onnan többé ki nem szabadulhat. A spirálisból kifutó (8) fonál, a vetélőnek nyílirányú mozgásakor, a (11) 60 vájaton át belecsúszik a kúpos kiképzésű (12) furatba, ellenkező irányú mozgásakor pedig, megakadván a (13) csúcsban, a (14) vájatba kényszerül, majd a vetélő második nyílirányú mozgásakor bele- 65 fűződik a vetélő mellső oldalán a (14) vájat kifutójában elrendezett (15) spirálhuzalba, melyből többé ki nem szabadulhat. A (11) vájat, mint a 2. és 4. ábrában 70 látható, érintőlegesen fut bele a (12) kúpos furatba, hogy a csévéről lefejtődő fonál a (11) vájatba befűzéskor könnyen beletaláljon. (L. 2. ábra.) A találmányszerűen alkalmazott (15) 75 spirálhuzal egyúttal megóvja a vetélő fa-
