117804. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
A találmányt a rajz kapcsán részletesen. ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány egyik célszerű kiviteli alakjának távlati képe, amelynél az 5 elektródák szerkezetének és elrendezésének világosabb szemléltetésére a falat részben eltörtük. A 2. ábra az 1. ábra szerinti cső vázlata, amely a cső gyakorlati alkalmazása ese-10 tén a különböző elektródák példaképeni táplálási módját tünteti fel. A 3. ábra a találmány másik kiviteli alakjának távlati képe és a 4. ábra vázlat, amely a találmány sze-15 rinti csőnek csillapító erősítőként való felhasználását mutatja. Az 1. ábrán látható villamos kisütőcsőnieik N-alakú légtelenített (1) tartánya van, amelynek egyik végén a (3) fényér-20 zékeny katóda alkotta elektronforrás, másik végén pedig az (5) kivezetőelektróda van. A bemutatott katóda természetesen csak példaképeni, minthogy az elektronok a készülékbe külső forrásból 25 is bevezethetők. A (7) sokszorozó-elektróda, amelynek felülete szekundér emisszióra képes, a tartányban az első (9) szár és e szárat a második (13) szárral összekötő (11) rész csatlakozásánál foglal helyet. A 30 (11) összekötőrész és a második (13) szár csatalakozásánál hasonló (15) sokszorozóelektróda van felszerelve. Mindkét sokszorozó-elektróda olyan elhelyezésű, hogy a szárak és az összekötőrész tengelyei 35 azzal egyforma szöget zárnak be. A (3) katódából kiinduló elektronok összpontosítására, gyorsítására és az első (7) sokszorozó-elektróda felé való irányítására a -katóda és az utóbb említett ©lek-40 tróda között elektronlencse van. Ezt a lencsét a katódával szomszédos, lyukazott (17) henger és az első sokszor ozó-elektródával szomszédos tartán,yszár belső falán alkalmazott (19) vezetőbevonat alkotja; 45 ezekre a lencserészekre megfelelő feszültségeket vihetünk fel. Amint a későbbiekben részletesebben kifejtjük, a katódából kiinduló primer elekronokat az említett elektron! encse íó-50 kuszba gyűjti és az első (7) sokszorozóelektróda felé irányítja, úgyhogy azt igen bő szekundér elektronemisszióra készteti. Hogy a szekundér elektronokat eUávo-55 lítsnk és azoknak ia második (15) sokszorozó-elektróda felé irányuló kezdeti sebességet adjunk, a cső (11) összekötőrószébe (21) gyorsítóernyőt iktatunk, amelyre pozitív feszültséget vihetünk Ifel. Az első sokszorozó-elektródátói kiinduló szekun- «o dér elektronok további gyorsítására és a második (15) soikszorozó-elektródán való összpontosítására második elektronlencsát alkalmazunk, amelyet az első sokszorozóelektróda és a második sokszoroaó-elek- 65 tróda között elhelyezett, egymástól közzel elválasztott (23) és (25) falbevonatok alkotnak. Ezekre a bevonatokra ugyancsak megfelelő feszültségeiket alkalmazhatunk. Az emiitett ernyő alkalmazása nem fel- 70 tétlenül szükséges. Ha azt elhagyjuk, akkor a sokszorozó-elektródával szomszédos elektronlencse nagyobb [feszültségen tartott első elemének szerepe az, hogy a szekundér elektronokat eltávolítsa és a kö- 75 vetkező sokszorozó-elektróda felé irányítsa. Szükséghez képest a tartány második (13) szára második összekötőrésszel helyettesíthető amely a (21) ernyőhöz ha- 80 sonló járulékos gyarsítóernyővel, valamint elektronlencsét alkotó elemekkel van felszerelve, és így a második sokszorozó-elektródából kiinduló elektronok ugyancsak összpontosíthatok és a harma- 85 dik sokszorozó-elektróda felé irányíthatók. A szemléltetés egyszerűsítésére azonban további sokszorozó-elektródákat nem ábrázoltunk és a második sokszorozó-elektróda közelében csak az (5) kivezetőelek- 90 tródát tüntettük fel. Megjegyezni kívánjuk azt is, hogy az elektronlencsóket alkotó elemek a tartányon kívül is elhelyezhetők, anélkül, hogy a találmánytól eltérnénk. 95 Ténylegesen kialakított csövünkben a fényérzékeny katódát tiszta ezüstből készült tárcsa alkotta, amelynek átmérője kb. 19 mm és vastagsága 0.25 mm volt. A lyukazott henger 32-es sízitaszövetből ké- 100 szült nikkelernyő volt; a gyorsító ernyőelektróda ugyanilyen anyagból készült. A sokszorozó elektródák ugyancsak tiszta ezüstből készültek és átmérűjük kb. 25 mm, vastagságuk pedig 0.25 mm volt. A 105 kivezetőelektróda célszerűen tantálból készült, annak átmérője kb. 19 mm és vastagsága kb. 0125 mm volt. A cső üzeménél a fényérzékeny elektródákat, a különböző sokszorozó-elektródá- 110 kat, a gyorsítóernyőt és az elektronlencse elemeit bármely rendelkezésre álló egyenáramú forrásból táplálhatjuk. Ezt az áramforrást a 2. ábrán a, (26) feszültségosstó jelképezi, amelynek negatív végéhez 115 a (3) katóda, pozitív végéhez pedig a (28) kivezetőellenállás útján az (5) kivezetőelektróda van kapcsolva. A 2. ábrából
