117804. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

láthatjuk, hogy a katódától kiindulva mindegyik elem a feszültségosztó fokozatosan pozitívabb pontjához van kapcsolva. Ez az összekötési mód előnyös, azonban 5 nem feltétlenül szükséges, mert lehetséges mindegyik sokszorozó-elektródát a vele szomszédos lencseelem kisebb f eszültségén tartani, továbbá a gyorsítóernyő el is hagyható. Másrészt, szükséghez képest, a 10 (17) hengert a (3) katóda feszültségén is tarthatjuk. Minthogy a lyukasztott (17) henger az első elektronlencsének a katódával szomszédos eleme, azt természetesen a eső belső 15 falán alkalmazott vezetőbevonat is helyettesítheti. Azonban a bemutatott alak előnyös, minthogy bármely forrásból jövő fény behatolását lehetővé teszi. Ez a fényforrás mozgó fényképészeti hangfel-20 jegyzéssel modulált vagy bármilyen más ingadozó fényforrás lehet, amely fényforrás ingadozásainak megfelelő erősített villamos áramot kívánunk előállítani. Teljesség kedvéért a következőkben az 25 1- ábra szerinti cső előállítási fokozatait sorjában ismertetjük. Először az üvegbúrát készítettük el a bemutatott alakban, mimellett a szárak végeit és a szárak közötti összeköttetést 30 nyitottan hagytuk, hogy abban a különböző elektródatartó lapított lábakat beforraszthassuk. Az üvegtest előkészítése után az üvegre felviendő fémbevonatok helyét kijelöl-35 tük és "az üveg belső oldalára az előzőleg felvitt jelek figyelembevételével a piacon kapható platinaoldatot vittünk fel. Az egész üvegtestet ezután kb. 400°-ig felhevítettük, hogy a platinaoldat fémes pltati-40 nára redukálódjék. Az előzlőeg leírt elektródákat a lapított üveglábak huzaljaira szereltük, majd az üveglábakat beforrasztottuk. A csövet kiszivattyúzás céljából nem ábrázolt esőcsonk útján nagyvákuu-45 mos rendszerrel kötöttük össze. Ezután a csőhöz nem ábrázolt összeikötőcsonk útján ugyancsak nem ábrázolt nyúlványt forrasztottunk, amely céziumvegyületből, pl. céziumkromátból való golyócskákat és 50 redukálószert, mint pl. aluminiumport vagy sziliciumport tartalmazott és amelyből a cézium a golyócskákról az összekötőcsövön át a cső főtestéhe juthatott. A csövet ezután 450°-om kiégettük és 55 egyidejűleg kiszivattyúztuk. A kemencének a kiégetési hőfokra való hevítése után a kiégetést kb. 80 percig folytattuk. Kiégetés után a csövet lehűtöttük és a csőbe kb. 1 mm higanyoszlop nyomáson kis mennyiségű tiszta oxigént vittünk be, 60 Ezután a katódát és a sokszorozó-elektródákat oxidáltuk úgy, hogy ez elemekből a cső más eleme íelé villamos kisülést létesítettünk mindaddig, amíg az elektródafelületek kékeszöld színezödést nyertek, 65 Ezt követőleg az oxigént kiszivattyúztuk és a céziumvegyületből való golyócskákat, valamint a redukálószert kellő mértékben felhevítettük, hogy a fémes céziumot szolgáltató reakció meginduljon, 70 majd a fémes céziumot a nyúlvány hevítésével a cső fő testébe hajtottuk. Ezután a csövet 200°-on kb. 10 percig ismét kiégettük, majd lehűtöttük. Végül a céziumot tartalmazó nyúlványt, valamint a légtelenítőreaiidszert a csőtől elválasztot- 75 tuk. Azt gondolhatnók, hogy a cézium a lencseelemekre és azokra az elektródákra is lerakódik, amelyeknek nem kell primer és szekundér emissziót szolgáltatnia, so Ez kétségkívül fennáll, minthogy azonvan a céziumnak valamely oxid, különösen ezüstoxid iránti affinitása nagyobb, a cső utolsó felhevítéseikor a cézium legnagyobb része a többi elemről az oxidált 85 ezüstelektródákhoz vándorol, amelyek azt felveszik. A cézium az ezüstoxiddal olyan vegyületbe lép, amely kellőképen állandó, bár a fellépő tényleges vegyi folyamatot pontosan nem ismerjük. 90 Az 1. ábra szerinti készülék ismertetéséből arra lehetne következtetni, hogy a cikk-cakk-alak szükséges. Ez azonban nem áll fenn, minthogy az elemek maguk cikk-cakk-pályán hengeres tartányban is % elrendezhetők. Ilyenfajta módosított készüléket mutat a 3. ábra, amelynél az 1. ábrának megfelelő elemeket ugyanazokkal a vonatkozási számokkal jelöltük. Megjegyzendő, hogy a bejelentést nem 10 korlátozzuk fényérzékeny katóda használatára, minthogy a találmány keretén belül azt bármely más megfelelő elektronforrással, mint pl. izzókatódával helyettesíthetjük és az elektronemisszió 10 megfejelő vezérlésére egy vagy több rácsot alkalmazhatunk. Minthogy a szakértő számára világos, hogy hogyan lehet a tartányba a fényérzékeny (3) katóda helyett vezérelhető termiónos elektron- ll forrást szerelni, ennek további részletezése fölösleges. Visszatérve a 2. ábrára, ha a fényérzékeny (3) katódára állandó vagy ingadozó fény esik, akkor abból minden 11 irányban rendezetlenül primér elektronok indulnak ki. Az első sokszorozó-elek-