117758. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő

kor a (232) tartányban vízszínt áll be. A 42. ábrán (a) a tartányíenék magassági helyzetét, (b) a leiolyócső csatlakozásának magassági helyzetét, (c) pedig a vízszint 5 megengedett alsó határának a magasságát jelöli. A főszabályozási körzet ettől a magassági helyzettől a vízszint megengedett felső (e) határáig terjed. Ez a szabályozókörzet két 1 okozatra oszlik, még-10 pedig a levegőszabályozásnak (c)-től (d)-ig és a lefolyásszabályozásnák (d)-től (e)-ig terjedő fokozatára. Az (e) szinten túl a biztonsági szabályozás jön működésbe, 15 Ha a vízszint pl. (d)-nél van, akkor megvan. a kívánt összhang, feltéve, hogy az első beállítás erre a középhelyzet re történt, A (15) szabályozószelep ekkor tágan nyitott, a (3) lefolyatószielep pedig 20 csak kevés vizet bocsát át. Ha ellenben a vízszint eimelkedik, akkor a (3) lefolyószelep mindig jobban nyit, még pedig annak a következtében, hogy a (41) vezérlődugattyúriid lefelé mozog és a (3) 25 szelepben az olajnyomás megnövekszik. Ha a vízszint még tovább emelkedik (3) fölé, akkor az olajnyomás a (38) körülvezetőszelepet zárni kezdi, úgyhogy a (33) hulláinfalú csőben emelkedő nyomás a 30 segédturbina bebocsátószelepét fojtja és a. szállított vízmennyiséget csökkenti. Ez a szabályozás a segédturbina megállásáig foganatosítható. A leírt szabályozási folyamat közben a 35 (15) fojtószelep a légcsatornában tágan nyitva volt. Ha azonban a vízszint a középállás alá csökken, akkor a (29) szabályozó a moist csökkenő olajnyomás következtében rugó vagy súlyhatás alatt a 40 légbevezetést a (15) szelep átállításával fojtja. A meghatározott tűzelőanyag-levegőviszonyra beállított (14) és (16) mérők hatása alatt egyúttal a (26) vezérlődugattyú olajnyomást vezet a szabályozó-45 szervre, amely a tüzelőanyagvezetékben a (13) szabályozószelepet fojtja. Ez a szabályozás egészen kis terhelésekig terjedőleg lehetséges. Ha a vízszint ennek ellenére is tovább csökken, akkor bizton-50 sági szabályozó jön működésbe, olykép, hogy a (41) dugattyútól vezérelt olajnyomás útján a (42) szelep, — esetleg a tüzelőanyagbevezetés teljes elzárásáig — fojt. 55 A 36. ábrán a szabályozóberendezésnek olyan foganatosítási alakja látható, amelynél a biztonsági szabályozó változó vízállásnál az előzőleg leírttól kissé eltérően befolyásolt. A 42. ábra szerinti vázlaton ez a szabályozás abban tért el az 60 előzőtől, hogy a 41. ábra értelmében végbemenő erősebb mérvű kibocsátásnak (d) ós (e) közötti körzetét a tápszivattyú rövidrezárása helyettesíti. A (23) vízállásszabályozó a (41) ve- 65 zérlődugattyút állítja be. A középső helyzetben a (15) levegő-fojtószelep tágan nyitva, a (43) körülvezetőszelep pedig zárva van. Ha a vízszint emelkedik, akkor a (43) körülvezetőszelep nyitni kezd, 70 úgyhogy most már a berendezés nem szállít minden vizet a gőzfejlesztőbe. A szabályozásnak ez a módja a fokozott vízleboesátással kapcsolatos melegveszteségeket, amelyek a 13. ábra, szerinti el- 75 rendezésnél fellépnének, elkerülhetővé teszi. A felső vagy az alsó biztonsági határ elérésénél működésbe jövő segédszabályozásnál a 35. ábrával kapcsolatban leírt rendszabályok alkalmazhatók. Ha a 80 vízszint a középállása alá sülyed, akkor a (43) körülvezetőszelep záródik, a (15) légszelep fojtani kezd és ezzel a (16) és (14) mérők útján a tüzelőanyagmennyiséget befolyásolja. 85 A 41. és 42. ábrákon a szabályozás egyenesvonalú lefolyása látható. A valóságban a szabályozás inkább a 43. ábra szerinti görbéknek megfelelően folyik le. A vonalak görbületét a vezérlődugattyúk- 90 nak a 38—40. ábrákon feltüntetett különböző kialakításával messzemenően befolyásolhatjuk. A 44. ábrán látható, hogy miképen működtethető egyetlen (23) szabályozóval kér 95 különböző vezérlődugattyú; itt még holt út is be van kapcsolva avégből, hogy a vezérlés csak késleltetéssel jöjjön működésbe, amint az a biztonsági szabályozóknál általában szükséges. 100 Szabadalmi igények: 1. Több párhuzamosan kapcsolt csőkígyóból álló kényszerkeringtetésű gőzfejlesztő, melynek csőkígyóiba a víz a fejlesztett gőzmennyisóghez viszo- 105 nyitva feleslegben vezetődik és mely csőkígyók folytatólagosan sugárzó- és érintkezési fűtőfelületet alkotnak ós valamennyien egyformán vannak fűtve, azzal jellemezve, hogy a csövek 110 az összes hűtőfal- és érintkezési fűtőfelületekben szorosan összefüggő csoportokként hajlítottak, amelyek egymás mellett fekve a felületet befedik