117596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lepárolható széntartalmu anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelésére

nyan forró alkatrészek elválasztása után, a hidrogénező gázokkal való főkezelésnek, előnyösen a gőzfázisban és célszerűen! helytállóan elrendezett olyan katalizátorok 5 jelenlétében, melyeket a találmány szerint állítottunk elő. A hidrogénező gázokkal való előzetes kezeléshez különösen a periódusos rendszer 4—8 csoportjaiba tartozó nehéz fé-10 mek szulfidjai, pl. a wolfram, molibdén, króm vagy kobalt szulfidjai alkalmazhatók, mint erős hidrogénező hatású katalizátorok. Alkalmazhatunk egyéb erős hidrogénező hatású katalizátorokat is. mint pl. 15 a periódusos rendszer 6. csoportjába tartozó fémek oxidjait. Az ebben az első fokozatban alkalmazott nyomások rendszerint 50—300 atm.-ig terjednek és a reakciófeltételek rendszerint olyanok, hogy kb. 20 20—50o/o vagy több alacsonyan forró szénhidrogén képződik, míg a maradék magasabban forró, hidrogénben gazdag olajból áll. Azonban olyan feltételek mellett is foganatosíthatjuk az 1. fokozatot, hogy az 25 alacsonyan forró alkatrészek képződését erősen visszaszorítjuk és főleg magasabban forró, hidrogénben gazdag terméket állítunk elő. A hidrogénező gázokkal foganatosítottfő-80 kezelésben a hidrogénben gazdag magasabban forró olaj előnyös módon alacsonyan forró szénhidrogénekké alakul. Ezt az átalakítást célszerűen gázlazisba-n foganatosítjuk. kb. 30—300 atm-ig terjedő 35 vagv nagyobb nyomáson és kb. 300°-tól 600* C»-ig" terjedő hőmérsékleteken. Az így kapott alacsonyan forró szénhidrogének kitűnő motorhajtó anyagok, különösen jó sajátságokkal, mint pl. magas 40 kopogásellenes értékkel és azokat, ha kívánatos, összekeverhetjük a hidrogénező gázokkal foganatosított előzetes kezelésnél képződöli alacsonyan l'orró alkatrészekkel. A .lepárolhaló széntartalmú anyagoknak 45 hidrogénező gázok jelenlétében, való kezelése kifejezés alatt a jelen bejelentés keretén beiül a legkülönbözőbb reakciók értendők. így ez a kifejezés magábanfoglalja szénLartalmú anyagoknak, mint pl. 50 mindenféle szénféleségnek, beleértve bitumenes szeneket és lignitet, egyéb szilárd széntartalmú anyagoknak, mint pl. tőzegnek, paláknak és fáknak, ásványolajoknak, kátrányoknak és az ilyen széntar-55 talmú anyagok lepárlási, átalakulási ésextr akciós termékeinek roncsoló liidrogénezésél és éppen a roncsoló hidrogénezéssel kapcsolatban bírnak a találmány szerint elért előnyök különös fontossággal. Az említett roncsoló hidrogénezés mindenféle 60 szénhidrogén, mint pl. motorhajtóanyag és különösen kopogásmentes motorhajtó-anyagok, szolventnaflák. középolajok, kerozén és kenőolajok, előállítására alkalmazható. A bekezdés elején említett kifejezés magá- 65 ban foglalja továbbá a nem szénhidrogén szennyezéseknek, mint pl. kén-, oxigénvagy nitrogénvegyületeket tartalmazó anyagoknak eltávolítását hidrogén vagy hidrogént tartalmazó, vagv hidrogént szolgál- 70 taté gázok segélyével nyers széntartalmú anyagokból, pl. nyers benzolnak, nyers motorhajtóanyagoknak, vagy nyers kenőolajoknak hidrogénnel való kezelés útján történő raffinálását Az említett kifejezés fel- 75 öleli továbbá oxigén vagy kéntartalmú szerves vegyületeknek átalakítását a megfelelő szénhidrogének vagy hidrogénezett szénhidrogének vagy ezek hasítási termékeinek előállítása céljából, pl. fenoloknak vagy 80 krezoloknak a megfelelő ciklusos szénhidrogénekké vagy ezek hidrogénezési termékeivé való átalakítását. Magában foglalja az említeti kifejez''s továbbá az olyan reakciókat. is, mint amilyen pl. krezolnak fe- 85 nollá és a fenolnak ciklohexanollá való átalakítása. Magában foglalja ez a kifejezés továbbá molor tüzelőanyagok tulajdonságainak javítását hidrogénező gázok segélyével aromalizáló vagy szerkezetálatakíló hid- 90 rogénezés útján vagy kenőolajok tulajdonságainak megjavítását szcrkezetátalakító hidrogénezés útján (Hydroforming process). A hidrogénnel vagy hidrogént tartalmazó 95 gázokkal való említeti reakciókat rendszerint 250° és 700 O közötti hőmérsékleteken és leginkább 380" - -550° közötti hőmérsékleteken foganatosítjuk. Különlegesen aktív katalizátoroknál a találmány szerint kb. 100 175 C° alsó hőirérsékJ elli atárig dolgozhatunk. Az alkalmazott nyomások rendszerint 20 atm-nál nagyobbak és leginkább előnyösen 50 alm-nál nagyobbak. Egyes reakciókban azonban légköri nyomást vagy 105 a légkörinél csak kevéssé nagyobb nyomást, pl. 10 alm ás nyomásokat alkalmazhatunk. Így pJ. nyers benzol raffinálásánál inkább alacsony nyomások, pl. 40 atm. nagyságrendű nvomások adnak jó ered- 110 menyeket. A1 Lalában azonban kb. 100,200, 300, 500 és egyes esetekben éppenséggel 1000 atm-ás nyomások jönnek tekintetbe. A reakciótérben és a vele kapcsolatos részekbeu, ha ilyenek vannak, fenntartott 115 hidrogén mennyisége rendkívüli módon változik, az egyes kiinduló anyagok természetével vagy az elérni kívánt eredménnyel.