117583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos feszültségeknek fényképészeti feljegyzésére Lénárd-sugarak segélyével

trodaként használható (3) Wehnelt-ihengerrel és az ezzel koncentrikus nyílással ellátott (4) segédanóda. A cső anódáját a (6) henger alkotja, mely a diafragmákkal ellátott, szintén hengeres (5) gyüjtőelektródával együttműködve, velük együtt az elektrónsugárnyaláb összegyűjtésére való elektrónoptikai berendezést alkot. A rajz síkjával párhuzamos síkú (7) lemezelektroda a szokásos eltérítőlemezpárt alkotó elektródák egyike. A cső akár erősen evakuált, akár kisnyomású gázzal töltött lehet és a rajzon ábrázolt közvetlen fűtésű katóda helyett közvetett fűtésű, sőt esetleg hideg katódával lehet ellátva és az elektronoptikai gyűjtőberendezés mágneses gyűjtő berendezés is lehet és elektrosztatikus sugáreltérítés, azaz eltérítőlemezpár helyett mágneses eltérítés, azaz mágnestekercs is használható. Az (1) cső végét az annak homlokfalát is alkotó fényáthatlan (8) fémsapka zárja le, melyen az 1. ábra rajzsíkjára merőteges keskeny (9) rés (Lénárd-ablak) van, melyet a külső oldalán ráfekvő (10) hártya légzáróan fedd be. Ez a hártya, mint a 2. ábrán látható, a (9) hasítéknál nagyobb és célszerűen vékony alumíniumfólia. A (8) fémsapka az (1) csőhöz hozzá lehet ragasztva, vagy forrasztva, a vákuumtechnika ismeretes módszered valamelyikével. A feljegyzés a fényérzékeny réteggel ellátott (11) filmszalagra történik. A filmet a rajzon fel nem tüntetett szerkezet a (12) filmdobról egyenletes sebességgel gomboly ítj a le; a beírt szalag a (12a) dobra gömbölyödik fel. A fiLmet külső fény behatás ellen a fényzáró (15) burkolat védi, mely a (8) sapkához fényzáróan illeszkedik. A (11) film azon a részén, hol rá a feljegyzés történik, a (13) támaszra fekszik hátlapjával fel. E támasz a rajz síkjára merőleges tengelyű henger is lehet és az alant ismertetett módon kapcsolt elektródaként is működhet, ha vezető anyagból van. Ha e berendezéssel pl. váltakozó feszültség görbéjét óhajtjuk feljegyezni, akkor a katódát izzásba hozzuk és a csőre ismeretes módon rákapcsolt gyorsító és koncentráló feszültségeket úgy szabjuk meg, hogy a katódsugárnyaláb a Lénárd-ablakon éles foltban egyesüljön. E beállítás megkönnyítése végett, mint már említettük, célszerű a sapka belső felületét fluoreszkáló anyaggal bevonni. A feljegyzendő feszültséget az eltérítőlemezpárra kapcsolva és a filmtovábbító berendezést működésbe hozva, a feszültséggörbe a filmre felrajzolódik. Ezután a filmet a szokásos fényképezési előhívó eljárásnak vetjük alá, mi 60 esetleg még a fényzáró burokban is történ bet, ha ezt e célra alkalmas alkatúra készítjük. A Lénárd-ablakon kilépő elektronok a szabad levegőben tudvalevően erősen szét- 65 szóródnak; hogy ez a körülmény a felvett vonalak élességét károsan ne befolyásolja, a fényérzékeny réteget a Lénárd-ablakhoz lehető közel, pl. attól tizedmilliméter vagy milliméter nagyságrendű távolságban, he- 70 lyezzük el. Ugyané célból célszerű a kilépő elektronokat olyan villamos tér hatásának kitenni, amely a szétszóródást megakadályozza. E célból a film mögött, véle érintkezőén és azt vezetően a (13) elektródát he- 75 lyezzük el és ezt az elektródát egyenáramú feszültségforrás, pl. a (14) telep segélyévél a (8) sapkához képest pozitív feszültségen tartjuk. A (13) elektródát a film hátlapján alkalmazott, célszerűen átlátszó vezetőbe- 80 vonattal is helyettesíthetjük. A találmány szerinti eljárásnak és berendezésnek villamos úton továbbított képek feljegyzésére való alkalmazása esetén a katódsugarat célszerűen az ablak 85 mentén periodikusan és az adóállomás képbontó-berendezésével szinkranázmusbaii térítjük el és a sugár erősségét a vezérlőelektródára, pl. a (3) Wehnelt-hengerre kapcsolt képfeszültségekkel befolyásoljuk. 90 Ez az eljárás kiválóan alkalmas az úgynevezett közbenső-filmeljárással dolgozó távolbalátó vevőberendezések egyszerűsítésére és tökéletesítésére. Ezek a vevőberendezések tudvalevőleg lényegileg a kép- 95 távíróberendezések módjára dolgoznak, de sokszorosan meggyorsított ütemben. A beérkező képfeszültségekeit, például Kerr-cella segélyével, megfelelő fényingadozásokká alakítjuk át, a képpon- 100 tokát Nipkow-tárcsa segélyével összerakják és fényképészeti filmre lefotografálják. a filmet a kép láthatóvá tétele céljából a szokásos fényképészeti folyamatoknak vetik alá és a képet a mozgóképtechnikár 105 ból ismeretes eljárással vetítik. Ennek az eljárásnak ismeretes továbbfejlesztése az, hogy a már kivetített képet hordozó fényképészeti réteget (az emuisiót) a filmről eltávolítják, a filmet friss emuisióval von- 110 jak be és az egész eljárást egyazon végtelen filmszalaggal folyatólagosan megismétlik. Ennek az ismeretes eljárásnak legfőbb és a gyakorlatban ezidőszerint még egyedüálló előnye az, hogy kivetíthető, te- 115 hát nagyszámú szemlélőnek egyidejűleg bemutatható képeket szolgáltat, foganatosítása azonban igen nagy technikai nehézsé-