117583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos feszültségeknek fényképészeti feljegyzésére Lénárd-sugarak segélyével

trodaként használható (3) Wehnelt-ihen­gerrel és az ezzel koncentrikus nyílással ellátott (4) segédanóda. A cső anódáját a (6) henger alkotja, mely a diafragmákkal ellátott, szintén hengeres (5) gyüjtőelektró­dával együttműködve, velük együtt az elek­trónsugárnyaláb összegyűjtésére való elek­trónoptikai berendezést alkot. A rajz sík­jával párhuzamos síkú (7) lemezelektroda a szokásos eltérítőlemezpárt alkotó elektró­dák egyike. A cső akár erősen evakuált, akár kis­nyomású gázzal töltött lehet és a rajzon ábrázolt közvetlen fűtésű katóda helyett közvetett fűtésű, sőt esetleg hideg katódával lehet ellátva és az elektronoptikai gyűjtő­berendezés mágneses gyűjtő berendezés is lehet és elektrosztatikus sugáreltérítés, azaz eltérítőlemezpár helyett mágneses eltérí­tés, azaz mágnestekercs is használható. Az (1) cső végét az annak homlokfalát is alkotó fényáthatlan (8) fémsapka zárja le, melyen az 1. ábra rajzsíkjára merőte­ges keskeny (9) rés (Lénárd-ablak) van, melyet a külső oldalán ráfekvő (10) hártya légzáróan fedd be. Ez a hártya, mint a 2. ábrán látható, a (9) hasítéknál nagyobb és célszerűen vékony alumíniumfólia. A (8) fémsapka az (1) csőhöz hozzá lehet ra­gasztva, vagy forrasztva, a vákuumtech­nika ismeretes módszered valamelyikével. A feljegyzés a fényérzékeny réteggel el­látott (11) filmszalagra történik. A filmet a rajzon fel nem tüntetett szerkezet a (12) filmdobról egyenletes sebességgel gombo­ly ítj a le; a beírt szalag a (12a) dobra göm­bölyödik fel. A fiLmet külső fény behatás ellen a fényzáró (15) burkolat védi, mely a (8) sapkához fényzáróan illeszkedik. A (11) film azon a részén, hol rá a feljegyzés történik, a (13) támaszra fekszik hátlapjá­val fel. E támasz a rajz síkjára merőle­ges tengelyű henger is lehet és az alant is­mertetett módon kapcsolt elektródaként is működhet, ha vezető anyagból van. Ha e berendezéssel pl. váltakozó feszült­ség görbéjét óhajtjuk feljegyezni, akkor a katódát izzásba hozzuk és a csőre isme­retes módon rákapcsolt gyorsító és kon­centráló feszültségeket úgy szabjuk meg, hogy a katódsugárnyaláb a Lénárd-ablakon éles foltban egyesüljön. E beállítás meg­könnyítése végett, mint már említettük, célszerű a sapka belső felületét fluoresz­káló anyaggal bevonni. A feljegyzendő fe­szültséget az eltérítőlemezpárra kapcsolva és a filmtovábbító berendezést működésbe hozva, a feszültséggörbe a filmre felrajzo­lódik. Ezután a filmet a szokásos fényké­pezési előhívó eljárásnak vetjük alá, mi 60 esetleg még a fényzáró burokban is történ bet, ha ezt e célra alkalmas alkatúra ké­szítjük. A Lénárd-ablakon kilépő elektronok a szabad levegőben tudvalevően erősen szét- 65 szóródnak; hogy ez a körülmény a felvett vonalak élességét károsan ne befolyásolja, a fényérzékeny réteget a Lénárd-ablakhoz le­hető közel, pl. attól tizedmilliméter vagy milliméter nagyságrendű távolságban, he- 70 lyezzük el. Ugyané célból célszerű a kilépő elektronokat olyan villamos tér hatásának kitenni, amely a szétszóródást megakadá­lyozza. E célból a film mögött, véle érint­kezőén és azt vezetően a (13) elektródát he- 75 lyezzük el és ezt az elektródát egyenáramú feszültségforrás, pl. a (14) telep segélyévél a (8) sapkához képest pozitív feszültségen tartjuk. A (13) elektródát a film hátlapján alkalmazott, célszerűen átlátszó vezetőbe- 80 vonattal is helyettesíthetjük. A találmány szerinti eljárásnak és be­rendezésnek villamos úton továbbított ké­pek feljegyzésére való alkalmazása ese­tén a katódsugarat célszerűen az ablak 85 mentén periodikusan és az adóállomás kép­bontó-berendezésével szinkranázmusbaii té­rítjük el és a sugár erősségét a vezérlő­elektródára, pl. a (3) Wehnelt-hengerre kapcsolt képfeszültségekkel befolyásoljuk. 90 Ez az eljárás kiválóan alkalmas az úgy­nevezett közbenső-filmeljárással dolgozó távolbalátó vevőberendezések egyszerűsíté­sére és tökéletesítésére. Ezek a vevőberen­dezések tudvalevőleg lényegileg a kép- 95 távíróberendezések módjára dolgoznak, de sokszorosan meggyorsított ütemben. A beérkező képfeszültségekeit, például Kerr-cella segélyével, megfelelő fény­ingadozásokká alakítjuk át, a képpon- 100 tokát Nipkow-tárcsa segélyével összerak­ják és fényképészeti filmre lefotografálják. a filmet a kép láthatóvá tétele céljából a szokásos fényképészeti folyamatoknak vetik alá és a képet a mozgóképtechnikár 105 ból ismeretes eljárással vetítik. Ennek az eljárásnak ismeretes továbbfejlesztése az, hogy a már kivetített képet hordozó fény­képészeti réteget (az emuisiót) a filmről eltávolítják, a filmet friss emuisióval von- 110 jak be és az egész eljárást egyazon vég­telen filmszalaggal folyatólagosan megis­métlik. Ennek az ismeretes eljárásnak leg­főbb és a gyakorlatban ezidőszerint még egyedüálló előnye az, hogy kivetíthető, te- 115 hát nagyszámú szemlélőnek egyidejűleg be­mutatható képeket szolgáltat, foganatosí­tása azonban igen nagy technikai nehézsé-

Next

/
Thumbnails
Contents