117583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos feszültségeknek fényképészeti feljegyzésére Lénárd-sugarak segélyével

gekkel jár és igen kényes és költséges berendezést igényel. A távolbalátás technikájának mai állásánál átlag 40.000 képpontból álló képet másodpercenként 25-5 szőr ismételnek meg. Ennélfogva egy képpont átvitele és fényképészeti rögzítése kb. 1/1,000.000-od mp alatt kell hogy megtörténjék. A tapasztalás szerint ilyen szélsőségesen rövid megvilágítási időkkel csupán 10 egészen gyenge (alexponált) képek kaphatók, mert nincs gyakorlatilag használható olyan óriási fénysűrűségű fényforrás, melylyel ennyi idő alatt a manapság előállítható emulziókat teljes feketedésig lehetne 15 kiexponálni. Ehhez járul még a mechanikai képösszerakás nehézsége, melynek jellemzésére megemlíthetjük, hogy az efajta ismeretes berendezéseknél légritkított térben percenként 6000 fordulattal járó Nip-20 kow-tárcsát alkalmaznak. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnak a közbensőfilmeljárásnál való alkalmazása számottevő előnyökkel jár. A találmány szerinti vevőberendezés ugyanis a filmen kívül nem tar-25 talmaz mozgó alkatrészeket, továbbá a katód-, illetve Lénárd-sugarak fotográfiái hatása olyan nagy, hogy az itt számbajövő írási sebességek mellett tökéletesen kiexponált feljegyzéseket kapunk. Az a körül-30 mény pedig, hogy a csövet célszerű állandóan szivattyún tartaná, nem jelent lényeges hátrányt, annál kevésbé, mivel az ismeretes berendezéseknél is a Nipkow tárcsát tartalmazó burkolat légritkításának 35 fenntartása állandó szivattyúzással történik. Az ilyen képátvivő eljárás foganatosítását, illetve a hozzávaló berendezés részleteit illetőleg még a következőket említjük 40 meg: A Lénárd-ablak szélességét célszerűen a kép sorszélességével egyenlőre választjuk. A katódsugár szakaszos eltérítésére — ismert módon — olyan feszültséget alkalmazunk, amelynek időbeli lefolyását 45 fűrészfog-alakú görbe ábrázolja. A kép feljegyzését azonban nem csupán a katódsugár erősségének befolyásolásával, hanem az írási sebességnek befolyásolásával is eszközölhetjük. (Thun-féle vonalvezérlés.) Ha 50 a cső kisnyomású gázzal van töltve és az intenzitás-vezérlést a Wehnelt-hengerrel eszközöljük. akkor — miként az ismeretes — a sugár erősségével együtt rendszerint a katódsugárfolt nagysága is változik és pe-55 dig növekszik, ha a sugár erőssége csőkken. Minthogy azonban a jelen esetben a felrajzolt vonal szélességét nem a folt nagysága, hanem az ablak szélessége szabja meg, ez az egyébként káros jelenség itt a kívánt célt — a felrajzolt vonal modulálását — még elősegíti. A találmány szerinti eljárással hangosfilmeket, illetve ezek fényképészeti hangfeljegyzéseit, is készíthetünk és pedig akár intenzitásos, akár tranzverzális feljegyzéseket. Az erre használható berendezés lényegében véve az 1. ábrán látható berendezéssel azonos. A Lénárd-ablak mérete ez esetben előnyösen egészen kicsinyre, pl. 2.5 x 0.02 mm nagyságúra választandó. Ha intenzitásos hangfeljegyzést óhajtunk készíteni, akkor a katódsugarat nem pontszerű, hanem olyan kiterjedésű, pl. vonalszerű folttá egyesítjük, amely az egész Lénárd-ablakot állandóan elfedi és a hangfeszültségekkel a katódsugár erősségét befolyásoljuk. Ha pedig a hangfeszültségeket az eltérítő-lemezpárra kapcsoljuk, úgy, hogy a katódsugárfolt a Lénárd-ablakon annak hosszirányával párhuzamosan a hangrezgéseknek megfelelő mozgást végez, akkor tranzverzális hangfeljegyzést nyerünk. Fentiekből nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás és berendezés sokoldalú használhatóságának megfelelően számos változatban foganatosítható, illetve készíthető, anélkül, hogy ezzel az igényekben jellemzett találmánytól eltérnénk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás változó villamos feszültségek fényképeszti feljegyzésére általuk befolyásolt Lénárd-sugarak segélyével, amelyet az jellemez, hogy a feljegyzést vonalszerű Lénárd-ablakból kilépő katódsugarakkal ettől az ablaktól állandó távolságban levő és hozzá képest harántirányban mozgó fényérzékeny felületre végezzük. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a célszerűen szalagalakú fényérzékeny felületet az egyenes vonalszerű ablak hosszirányára merőlegesen, állandó sebességgel mozgatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a Lénárd-ablakból kilépő elektronok és a fényérzékeny felület közt az elektronok szétszóródását gátló villamos erőteret tartunk fent. 4. Az előző igények bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja villamos úton továbbított képek feljegyzésére, különösen közbensőfilmes távolbalátó vevőberendezésekhez, melyet