117562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pontos belső kialakítású üvegcsüvek előállítására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 117563. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — M. 10813. ALAPSZÁM. Eljárás pontos belső kialakitásu üvegcsövek előállítására. Meyer Félix gyáros Aachen. A bejelentés napja 1936. évi június hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 8-ika. Ismeretes, hogy különösen 1 m-nél hosszabb üvegcsöveket, előállításuk után, pl. hengeresre úgy alakítjuk vagy szűkítjük, hogy e csövet elzárjuk, légmentesít-5 jiik és idomhatóságig felhevítjük, miközben tüskét vagy hasonlót vezetünk be, melyre a képlékeny cső úgyszólván lecsapódik és a tüske alakját veszi fel. Lehűtés után a végeket eltávolítjuk és azután a 10 tüskét, mely erősebben húzódik össze mint a cső, eltávolítjuk. Ez eljárás teljesen egyenletes csöveket szolgáltat, de a cső erősen nem szűkítheiő meg, mert a csőfal könnyen ráncosodik. 15 Oly alakítóeljárás is ismeretes, mellyol a hosszú csövet belsejében az egyik vége felé, pl. köszörüléssel bővítjük ki, mikor is kúpaüakú lesz. A csöveknek kézzel való húzásánál pedig a pipa alján nem kívá-20 natos, úgynevezett csőékek keletkeznek, melyek kúposak és többnyire hulladéknak tekintik. A találmány célja különösen hosszú tetszés szerinti falvastagságú üvegosövek-25 nek oly átalakítása, hogy a gyártmánynak tetszés szerinti és különösen egyenletesen szűkülő belső átmérője van. Ismeretes ugyan oly eljártig, mellyel a pontos belső alakot a kívánt belső alaknak 30 megfelelő tüskének a megpuhulásig felhevített üvegcsőbe lépésenkinti bevezetésével állítjuk elő. Ez eljárásban azonban az üvegcső a tüskéhez; képest forgást nem vége®,, hanem az üvegeső a 35 tüskével együtt forog, azonkívül a tüske egymásután következő gyors rázkódtatásokat szenved. Ismeretes továbbá, hogy az üvegcsőnek pontos belső alakot úgy adnak, hogy az egyoldali nyitott üvegesövet peremével hegyes tüskére dugják, melyet ÍC éles láng segítségével felülről lefelé megpuhítanak és így azután a tüskére húzzák. A tüskének a csővel való hosszú felületű érintkezése folytán azonban az üvegcső belső oldala könnyen elhomályosodik, 45 azonkívül a rázkódtatások folytán az üvegcső esetleg egyes helyeken nagy mértékben megduzzad és nem kívánt alakváltozást szenved. Ezeket a hátrányokat a találmány azzal küszöböli ki, hogy a nyitott 50 üvegcsövet, melyet megfelelő fogóval, hárompofájú bélése révén, vagy hasonló tartóval egyik végén megfogunk, lefelé, előnyösen merőlegesen tartva a tüskéhez képest forgásba hozzuk és az egész csövet 55 kívüilről állandóan erősen felmelegítjük. Ezzel a cső nemcsak alakíthatóvá válik, hanem meg is hosszabbodik és felületi feszültsége folytán átmérője szűkül, míg alulról, pl. sziénből való, előnyösen nyolc- 60 szegletű vagy hosszhornyokkal vagy vájatokkal ellátott váltakozó bevezetésével és kihúzásával fokozatosan a kívánt szűkülő alakra bővítjük ki, mely műveletben a tüskét viasszal vagy 65 egyéb tapad'álst gátló anyaggal állandóan kenjük. A tüske kihúzásakor kívülről a csőre verődő lángok a hevítésen kívül arra nyomóhatást is gyakorolnak, melynek ellenében azután a kibővítést eszközlő 70 kúpos széntüske hat. Az állandó kölcsönhatás folytán az egész cső kinyújtása közben egyik végén a kívánt szűkülő csövet kapjuk, nnely a tüskéhez tökéletesien illeszkedik és az az előnye, hogy annak bár- 75 mily fokú kúpalak adható, anélkül, hogy