117562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pontos belső kialakítású üvegcsüvek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 117563. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — M. 10813. ALAPSZÁM. Eljárás pontos belső kialakitásu üvegcsövek előállítására. Meyer Félix gyáros Aachen. A bejelentés napja 1936. évi június hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 8-ika. Ismeretes, hogy különösen 1 m-nél hosszabb üvegcsöveket, előállításuk után, pl. hengeresre úgy alakítjuk vagy szűkít­jük, hogy e csövet elzárjuk, légmentesít-5 jiik és idomhatóságig felhevítjük, miköz­ben tüskét vagy hasonlót vezetünk be, melyre a képlékeny cső úgyszólván lecsa­pódik és a tüske alakját veszi fel. Lehűtés után a végeket eltávolítjuk és azután a 10 tüskét, mely erősebben húzódik össze mint a cső, eltávolítjuk. Ez eljárás teljesen egyenletes csöveket szolgáltat, de a cső erősen nem szűkítheiő meg, mert a csőfal könnyen ráncosodik. 15 Oly alakítóeljárás is ismeretes, mellyol a hosszú csövet belsejében az egyik vége felé, pl. köszörüléssel bővítjük ki, mikor is kúpaüakú lesz. A csöveknek kézzel való húzásánál pedig a pipa alján nem kívá-20 natos, úgynevezett csőékek keletkeznek, melyek kúposak és többnyire hulladéknak tekintik. A találmány célja különösen hosszú tetszés szerinti falvastagságú üvegosövek-25 nek oly átalakítása, hogy a gyártmány­nak tetszés szerinti és különösen egyen­letesen szűkülő belső átmérője van. Ismeretes ugyan oly eljártig, mellyel a pontos belső alakot a kívánt belső alaknak 30 megfelelő tüskének a megpuhulásig fel­hevített üvegcsőbe lépésenkinti beveze­tésével állítjuk elő. Ez eljárásban azonban az üvegcső a tüskéhez; képest forgást nem vége®,, hanem az üvegeső a 35 tüskével együtt forog, azonkívül a tüske egymásután következő gyors rázkódtatá­sokat szenved. Ismeretes továbbá, hogy az üvegcsőnek pontos belső alakot úgy ad­nak, hogy az egyoldali nyitott üvegesövet peremével hegyes tüskére dugják, melyet ÍC éles láng segítségével felülről lefelé meg­puhítanak és így azután a tüskére húzzák. A tüskének a csővel való hosszú felületű érintkezése folytán azonban az üvegcső belső oldala könnyen elhomályosodik, 45 azonkívül a rázkódtatások folytán az üvegcső esetleg egyes helyeken nagy mér­tékben megduzzad és nem kívánt alakvál­tozást szenved. Ezeket a hátrányokat a ta­lálmány azzal küszöböli ki, hogy a nyitott 50 üvegcsövet, melyet megfelelő fogóval, há­rompofájú bélése révén, vagy hasonló tar­tóval egyik végén megfogunk, lefelé, elő­nyösen merőlegesen tartva a tüskéhez ké­pest forgásba hozzuk és az egész csövet 55 kívüilről állandóan erősen felmelegítjük. Ezzel a cső nemcsak alakíthatóvá válik, hanem meg is hosszabbodik és felületi fe­szültsége folytán átmérője szűkül, míg alulról, pl. sziénből való, előnyösen nyolc- 60 szegletű vagy hosszhornyokkal vagy vá­jatokkal ellátott váltakozó bevezetésével és kihúzásával fokozatosan a kí­vánt szűkülő alakra bővítjük ki, mely műveletben a tüskét viasszal vagy 65 egyéb tapad'álst gátló anyaggal állandóan kenjük. A tüske kihúzásakor kívülről a csőre verődő lángok a hevítésen kívül arra nyomóhatást is gyakorolnak, mely­nek ellenében azután a kibővítést eszközlő 70 kúpos széntüske hat. Az állandó kölcsön­hatás folytán az egész cső kinyújtása köz­ben egyik végén a kívánt szűkülő csövet kapjuk, nnely a tüskéhez tökéletesien illesz­kedik és az az előnye, hogy annak bár- 75 mily fokú kúpalak adható, anélkül, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents